Lexikon

DDT

Szerves klórtartalmú rovarölő szer, amit az ellenálló szerves szennyezőanyagok (POP) közé sorolnak. Amikor Paul Müller svájci kémikus 1939-ben felfedezte a DDT-t, felfedezését csodálat övezte. Sokféle rovart elpusztított, és nem tűnt veszélyesnek az emlősökre nézve sem. Megnőtt a terméshozam, és később a DDT-t használták a malária elleni küzdelemben is, mert megölte a szúnyogokat is. Müller 1944-ben Nobel díjat kapott. 1962-ben egy Rachel Carson nevű tudós figyelt fel először a DDT-vel kezelt területek környezetében élő rovar és gilisztaevő madarak pusztulására. Csendes Tavasz nevű művében figyelmeztetett a rovarölő szerek káros hatásaira, továbbá előrevetítette, hogy amennyiben a vegyszerek használatát nem állítják le, a bolygó ökoszisztémája károsodni fog. A rovarölő szerek gyártói szerint a környezetben található kis mennyiségű vegyszertől nem pusztulhattak el a madarak, azonban kísérletekkel bizonyították, hogy akár kis mennyiség is káros lehet bizonyos fajok életére és szaporodására nézve. A DDT nagy távolságokat tett meg a levegőben, egy idő után már az anyatejben is kimutatható volt, nagyon magas koncentrációban. A szaporodásra gyakorolt káros hatásai miatt majdnem kipusztultak a fehérfejű réti sasok, vándorsólymok és a tengeri pelikánok. (Forrás: Patricia Muir, Oregon Állami Egyetem) 1970-ben végül betiltották a DDT forgalmazását Európában, de káros hatásai még mindig érezhetőek. 2001-ben hoztak először nyilvánosságra olyan adatokat az Egyesült Államokban, amelyek bizonyítják, hogy a DDT-nek bizonyos esetekben köze volt korai és kis testsúlyú gyerekek születéshez is.

Dioxinok

Rendkívül ellenálló, a szervezetben felhalmozódó vegyszercsoport. Rákkeltő hatásúak és felborítják a hormonháztartást. Gondatlanságból keletkeznek, vegyszerek és vegyi anyagok (pl. PVC) égése következtében. POP-ként (ellenálló szerves szennyezőanyag) osztályozzák őket.

Dráva

A Dráva a Duna egyik legjelentősebb mellékfolyója. Olaszországban ered, majd Ausztrián, Szlovénián, Magyarországon és Horvátországon keresztül éri el dunai torkolatát. A folyó több mint 700 km-es útja során Magyarországot őrtilos és Matty között érinti - a Bélavár - Zákány közötti szakasz kivételével -, összesen 138 km hosszúságban.

A Dráva Európa azon folyóinak egyike, amely az őrtilos - Barcs közötti szakaszán mind a mai napig megőrizte természetközeli állapotát. Felfedezhetjük az érintetlen folyókra jellemző tulajdonságait, dinamikus romboló és építő munkáját, zátonyait, mellékágait. A Dráva teljes magyar szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park védelme alatt áll. A természeti érékeket azonban a folyóból történő kavicsbányászat veszélyezteti és horvát oldalon új vízerőmű építése fenyeget.

A WWF Magyarország a folyó mentén dolgozó hazai, valamint horvát, szlovén, osztrák civil szervezetekkel együttműködve érvényesíti a természetvédelmi érdekeket. A Dráváról bővebben honlapunk a Dráva védelme linkjén olvashat.

Dráva Biomonitoring Rendsze

Ezt a rendszert a Dráva horvát oldalán tervezett Novo Virjei vízerőmű hívta életre. A jelenlegi állapot felmérésére, és a várható hatások dokumentálása céljából kezdődött meg a rendszeres megfigyelés.

A kormány hivatkozva az 1988-ban aláírt Dráva Egyezményre a 2066/1999. (III. 31.) számú határozata szerint "a Dráva térség környezeti és természeti értékeinek védelmével kapcsolatban elrendeli a Dráva térség részletes környezeti és természeti monitorizáló rendszerének létrehozását és működtetését". Ennek részeként szervezte meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának irányításával az élővilágban bekövetkező változásokat nyomon követő természeti monitoring hálózatot. A monitoring céljai: 1. Részletes alapállapot-felvétel készítése a mintavételi helyeken a vizsgált objektumokra vonatkozólag. 2. A vizsgált élőlények, élőlénycsoportok változásának hosszú távú nyomon követése. A monitoring tárgyát képező élőlények, együttesek változásainak egymással történő összevetése, a mintavételi területre vonatkozó trendek felállítása. 3. Az élővilágban bekövetkező esetleges változások okainak feltárása, szükség esetén a természetvédelmi feladatok tudományos megalapozása.

Drávai tegzes (Platyphylax fra

A tegzesek (Trichptera) a rovarok jó indikatív tulajdonságokkal rendelkező, vízi életmódot folytató, kis fajszámú rendje. A Drávai tegzes a folyó bennszülött faja, élete a Dráva kavicszátonyaihoz, homokpadjaihoz kapcsolódik. A folyóból történő kavicsbányászat az élőhely visszaszorulásával fenyeget, ami egyben a faj kihalását jelenti.

Dubravai vízerőmű

A Dráván megépült eddigi utolsó vízerőmű, mely megannyi gondot okoz az alsóbb folyószakaszokon. A többi drávai erőműhöz hasonlóan ez is csúcsra járatásos üzemmódban működik, és ez okozza a problémákat (medermélyülés, napi rendszerességgel érkező árhullámok).

A Donji Dubravai erőmű alkalmas lenne arra, hogy csillapítsa a felsőbb folyószakaszokon működő erőművek hatásait, és egyenletes vízjárást biztosítson az alsóbb folyószakaszokon, de jelenleg kizárólag a gazdasági érdekeket szem előtt tartva üzemel.