A klímaváltozásra az egészségünk is rámehet
megosztás:
Ki gondolta volna, hogy az éghajlatváltozás bizony az egészségünkre is nagy hatással van? A vezető egészségügyi szaklap a The Lancet szerint, ha sikerülne az elvárt szintre csökkentenünk az üvegházhatású gázkibocsátásainkat, akkor az artériás megbetegedések előfordulása 20%-kal, a mellrák 12%-kal, de még a demencia is 8%-kal csökkenne.
A légszennyezettség csökkenése révén természetesen a légúti megbetegedések száma is javulna. Sőt, már a megfelelő technológiák alkalmazása is számos további betegség előfordulását csökkentené, így például a konyhákban a régi, primitív tűzhely kicserélése egy modernre a fejlődő országokban rendkívül sokat számítana a népesség egészsége szempontjából is. Ezzel párhuzamosan a klímaváltozás felgyorsulásával várható a szívbetegségek, az oszteoporózis, a diabétesz, az elhízás és a depresszió gyakoribbá válása is.
Egy egészségesebb és produktívabb munkaerőbázis növeli az ország termelékenységét és csökkenti az egészségügyi költségeket. Ezeknek az adatoknak bátorítaniuk kellene az országokat a szigorúbb kibocsátás-csökkentési vállalásokra.
Ez Európai Bizottság számításai szerint például, ha az EU a jelenleg 20%-os kibocsátás-csökkentési cél helyett vállalná a 30%-ot, az évi 30 milliárd eurós megtakarítást jelentene az egészségügyi költségekben, mely közel a jelenlegi éves kiadások (46 milliárd euró) kétharmadával egyenértékű. A másik oldalról megközelítve a kérdést, a mitigációs kiadások jelentős részét ki lehetne váltani az egészségügyi megtakarítások segítségével. A cancúni konferencia apropóján azt is kiszámították, hogy az apró, szemcseméretű szennyezések 10%-os csökkentésével Mexikóváros évi 760 millió dollárt spórolhatna meg.
Az emberek tehát egészségügyileg is szenvednek a klímaváltozás hatásaitól. Ambiciózus mitigációs célokkal életeket menthetünk, és jelentős összegeket spórolhatunk, melyeket éppen az emberek magasabb életszínvonalának elérésébe fektethetünk be.
