Duna

megosztás:

Fejlesztések a Dunán – hajózás, hajózhatóság, természetvédelem
 
Legnagyobb folyónk és környéke felbecsülhetetlen értéket jelent mindannyiunk számára. A folyó mellékágai, ártéri erdei, gyepei gazdag élővilágot, a kavicságyak mélye pedig hatalmas és olcsón kinyerhető ivóvízkészletet rejt. A Szigetköz és az Alsó-Duna szakasz növény- és állatfajok utolsó példányainak nyújt otthont, a Dunakanyar páratlan szépsége hazánk büszkesége, a Duna-menti települések lakóinak számára pedig sokszor a folyó jelenti a legfőbb megélhetést. A transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztési programja azonban egészen más szempontokat vesz figyelembe.
Az Európai Uniós Közlekedési Politika kiemelt fontosságú projektje a Rajna–Majna–Duna belvízi útvonal hajózhatóságának javítását tűzte ki célul összesen mintegy 1500 km hosszú szakaszon, amely a magyarországi Dunát is érinti. A szakemberek 2006 januárjától kezdték kidolgozni a "Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány"-t, az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére. A tanulmány drasztikus mederszabályozással kívánja elérni a teherhajók 2,5 méteres merülési mélységének biztosítását 150-180 méteres szélességben a Duna teljes magyarországi szakaszán. A meder-szabályozásoknak azonban súlyos ára van mind a magyarországi mind a többi (német, osztrák, román-bulgáriai) szakaszon.
 
A projekt előzetes terveinek kidolgozása során számos olyan beavatkozás kivitelezését helyezték kilátásba, melyek összességében rontják a folyó ökológiai állapotát. A zátonyok elbontása, mesterséges víz alatti szabályozó művek építése átalakítja a folyóban élő állatvilág életfeltételeit, és tovább gyorsítja a Duna medersüllyedésének folyamatát. A hajóforgalom növekedése és a hajók keltette hullámverés alacsony vízállásnál jelentősen rontja a vízpart közelében lévő ivadékok túlélési esélyeit. Mindezeket figyelembe véve a kizárólagosan meder-átalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk megfelelőnek. A hajózhatóság fejlesztésének itt vázolt javaslata ugyanakkor nemcsak a természeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is sok kérdőjelet vet föl. A WWF szakértők bevonásával elkészíttette a dunai teherszállítás környezet-gazdaságtani elemzését, amely gazdasági érveket felhasználva támasztja alá, hogy nincs feltétlenül szükség a meder-átalakításra. Sokkal hatékonyabban lehetne élénkíteni a hajóforgalmat piacszabályozási eszközökkel, kikötői és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel, precízebb vízállás előrejelzéssel, a rakományok egységesítésével, valamint a flotta technológiai fejlesztésével.Egyszóval a WWF szerint a cél a hajózási szektor egészének fejlesztése lehet, de semmiképpen sem kizárólag a hajózhatóság fejlesztésére koncentrálni. Külföldi és hazai tapasztalatok
 
A dunai hajóút fejlesztése Bajorországban Straubing és Vilshofen között 70 km-t, Ausztriában Bécs alatt mintegy 30 km-t érint, és jelentős beavatkozásokra van szükség a folyó romániai szakaszán több száz kilométeren, valamint a Duna-deltában. A dunai hajóút fejlesztése valamennyi folyószakaszon a magyarországihoz hasonló beavatkozásokat tart szükségesnek, Németországban pedig megvalósíthatósági tanulmány készült egy újabb vízerőmű megépítésére is. A különböző hajóút-fejlesztési terveknek számos ellenzője van valamennyi országban. Munkánkat a térségben a WWF Duna–Kárpát Programirodával és aktív civil szervezetek bevonásával végezzük. Minden esetben alternatív megoldások lehetőségeinek kidolgozását kérjük, és ökológiai szempontból minimális hatású beavatkozást tartunk elfogadhatónak.
 
A lakossági támogatás megszerzése és a figyelemfelkeltése érdekében 2006-ban Duna-túrát szerveztünk, melynek során 14 ezer aláírást gyűjtöttünk Magyarországon. A Duna által érintett valamennyi ország mentén zajló kampányok során 100.000 aláírás gyűlt össze a folyó védelméért. A több szakterületet érintő projekt során érveink alátámasztására számos elemzést és háttéranyagot készítettünk. Javaslatainkkal hazai döntéshozókat és politikusokat egyaránt megkeresünk, és folyamatos kapcsolatot tartunk fenn az Európai Unió ebben a témában felelős vezetőivel.
 
A Duna és árterületei jelentős ökológiai értéket képviselnek Európában, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy változatos ártéri erdőségei (Gemenc, Kopácsi-rét) egyedülálló deltavidéke a következőkben is megmaradjanak, hiszen a természeti kincsek megfizethetetlen ökológiai szolgáltatások (ivóvízbázis, rekreáció, ökoturizmus) alapját adják. A Dunát érintő terveink között szerepel a Mohács melletti Szabadság-sziget rehabilitációja, és hosszú távon azt akarjuk elérni, hogy a tokfélék állománya megerősödjön, majd szaporodásnak induljon.

Legnagyobb folyónk, a Duna felbecsülhetetlen értéket jelent mindannyiunk számára. A folyó mellékágai, ártéri erdei, széles hullámterét jellemző gyepei gazdag élővilágot, a szigetek alatt lévő kavicságyak mélye pedig hatalmas és olcsón kinyerhető ivóvízkészletet rejt. A Dunakanyar páratlan szépsége hazánk büszkesége, a Gemenci tájegység és közvetlen szomszédja Béda-Karapancsa legnagyobb kiterjedésű hazai ártereink.

A WWF a Duna vízgyűjtő valamennyi országában jelen van, és munkánkkal mindenhol a Dunát jellemző egyedi értékek megőrzését szolgáljuk. A leginkább emblematikus területen, a Duna-deltában a romániai kollégák feladata a páratlan madárvilág és a vízi paradicsom fotó: Michael Gunthermegőrzése. Ezen a területen a WWF Magyarország is részese annak a nemzetközi együttműködésben zajló programnak, amely a helyi lakosok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásában nyújt segítséget.

A folyó román és bolgár szakaszán a hatalmas kiterjedésű árterek újjáélesztése a legnagyobb természetvédelmi kihívás. A helyi lakosság szemléletformálása a másik fontos feladat, hiszen ennek eredményeképpen a Duna által nyújtott javakat a folyó törékeny egyesúlyának megőrzése mellett lehet felhasználni. A helyiek megélhetését hosszú távon szolgálhatná, ha a halban gazdag vizeket az állományok stabilitásának fenntartásával használnák fel. Kiemelten fontos emiatt, hogy a helyiek által jól ismert tokfélék, köztük a bámulatos adottságú vizák megmaradását biztosítani tudjuk. Ez sok feladatot vetít elénk a jövőben, melyek során a helyi közösségek és magas szintű döntéshozók bevonására egyaránt szükség van. Két kiemelt példa szemlélteti ezt a feladatot: meg kell küzdeni az illegális kaviár kereskedelemmel, amin a Traffic iroda munkatársaival együtt dolgozunk, és tárgyalóasztalhoz kell ültetni a Vaskapu vízerőművek üzemeltetőit, szerb és román vezetőket, hogy a Duna legnagyobb vízerőműveinek átjárhatóságát megoldjuk a jövőben.

A tokfélék ma még sajnos véletlenszerűen juthatnak a Vaskapu feletti folyószakaszra, pedig az ottani páratlan természeti adottságokkal rendelkező területek, nagy valószínűséggel megfelelő ívóhelyet jelentenének számukra. A Dunán Belgrádtól a Szigetközig hatalmas mellékágak, holtágak kísérik a folyó útját, melyek közül nagyon sokat mesterségesen elválasztottak a folyótól. Ezek visszacsatolásában páratlan lehetőségek rejlenek, és ez egyben hatalmas feladat. Ennek a folyamatnak a sikert szolgálta a Mohács melletti Szabadság-sziget és mellékág helyreállítása a LIFE+ Nature program támogatásával.

A legjelentősebb mellékfolyók a Tisza, a Száva és a Dráva is ezen a szakaszon torkollanak a Dunába. Közülük a Dráva vizesélőhely-védelmi programjainkban is előkelő helyen áll. A Dráva és a Duna torkolata Európa egyik madárparadicsoma. A Dráva mentén van térségünkben a legnagyobb kezdeményezés egy országhatárokon átnyúló természetvédelmi terület létrehozására. A jelenleg két országban (Magyar- és Horvátországban) elfogadott Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum terveink szerint a jövőben öt országot fog érinteni, és ennek érdekében szerb, szlovén és osztrák kollégákkal dolgozunk együtt. A mintegy fotó: Michael Gunther800.000 hektár kiterjedésű védett területet egyedi adottságai, zátonyai, szigetei, szakadópartjai, szabályozatlan folyószakaszai miatt Európa Amazonasaként szoktuk emlegetni. 

Magyarországon a Duna a természeti értékeken kívül a társadalom számára is kiemelkedő értékekkel szolgál. A folyó által táplált vízbázisok mintegy 2 millió ember számára biztosítanak ivóvizet. A magyar szakaszok felett a folyó már jóval kisebb méretű, de partszakaszai mentén a folyószabályozások során kőszórással, betonnal stabilizált partfalak újjáélesztése zajlik európai viszonylatban egyedi módszereket követve.

A párjukat ritkító dunai értékeket a vízgyűjtő minden országában veszélyek fenyegetik. A WWF Duna régióban dolgozó kollégáinkkal ezeknek a veszélyeknek az elhárításán dolgozunk. A Duna hajózhatóságának javítása érdekében előkészítés alatt lévő tervekhez közös javaslatokat dolgozunk ki, melyek csökkentik a természeti értékeket fenyegető kockázatokat. A vízgyűjtő egyes országaiban még ma is előfordulnak indokolatlan folyószabályozások, kavicskitermelések, melyek ellen közösen lépünk föl. A Duna medrének süllyedése olyan probléma, amin sok szektor összefogásával lehet csak javítani, ehhez minden döntéshozót és szakértőt igyekszünk megszólítani. A leginkább nemzetközi léptékű feladat annak eldöntése és összehangolása, hogy a Duna vízgyűjtő 14 országa hogyan képzeli el a Duna jövőjét, a vízgyűjtő-gazdálkodás milyen irányokat kövessen. A WWF nemzetközi munkacsoportokban vesz részt, hogy az ökológiai állapotok és a társadalmi igények harmonizálásának lehetőségei mellett álljon ki. A helyi lakossággal és a helyi közösségekkel színes rendezvényeken ismertetjük meg tevékenységeinket, az Élő Duna Turné állomásain, vagy a Nagy Ugrások alkalmaival.   

Kapcsolódó anyagok

 

Fotók 2015 Víz világnapjaBemutatkozott a Zöld Generáció ProgramTetraPak kiállítás

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!