Visszalépés a természetvédelemben?

megosztás:

Április 3-án indult a Parlamentben az erdőtörvény módosításának általános vitája. A hosszú előkészítés ellenére a három legnagyobb civil természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenlegi tervezet erdeink védelmi és közjóléti funkcióiban visszalépést fog előidézni.

Az erdő hazánk egyik legfontosabb természeti kincse, amely sokrétű szolgáltatásain keresztül alapvető módon meghatározza az életminőségünket. Kiemelt szerepe az életünkben a faanyag és egyéb erdei termékek mellett azon alapul, hogy létfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak – a tiszta ivóvíz, talaj, levegő, kedvező mikroklíma biztosításától az egészségünk megőrzése érdekében szinte helyettesíthetetlen szabadidős lehetőségekig. Az erdőtörvény legfontosabb szerepe, hogy az erdőgazdálkodást a fenntarthatóság érdekében megfelelő keretek között tartsa, illetve biztosítsa az erdők védelmét a különféle veszélyeztetésekkel szemben, mint az inváziós növény és állatfajok térhódítása, vagy az éghajlatváltozás. A jelenleg hatályos, 2009-es erdőtörvény egy jól felépített koncepció mentén számos előrelépést mutatott fel úgy, hogy a közérdekű korlátozások hagyományos rendszere, az erdőgazdálkodók alapvető köztelezettségei is megmaradtak. Ilyen előrelépések voltak a természetességi kategóriák bevezetése, vagy a folyamatos erdőborítás melletti „örökerdő” gazdálkodást lehetővé tévő nem-vágásos üzemmódok létrehozása.

A jelenlegi tervezetben azonban a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható.

„A módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen. Az erdőterület megszűntetésének, az erdőfelújítások kivitelezésének, vagy az erdőket behálózó ún. közelítő nyomok kialakítási szabályozásának lazítása középtávon szétszabdalt erdőtömböket, felújítatlan erdőterületeket, degradált állományokat eredményezhetnek. A kultúrerdők és faültetvények vágáskora megszűnne, az idegenhonos invazív fafajú telepítéseket az őshonos fafajú erdőktől távol tartó védőzóna pedig a felére csökkenne a tervezet szerint” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

A korlátok lebontása mellett a módosítási tervezet az erdők védelmi és közjóléti funkcióit is gyengíti. „Az állami erdőterületen részlegesen előírt folyamatos erdőborítás kötelezettsége a módosítás szerint lecsökken, ismét nagyobb teret adva a tarvágásnak. További figyelmet érdemel, hogy a tervezet szerint a folyamatos erdőborítást kisméretű tarvágásokkal (ún. átmeneti üzemmód) is biztosítani lehet majd, ami alapvető szakmai ellentmondást teremt a célok és a megvalósítás módja között. A káros hatást tovább erősíti, hogy az árvízvédelmi illetve honvédelmi rendeltetések még védett területeken is prioritást kapnak” - tette hozzá a szakértő.

„Olyan korban élünk, amikor az utca embere is egyre inkább tudatában van az erőforrások végességének, a fenntarthatóság fontosságának, és mindazoknak a veszélyeknek, amelyek a káros folyamatok – különösen az élőhelyek elpusztítása és az éghajlatváltozás – révén fenyegetik a társadalmunkat. A valós veszélyekkel szembenézve aligha tekinthető üdvözlendőnek egy, a természetvédelmi garanciákat számos ponton csökkentő, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók érdekében semmilyen előrelépést fel nem mutató erdőtörvény” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

„A tervezetben szereplő könnyítések azon része, ami gazdasági szempontokkal valóban indokolható és arányos elfogadható lehet, de ezek mellett szükséges az erdőtörvény azon elemeit is fejleszteni, amelyek nem csak az erdőgazdálkodók egy részének kedveznek, hanem valamennyi magyar állampolgárnak, és az erdőnek is. Ne feledjük, hogy az állami tulajdonban lévő erdők valamennyi magyar állampolgár tulajdonát képezik, ezért elsődlegesen a társadalom széles rétegeinek igényeit: az egészséges környezetet, a biológiai sokféleség megőrzését, az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartását kell szolgálniuk – fogalmazott Halmos Gergő, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„Alaptörvényünk szerint az erdők védelme minden állampolgár kötelessége. Feltétlenül szükségesnek látjuk, hogy a parlamenti viták során a fenti problémák orvoslása megtörténjen” – emelte ki Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

 

 

 

Fotók Föld Órája Fővárosa kihívás 2016WWF Zöld generáció önkéntes nap 2015.12.12.Rupp-hegy kirándulás 2015

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!