Milliárdokat füstöl el az állam?

A WWF megdöbbenve értesült arról, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek ZRt. (MVM) múlt csütörtöki rendkívüli közgyűlése kiállt a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokon történő lignit alapú bővítése mellett. Elfogadhatatlan az is, hogy a közgyűlésről szóló közlemény immár nem 400 megawattos, hanem 400-600 megawattos új lignit alapú blokkról szól .  A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását, és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.

 

 

A WWF korábban több fórumon kifejtette súlyos aggályait a tervezett új ligniterőmű környezeti hatásaival kapcsolatban (lásd a mellékelt korábbi sajtóközleményt). A Mátrai Erőmű már ma is hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, évente több mint 6 millió tonna szén-dioxidot enged a légkörbe. Az új lignitblokk önmagában évente körülbelül 2,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátással járulna hozzá a klímaváltozáshoz.

 

 

 

A környezetvédelmi aggályok mellett a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokból történő bővítése gazdasági kérdéseket is felvet:

 

 

1. Az MVM Közgyűlésének döntése értelmében az állam mintegy 75%-os részesedéssel venne részt az új, több mint 200 milliárd forintba kerülő lignitblokk felépítésében. Az állam – a mai makrogazdasági helyzetben – egy olyan nagyberuházásban kíván részt venni, amely az MVM vezérigazgatója szerint „legalább 25 év alatt térül meg” . Összehasonlításként a Magyar Energia Hivatal – állami támogatások nélkül – megújuló energiaforrást hasznosító erőműegységeknél 7-15 év közötti megtérüléseket kalkulál .

 

 

2. Az új lignitblokkra vonatkozó megtérülési számítások még nem vehették figyelembe a felveendő hitelek megdrágulását. Az állami tulajdonú MVM a lignitblokk felépítéséhez hatalmas összegű és - a hitelpiaci világválság és a magyar államadósság leminősítése miatt - rendkívül drága hitelek felvételére kényszerül. Ahelyett, hogy az MVM ZRt. tavalyi 33 milliárdos profitjából hozzájárulna Magyarország makrogazdasági stabilizálásához (a 2007-es nyereség után 1 milliárd forint osztalékot fizetett az államnak ), újabb jelentős kötelezettségvállalásokkal terheli tovább az állam pénzügyi pozícióit.

 

 

3. 2008 januárjában a Mátrai Erőmű többségi német tulajdonosai (RWE és EnBW) – a jövőben az erőmű szennyezései után fizetendő szén-dioxid-kvóták sok tízmilliárdos várható összege miatt – lemondtak a lignitblokk felépítéséről. Ez a lépés összhangban volt azzal is, hogy az RWE 2020-ra a mai 56%-ról 35%-ra kívánja csökkenteni áramtermelő portfolióján belül a szén és lignit kapacitások arányát.

 

 

4. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) októberi döntése értelmében javasolja, hogy 2015-től ne épülhessen olyan 300 megawattnál nagyobb erőmű, ahol a szén-dioxid kibocsátás 500 gramm CO2/kWh felett van. Ez az érték a tervezett mátrai lignitblokknál 780 gramm CO2/kWh. Az új blokk megépülésekor várhatóan érvényben levő EU szabályok alapján – ha egyáltalán üzembe állhat az új blokk - az erőműnek az összes kibocsátott szén-dioxid után fizetnie kell. Ha tavaly az összes szén-dioxid kibocsátása után fizetett volna az erőmű – mint ahogy 2012 után ez várható – akkor 10 milliárdos profit helyett 20 milliárd körüli veszteséggel zárta volna az évet.

 

 

5. A többségi német magántulajdonban levő Mátrai Erőmű ZRt. már ma is kivételes állami kedvezményekben részesül, miközben az elmúlt évtized során évente jellemzően 10 milliárd forint körüli profitot ért el. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számításai alapján az erőmű rendkívül alacsony bányajáradékot, kevesebb, mint évi fél milliárd forintot fizet az általa kibányászott és elégetett lignit után. Összehasonlításként 2007-ben a kétszer akkora fűtőértékű, Magyarországon kitermelt szénhidrogének (döntően földgáz) után kétszázszor nagyobb összeget, 98 milliárd forint bányajáradékot fizettek .

 

 

6. Az állam más módon is kívánja támogatni a Mátrai Erőmű szennyező lignitberuházását. A Mátrai Erőmű ugyanis még az Európai Bizottság áldását is kiharcolta ahhoz, hogy a magyar állam az új lignitblokk felépítéséhez mintegy 13 milliárd forint regionális beruházási támogatást nyújthasson számára 2013 és 2020 közötti adókedvezmények formájában .

 

 

7. 1999-ben az államnak 26 millió dollárt kellett kamatostul visszafizetnie a Mátrai Erőművet privatizáló RWE-nek és EnBW-nek, mert kiderült, hogy teljesíthetetlenek az 1995-ben az erőmű privatizációjáról kötött szerződésben ígért feltételek. Ezek közül a legfontosabb két új lignitblokk felépítése volt 2005-ig . Figyelembe véve a jelenlegi makrogazdasági környezetet és az Európai Unióban a klímaváltozással kapcsolatban szigorodó szabályokat, a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésével kapcsolatban is fennáll a kockázat, hogy az állami tulajdonú MVM ZRt. nem lesz képes teljesíteni a lignitbővítéssel kapcsolatos vállalásokat.

 

 

A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.

 

 

 

A témához kapcsolódó on-line petíciónk itt található

 

 

 

Kapcsolódó anyagok

• Cikkek:
• Klíma

vissza