Együtt sikerült!

Megmenekült a Csarna-völgy!

 

Köszönjük, hogy kiálltál legnagyobb érintetlen erdőnk védelme mellett!

A Börzsöny északi részén terül el Magyarország legnagyobb háborítatlan erdőterülete, a Csarna-völgy. A fokozottan védett, 1000 hektáros vadon ritka növény- és állatfajoknak ad otthont. A többek között a hiúz, fekete gólya, uráli bagoly, parlagi sas vagy foltos szalamandra élőhelye azonban veszélyben volt. A terület kezelője, az Ipoly-Erdő Zrt ugyanis beadta engedélykérelmét kisvasút építésére és ezzel egy komoly beruházásra, amely a gyalogosan bárki által látogatható, sérülékeny vadon területen helyreállíthatatlan károkat okozhatott volna.

Több mint 70 000 ember állt ki a Csarna-völgy megőrzése mellett, végül Nagy István agrárminiszter utasította a terület kezelőjét az engedélykérelem visszavonására. Ezután a környezeti hatásvizsgálati eljárás hivatalosan 2018. november 28-án véget ért.

Köszönjük mindenkinek, aki kiállt a Csarna-völgy védelme mellett!

A Csarna-völgy háborítatlansága mindannyiunk érdeke, csakúgy, mint Magyarország fokozottan védett erdeinek védelme. Ehhez az egyik legfontosabb lépés a nemzeti parki zónarendszer kialakítása.

Reméljük, hamarosan a Csarna-völgy és hazánk fokozottan védett erdei végleg biztonságban lesznek!

Munkánk persze nem ér véget, a hazai természeti értékek védelméért továbbra is elkötelezetten küzdünk. Segítsd természetvédelmi munkánkat támogatásoddal, fogadj örökbe egy hiúzt!

 

Az aláírásgyűjtés során 72400 ember állt ki a Csarna-völgy mellett 2018. november 15-28 között

A WWF Magyarország szakmai véleménye a Csarna-völgyben tervezett beruházás kapcsán készült környezeti hatástanulmányra vonatkozóan:

WWF Magyarország állásfoglalásának letöltése

 

Tudj meg többet a Csarna-völgyről

A Csarna-völgyről dióhéjban

 

A WWF Magyarország nyílt levele Nagy István agrárminiszterhez:

Elolvasom a levelet

Csarna-völgy - kérdések és válaszok

A nagy figyelemre és számos megkeresésre való tekintettel összeállítottuk és megválaszoltuk a Csarna-völgy megóvásáért indított kampányunk gyakran ismétlődő kérdéseit. Kerülj képbe Te is!

Miért nem szeretné a WWF Magyarország, ha a Csarna-völgybe kisvasút épülne?

A Csarna-völgy  kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, és különleges madárvédelmi terület, az  Országos Ökológiai Hálózat, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park tervezett, ún. magterületének része. Számos ritka növény- és állatfaj otthona, az ország legnagyobb kiterjedésű fakitermeléssel nem érintett erdőterülete. Fontos, hogy háborítatlanságát megőrizzük a benne élő fajok, és saját érdekünkben.

Látogatható a völgy?

Egy kisvasút vonal jelenleg Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig biztosítja a turisták számára, hogy az érintetlen erdő határáig eljussanak. Onnan gyalogosan folytathatjuk utunkat. A völgy tehát gyalogosan látogatható. A turizmus önmagában nem jelent problémát, ha ellenőrzött körülmények között történik, és nem okoz kárt a természeti értékekben. A kisvasúttal sincs önmagában semmi gond, csak éppen a Csarna-völgy fokozottan védett, vadonjellegű területén nincs helye.

Van már kisvasút a Börzsönyben?

A Börzsönyben három vonalon öt meglévő kisvasút van, köztük a Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig tartó szakasz, amelyek együttesen több mint 30 km hosszan biztosítják a vonatozás élményét. A tervezett alig több mint 3 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt, a beavatkozás azonban helyreállíthatatlan károkat okozna a vadonterület törékeny ökoszisztémájának működésében.

Bővebben a kisvasutakról: borzsonyikisvasutak.hu/

Mi várható a következő hetekben?

Az aláírás-gyűjtés arra szolgál, hogy az illetékes hatóság, akinek december 6-án döntést kell hoznia a beruházás engedélyezéséről, megláthassa a társadalmi szándékot is. Ezzel tehát az a célunk, hogy rávilágítsunk: az állampolgárok az érintetlen erdőt szeretnék megőrizni.

Természetesen a WWF Magyarország szakmai véleményét közvetlenül is benyújtja az illetékes hatóságnak.

December 4-én délelőtt 11 órától lesz Perőcsényben a közmeghallgatás, erre bárki elmehet. Ezután fog döntést hozni a hatóság, december 6-án.

Részletek: www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/pest-megyei-kormanyhivatal-erdi-jarasi-hivatal-kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly-pe-ktf-30676-1-2018

Mióta foglalkozik a WWF Magyarország a Csarna-völggyel?

A Csarna-völggyel – más hazai természetvédelmi kérdések mellett – 2012 óta foglalkozunk. Az illetékes nemzeti parkkal egyeztetve szakmai álláspontunk akkor is az volt, ami ma: a terület érintetlenségének megőrzése kiemelten fontos.

Bővebben: wwf.hu/archivum/2012ev/1/biztonsagban-a-vadon

Már működik kisvasút a közelben, az nem okoz gondot?

A kisvasút működő szakasza jelenleg a szóban forgó, fokozottan védett területen kívül, lényegében Kemence település határában halad, részben épített környezetben. A Csarna-völgy ezzel szemben egy sűrű erdővel borított szűk völgy, amely számos, hazánkban ritka faj élőhelye. A kisvasút-fejlesztési tervek közül mindössze a fokozottan védett területet érintő rövid szakaszát tartjuk aggályosnak. Szakmai álláspontunk megalapozott, számos információ forrása maga a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület saját honlapja, továbbá a környezeti hatástanulmány, melyet a fejlesztés kapcsán készítettek.

Részletek: www.kisvasut.hu/kbk
www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/pest-megyei-kormanyhivatal-erdi-jarasi-hivatal-kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly-pe-ktf-30676-1-2018

Mi a helyzet a korábbi vasúttal?

A korábbi kisvasút a faanyagszállítási jelentőségét az 50-es években elveszítette. A vonal a patakmederrel lényegében azonos vonalban haladt, több mint tíz híd segítségével jutott át rajta, részben pedig mesterséges töltésen közlekedett. Pontosan ezért bontotta el végül a patak a pályát; ezért találhatók a roncsok éppen a patakban.

Új vasút, vagy a korábbi felújítása?

A tervezett turisztikai célú kisvasút a főleg erdőgazdasági célokat szolgáló elődjéhez képest sokkal nagyobb volumenű tájátalakítással épülne, mivel az új funkció miatt a mai korban érvényes szabványoknak kell megfelelnie.

A műtárgyak megépítése (pl. a tervezett 26 híd és áteresz, támfalak, bevágások) a vizesélőhelyen várhatóan jelentős károkozással járna, amelyet a szennyező anyagok és a zajhatás is súlyosbítana. A beruházás várható káros hatása a patakra nézve természetvédelmi szempontból nem kérdéses. Fontos kiemelni azt is, hogy az ország egyik kivételesen érintetlen részéről van szó – tehát nem egy átlagos patakmeder átalakítása került napirendre.

Szakmai véleményünk szerint a Csarna-völgy megtekintésére – amelyre gyalogos turizmussal jelenleg is van lehetőség – a kisvasút építésével szemben továbbra is a bakancsos turizmus lenne a leginkább környezetbarát megoldás. Álláspontunkat a nyugat-európai trendek is alátámasztják, mivel a legtöbb védett területen a motorizált közlekedés csak a szélső zónákig engedélyezett, az értékes belső területek bejárása általában gyalogosan történik.

Miért aggályos a kisvasút építése?

1) Mert megváltoztatja egy természetes patak vízfolyását, és ezzel veszélyezteti annak élővilágát.
2) Mert részben felszámolja a patakot kísérő égerligetet, és annak élővilágát.
3) Mert a vasút zaja a hegygerincekig felhallatszik, és ezzel a teljes völgyrendszer élővilágát – különösen a madarak és emlősök életét – megzavarja. Örökre eltűnhet onnan a hiúz, a fekete gólya és a parlagi sas.
4) Egy országosan egyedülálló, vadonszerű völgy háborítatlanságát szűntetné meg – ami a jövőben is meggátolhatja, hogy oda ritka, érzékeny fajok visszatérjenek.
5) A jövő nemzedékeitől venné el a lehetőséget, hogy olyan patakot és erdőt láthassanak, amilyet a természet alkotott.

Tényleg annyira értékes terület a Csarna-völgy erdeje?

A Csarna-völgy a Kárpátokhoz tartozik; a korábbi fakitermelések ellenére a hazai viszonyokhoz képest kivételesen természetes állapotban maradt meg. Mivel ma nincs fakitermelés és utakat is alig találunk itt, számos magas természetvédelmi eszmei értékű faj talált itt otthonra.

Növények közül kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel a tervezett kisvasút nyomvonalán is megtalálható turbánliliom – 10.000 Ft. A gerinctelen állatok közül kiemelkedő eszmei értékkel jellemezhető a kövi rák, a havasi cincér, a nagy hőscincér és a gyászlepke (50-50.000 Ft.), halak közül a Petényi-márna (100.000 Ft.), kétéltűek közül a dunai gőte, foltos szalamandra, gyepi béka (50-50.000 Ft), hüllők közül a vízisikló (25.000 Ft). A madarak közül a legnagyobb természetvédelmi értéket a bajszos sármány és az uráli bagoly (100-100.000 Ft), a fehérhátú fakopáncs (250.000 Ft) továbbá a fekete gólya (500.000 Ft) jelentik. Emellett számos 25-50.000 Ft eszmei értékű faj talál élőhelyet a völgyben. Nem említi a tanulmány a parlagi sast (1.000.000 Ft.), amely a Natura2000 terület kijelölésénél jelölő faj volt, rendszeresen látható, és ma is található váltófészke a beruházás környezetét jelentő völgyterület szélén. Az emlősök közül kiemelendő a nyugati piszedenevér (100.000 Ft), a vadmacska (250.000 Ft) és az eurázsiai hiúz (500.000 Ft.) A védett és fokozottan védett fajok egy része Natura2000 jelölőfaj: többek között a kövi rák, 4 bogár és 13 madárfaj.

Az Országos Erdőállomány Adattár alapján az érintett erdőrészletek közül 13 db 120 év feletti, természetszerű állomány.

Miért támadja a WWF Magyarország a kisvasutat?

Nem támadjuk magukat a kisvasutakat és a kisvasutas turizmust, ahogyan ezt több közleményünkben és bejegyzésünkben is jeleztük már, csakis a Csarna-völgybe tervezett vasút létesítését tartjuk aggályosnak.

Az a célunk, hogy a megnevezett beruházásra vonatkozó engedélyt a hatóság elutasítsa, és a Csarna-völgy - melyet a kemencei kisvasúttal lehet megközelíteni most is - ezután is háborítatlan természeti terület maradjon.

Miért nem egyeztetett direktben a WWF az illetékesekkel?

Kampányunkat szakértőkkel történt egyeztetések előzték meg, munkánk hónapokkal ezelőtt elindult. Augusztusban e-mailben megkerestük a Kisvasutak Baráti Köre Egyesületet, de sajnos ők az egyeztetés elől elzárkóztak, illetve jelezték, hogy a beruházás az Ipoly-Erdő Zrt. kezdeményezése. Közvetlenül egyeztettünk az Ipoly-Erdő Zrt-vel, hiszen a beruházásra ők adták be az engedély kérelmet. Így tehát a kampány maradt az az eszköz, amellyel talán sikerül elérni a völgy védelmét.

Milyen érdekeket képvisel a WWF és ez a kampány?

A WWF egy független természetvédelmi szervezet, amely szakmai alapokon természeti értékeink védelmét képviseli. Az érdek, ami tetteinket vezérli, a független természetvédelem, amely mindannyiunk  életminőségének egyik alapja.

 

Miért különleges a völgy?

A Börzsöny-hegység északi részén terül el, Perőcsény és Kemence községek határában a mintegy ezerhektárnyi egységes völgyrendszer. A Csarna-völgy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, nagy része fokozottan védett. Része a Natura 2000 hálózatnak; élőhely- és madárvédelmi területnek egyaránt kijelölték.

Számos ritka faj fordul elő a völgyben, a hiúz és vadmacska mellett a fekete gólya, a fehérhátú fakopáncs, a kis légykapó, az uráli bagoly, és az utolsó hegyvidéki parlagi sas költőpár is gazdagítja a völgy élővilágát. Itt él a Börzsöny szalamandra állományának egyharmada, a kristálytiszta vizű Fekete- vagy más néven Csarna-patakban pedig megtalálható a ritka Petényi-márna, vagy a kövi rák.

 

A Csarna-völgy és az ember

A Csarna völgyben 1913-ban épült egy erdészeti kisvasút, melynek pályája a Csarna-patak árterében haladt, a patakot tucatnyi híd segítségével keresztezve. A vasutat faanyag szállítására használtak az 1950-es évek végéig. Azóta azonban a használaton kívüli vasúti pálya tönkrement, a patak széthordta az egykori síndarabokat, és ismét birtokba vette a területet. Mára az elhagyatott síndarabok csak emlékeztetnek az emberi jelenlétre, a völgyben újra a természet az úr. A Csarna völgy jelenleg gyalogosan látogatható, jelzett turistautakon.