Hajóútfejlesztések a Dunán

megosztás:

A Duna 10 országot érint, mialatt a Fekete-erdőtől eljut a Fekete-tengerig és hosszú szakaszai nemzetközi hajóútként vannak nyilvántartva. A hajóút használatára támasztott igény azt követeli meg a dunai országoktól, hogy a kívánt méretű hajók biztonságosan közlekedhessenek a folyón. Ehhez megfelelően széles és mély hajóutat kell kialakítani és fenntartani. A Dunán vannak olyan keskeny, illetve sekély szakaszok, ahol a biztonságos hajózás csak úgy tartható fenn, ha a folyót erre mederszabályozással, vagy a mederanyag áthelyezésével alkalmassá teszik. A keskeny, vagy sekély folyószakaszok viszont sok esetben a Dunának ökológiai szempontból éppen legértékesebb szakaszai.

A Duna és árterületei jelentős ökológiai értéket képviselnek Európában, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy változatos ártéri erdőségei (Gemenc, Kopácsi-rét), egyedülálló deltavidéke a következőkben is megmaradjanak, hiszen a természeti kincsek megfizethetetlen ökológiai szolgáltatások (ivóvízbázis, rekreáció, ökoturizmus) alapját adják.

A hajóút fenntartására a dunai országokban eltérő pénzforrások állnak rendelkezésre. A 2000-es évek elejétől az EU egyre több figyelmet fordított az európai vízi utak, köztük a Duna fejlesztésére. A hirtelen elérhető források olyan fejlesztési programokat generáltak, melyekben az ökológiai szempontok háttérbe szorultak. Ezeken kívül a tervezésben más hibák is voltak. Nem készült a hajóútfejlesztés összeadódó hatásait vizsgáló elemzés, nem készült vizsgálat arról, hogy az ivóvízkészletekre milyen hatással lehetnek a mederben zajló beavatkozások, és nem mérték fel azt, hogy a Duna partjára pihenés, kikapcsolódás céljából érkezők milyen véleménnyel vannak arról, ha a folyó jelentősen átalakul a hajóút fejlesztése miatt. A Duna menti WWF irodák ezért a tervezést országos és nemzetközi szinten egyaránt olyan irányba akarták megváltoztatni, mely ezeket a szempontokat figyelembe veszi. A jelenlegi korszerű navigációs eszközök lehetővé teszik, hogy a hajóút szűkületekben ne találkozzanak össze az egymással szemben közlekedő hajók. Amennyiben az ivóvízbázis védelme, a folyómeder jó természeti állapota veszélyben forogna a hajóút szélesítése esetén, akkor a kétirányú áthaladást biztosító hajóút helyett egyirányú közlekedés fenntartását szükséges célul kitűzni, ahol a navigációs eszközöknek alkalmazásával lehet a zavartalan fotó: Michael Guntheráthaladást biztosítani. Minél levesebb olyan beavatkozás fogadható el a mederben, mely rontja az élőhelyek állapotát. A folyó főmedrében tönkretett élőhelyeket nem kompenzálja, ha néhány holtágat, vagy mellékágat helyreállítanak a Duna mellett.

2015-ben újabb EU források nyíltak meg a dunai hajóút fejlesztésére, amire hazánkon kívül Bajorországban, Romániában és Bulgáriában, valamint a Duna-deltában van igény. A WWF Duna–Kárpát Programiroda országai azt szorgalmazzák, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználása során a hajóút-szűkületek felszámolása egyedi elbírálás során történjen: ha valamilyen kiemelkedő természeti vagy társadalmi értéket kockáztat a kívánt szélességű hajóút, akkor elegendő legyen az egyirányú forgalom feltételeinek biztosítása. Minimalizálni kell a hajóút fejlesztéséből és a hajóforgalom növekedéséből származó káros hatásokat. Ha ez mégsem elkerülhető, akkor olyan hatásmérséklő intézkedéseket kell végrehajtani, mely követi a dunai országok és az EU természetvédelemre, vizek állapotára és vízgazdálkodásra szóló ajánlásait.

Kapcsolódó anyagok

 

Fotók Nagy Ugrás 2016Madárbarát munkahelyFöld Órája 2017

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!