Erdők
A természetes erdő sokkal több, mint fával borított táj. Az erdő életközösség. Nem csak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is biztosít nekünk, amelyek értéke szinte felbecsülhetetlen. Az erdő mindannyiunk életéhez hozzátartozik.
A WWF kiemelten támogatja a vágásterülettel nem járó, ún. folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás (szálalás, szálaló üzemmód) elterjedését. Szorgalmazzuk, hogy a védett erdők egy részében egyáltalán ne legyen gazdálkodás, hanem a természetes folyamatok alakítsák a tájat. Támogatjuk a kárpáti őserdők védelmét, és igyekszünk segíteni abban, hogy a hiúzok visszatérhessenek hazánkba. Javaslatokkal, kiadványokkal, és terepi programokkal támogatjuk az erdőkkel kapcsolatos ismeretek bővítését, a természetvédelmi és a gazdasági célok összehangolását. Részt veszünk számos döntéshozási folyamatban. Terepi projektjeink az ország több pontján segítenek az erdők helyreállításában, természeti értékeik megőrzésében.
Mit gondol a WWF... ?
Mit gondolunk, mint természetvédő civil szervezet, az erdeinkhez kapcsolódó fontos témákról? Lehet-e másképpen gazdálkodni? Védettek-e valójában a védett erdők? Van-e őserdő Európában? Mi az oka az erdőtüzeknek, és lehet-e bármit tenni az illegális fakitermelés ellen? Mióta élnek nálunk hiúzok? Erre, és néhány további kérdésere igyekszünk választ adni, elsősorban saját nézőpontunkból, de mindenekelőtt a tényekre alapozva.
Jó tudni/ Tudtad-e?
A világ országainak erdősültségéről, az erdőterület növekedéséről és fogyásáról olvashatunk ennél a pontnál. Megismerhetjük továbbá a világ nagy erdőtípusait, és a Magyarországon előforduló jellegzetes erdőket is áttekintjük.
A WWF terepi projektjei
A WWF több terepi projektet működtet országszerte, amelyek mindegyike kapcsolódik erdőhöz. Hol az erdőgazdálkodás új módszereit mutatjuk be, hol magának az erdőnek a helyreállítása a fő cél. Van, ahol Európai Uniós források segítik a munkánkat, máshol a természetvédelemhez szükséges anyagiak helyben megtermelhetők. Egy biztos, a fő cél mindig az, hogy a természetes élővilág fennmaradása több esélyt kapjon.
Együttműködéseink
Együttműködéseink azért jöttek létre, mert országszerte sokan gondolkodnak hozzánk hasonlóan. Ahol felismertük a közös célokat, ott kézenfekvőnek látszik együttműködni, hiszen ezzel megsokszorozzuk, és jobban láthatóvá tehetjük eredményeinket.
Ügyek, amelyeket támogattunk
A számunkra fontos ügyek előmozdítása általában az összefogások során sikerülhet. Fontos, hogy a természetvédő civil szervezetek és az őket támogató emberek közösen fogalmazzák meg mondanivalójukat. Azt, amit sokan szeretnének, előbb-utóbb a döntéshozók is felkarolják. A kiharcolt vívmányok ezáltal hétköznapjaink részévé válhatnak, és a jövő nemzedékek életét is gazdagíthatják.
Kikhez fordulhat az érdeklődő?
Az erdőkkel kapcsolatos ügyekbe beleszólni egyáltalán nem könnyű. Kevesen is vállalkoznak rá, még ha fontosnak tartják is. Ennek oka, hogy az erdőkben folyó tevékenységeket bonyolult jogszabályok határozzák meg, többféle hatóság hagyja jóvá, és a gazdálkodók is többféle körből kerülhetnek ki. Sokszor még a helyben lakók sem tudják, hogy a telkükkel szomszédos erdő védett vagy sem, ki a tulajdonosa, és annak mik a jogosítványai. Ha számunkra nem tetsző tevékenységeket látunk az erdőben, nem tudjuk kihez fordulhatnánk, és pontosan mit kellene mondanunk. Ha eljutunk is, hamar kiderül, hogy a bonyolult szaknyelven feltett kérdésekre alig tudunk válaszolni. Szerencsére azért van, aki tud segítséget nyújtani. Két három telefon segíthet tisztázni a helyzetet.
Hiúz
Hiúz (Lynx lynx)
Az eurázsiai hiúz Európa legnagyobb macskaféle ragadozója, amely a Kárpátok nehezen megközelíthető erdőségeiben ma is fontos szerepet tölt be az erdei életközösségek működésében. A mintegy 1 m hosszúságú, 25 kg súlyt elérő hiúz a 19. századig kontinensünk nagy részén, még a síkságokon is előfordult. Az erdőterület csökkenése, átalakítása és a faj kíméletlen vadászat oda vezetett, hogy ez az emberre ártalmatlan, természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú hiúz Európa számos országából kipusztult. Magyarországon 1915 és 1983 között nem láttak (és nem ejtettek el) egyetlen példányt sem, így az eltűnt fajok listájára került.
Ha szeretnéd megmenteni a hiúzt, fogadj örökbe egyet!
Erdőblog
Az erdőblog rövid írásaiban egy-egy hírt, eseményt, véleményt igyekszünk WWF-nézőpontból megvilágítani. Miközben törekszünk az objektivitásra és a szakmai pontosságra, néhol személyes véleményünknek is hangot adunk.
Kapcsolódó anyagok
- Hír(ek):
- A Csarna-völgyben, döntés előtt
- Erdőssztyepp konferencia Kecskeméten
- Erdőfotók Tatabányán
- Megújul az erdőtörvény
- Tanévkezdés a Pálfája Oktatóközpontban
- Erdőtelepítés bónuszból
- Szálaló erdőgazdálkodás a budai hegyekben a Tetra Pak és a WWF támogatásával
- Miért és meddig gazdálkodunk még a védett erdőkben?
- Magyarország szerint se legyen több erdőirtás!
- Közjóléti erdőgazdálkodást!
- Nyerj belépőt a FeHoVa kiállításra!
- Túra Budapest felett
- Megmentettünk egy pusztai tölgyest Nagykőrösön!
- Mi lesz a magántulajdonú NATURA 2000 erdőkkel?
- Uniós támogatású természetvédelmi program indul Nagykőrösön
- Letölthető anyag(ok):
- Válasz az OEE, a MEGOSZ és a FAGOSZ közleményére
- Védett erdők a Kárpát-medencében - Parlamenti felszólalás
- Örökerdők Magyarországon
- A Csarna-völgy legendája - avagy amit erről tudni kell
- Erdőssztyepp Konferencia absztraktkötet
- Gálhidy László - Doktori értekezés
- Gálhidy L. - Publikációs lista
- Gálhidy L. - Szakmai önéletrajz
- Pályázat az erdők jövőjéért
- Pályázati adatlap
- WWF-füzetek 27. Bartha D. - Gálhidy L. (szerk.): A magyarországi erdők természetessége
Bartha Dénes - Gálhidy László (szerk.): A magyarországi erdők természetessége. WWF Magyarország. Budapest, 2007. (30 o.)