Budai-hegység

Munkánkkal a Budai-hegység értékeit kívántuk tudatosítani a főváros és a környező települések lakóiban, továbbá megakadályozni a zöldterületek további beépítését, összehangolni a a kirándulók tevékenységeit a természetvédelmi érdekekkel, javítani a szabadtéri környezeti nevelés feltételein.

"Lehet másképp fát vágni!" nevű akciónk célja, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet erdeinek kezelésekor a természetvédelmi és a közjóléti érdekek legyenek meghatározóak.

Aki egy szép tavaszi vasárnapon járt már a Normafánál, annak nem kell hosszasan bemutatni sem a Budai-hegység értékeit, sem a megmaradásukat veszélyeztető tényezőket. Ilyenkor ezrek kirándulnak, futnak, kerékpároznak a bükkfák alatti ösvényeken, gyönyörködnek a kilátásban, vagy figyelik aggódva a Hárs-hegy és Hármashatár-hegy lejtőit, ahol szinte hétről hétre újabb zöldterületek épülnek be. Ugyanakkor vannak a hegységnek olyan különleges növényei és állatai, amelyeket nagyon kevesen ismernek. Leghíresebb közülük egy sárga színű, dolomiton élő növény, amelynek magyar neve ugyan pilisi len, de valójában a Budai-hegységben virít. A program ebben a nyüzsgő forgatagtól az eldugott értékekig terjedő változatos környezetben próbálta meg a lehető legjobban összehangolni a természet védelmét az emberek hosszú távú érdekeivel.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve elindítottuk a "Tanösvények Budapest körül" sorozatot. A Nagykovácsi határában létrehozott Nagy-Szénás tanösvényen és a Pilisszentiván melletti Jági tanösvény környékén önkénteseink sok hétvégét munkával töltöttek. Munkatársaink és önkénteseinek a Sas-hegy tanösvény környéke is "hazai pálya", hiszen élőhelyrekonstrukciós munka keretében alaposan megizzadtunk, míg a tájidegen feketefenyők többségét sikerült eltávolítani.

2002. februárjában nyitottuk meg az Eladó e táj? című fotókiállításunkat, melynek anyagát a pályázati kiírásunkra beküldött több ezer felvételből választottuk ki. A fényképek bemutatták, hogy a fővárosiak számára a XX. század húszas, harmincas vagy éppen hetvenes éveiben mit jelentettek a Normafa környéki erdők, a solymári vízesés vagy a Városliget fái. A régi felvételek helyszínén 2002 első napjaiban új fényképeket készítettünk, hogy a különbséget is érzékeltessük. A sikeres kiállítás képeit könyv alakban is megjelentettük, az "Eladó e táj?" című kötet jelenleg is kapható irodánkban.

A budapesti lakókat és kirándulókat régóta foglalkoztatják a budai erdőkben folyó fakitermelések. Megítélésünk szerint az országos átlaggal összehasonlítva ezen a területen "természetkímélő" gazdálkodás folyik, de van lehetőség a további javulásra. Ezért 2003. őszén a Pilisi Parkerdő Rt. Budapesti Erdészetével közös munkába kezdtünk. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával indított "Lehet másképp fát vágni!" akció során felmértük, hogyan lehet a "folyamatos borítás" elvén működő erdőkezelésre átállni. Szakértőink megbecsülték, hogy milyen költségekkel jár, ha a vágásos gazdálkodásról ilyen kíméletes erdőkezelésre állunk át, elképzeléseinket a nagy kirándulóközpontok környékén mutatjuk be a kirándulók számára tanösvényen, szakközönség számára pedig kiadványt készítettünk Így is lehet fát vágni címmel.

A Canon Hungária, a Budai-hegység program támogatója volt 2002-ben és 2003-ban.