WWF céljai | WWF története | Munkatársaink | Dolgozz nálunk | Közhasznúsági jelentés | FAQ | Kapcsolat
Klíma | Fajok és élőhelyek | Erdőink | Folyóink | Mongólia
Aktuális kampány
Csatlakozz családoddal a Panda Klubhoz!
Mi pedig megajándékozzuk gyermekeidet egy különleges pandás pólóval! Az akciót meghosszabbítottuk szeptember 15-ig.
Lexikon
Karbolsav (kreozot)
Faanyagok, bútorok tartósítószere.Karcinogén
Rákkeltő hatású.Kavicskitermelés
Gyakran használt kifejezés a WWF Magyarország Dráva programjában.
A Dráva mentén hosszú idő óta termelnek kavicsot, de a gondot nem ez jelenti, hanem az, hogy a kitermelés az utóbbi időben egyre gyakrabban zajlik a folyómederből. Ezek a beavatkozások mederfenntartás néven zajlanak, és értékes kavicszátonyokat tűntetnek el, valamint megváltoztatják a folyó vízjárását. Az utóbbi időben több új helyszínen kezdődött termelés, de 2005 tavaszán egy húsz helyszínt érintő tender kiírását sikerült megakadályozni. A Dráva kavicszátonyai az egész Európában ritka kis csérek költőhelyei is egyben. A túlzott kavicskitermelés miatt a Dráva mentén élő kis csérek száma az utóbbi időben lecsökkent, a Dráva mentén ma alig 15 pár kis csér fészkel.Kendermagos magyar tyúk
A zord körülményeket is kiválóan tűrő, igénytelen ősi magyar tyúkfajta. Az Európai Unióban a baromfiágazat közvetlen támogatásokban nem részesülhet, ezért a magyar gazdáknak meg kellene fontolniuk, hogy ha kitartanak a csirkék mellett, akkor nem lenne-e érdemes a kendermagos mellett dönteniük. A természetvédők és biogazdálkodók álmaiban a magyar mezőgazdasági táj szürke marhákkal és rackajuhokkal jelenik meg, az előtérben a gyommagokon egykilósra hízott kendermagos tyúkok csipegetnek, kapirgálnak. Még van mit tennünk.kergemarha kór
kergemarha kórKis csér (Sterna albifrons)
A csérek a sirályokkal rokonságban álló tengeri madarak, melyek közül a kis csér a legkisebb csér faj. Az európai populáció napjainkban tengerparti területekre koncentrálódik, a kontinens belsejében található állomány a kihalás küszöbén áll. A tengerparton élő madarak a zavartalan homokzátonyokon költenek, míg szárazföldi társaik a változatos folyószakaszok kavics- és homokzátonyait kedvelik. A költő kis csérnek nyílt, növényzettel alig fedett területre van szüksége. A fészkelőhelyhez közel sekély, tiszta vizű folyószakaszok kell legyenek, ahol apró halakra vadászhat.
A kis csér a Dráva egyik legritkább fészkelő madara. Az élőhelyi adottságoknak megfelelően a folyó szlovén, horvát és magyar szakaszán egyaránt őshonos. Napjainkra a Dráva mentén mindössze a magyar-horvát határ egyes szakaszain vannak fészkelésre alkalmas kavics- és homokzátonyok őrtilos és Vízvár között, valamint Drávaszabolcs térségében. A fészkelő populáció mindössze 15 párból áll és négy helyen fordul elő. A kis csérekről bővebben az alábbi letölthető pdf fájlok alapján tájékozódhat, illetve bővebben olvashat a www.sterna-albifrons.net honlapon.Kisvíz
A WWF Magyarország Kisvizek védelme programja az 5-6 hektárnál kisebb víztestek védelmével foglalkozik. A program keretében elkészült nyilvántartás szerint kb. négyezer nyílt vízfelülettel rendelkező kisvizünk van. Lehet, hogy némelyik faluszéli tó jelentéktelennek látszik, ám szinte biztos, hogy számos madárfajnak, hüllőnek, kétéltűnek és persze vízi gerinctelen állatfajnak biztosít élőhelyet. A helyi civil szervezet vagy iskolai szakkör számára a közeli kisvíz a környezeti nevelés kiváló eszköze lehet. Természetesen gyakran aktív beavatkozásra tótakarításra, kotrásra is szükség van. A meglévő tavak kezelése azért is fontos feladat, mert ma Magyarországon sokkal több az elöregedő, feltöltődő tó, mint ahány új tó képződik.Klímaváltozás
Az éghajlati statisztikák fokozatos, hosszú időn át tartó, egyirányú változása. A sajtó sokáig nemes egyszerűséggel globális felmelegedést emlegetett, és úgy képzelték, hogy a folyamat lényege, hogy a nagykabátos napok száma csökken, a miniszoknyás napoké nő. Ezért, és az egyéb előnyök miatt a klímaváltozás inkább pikáns témának, mint valóságos veszedelemnek számított. Ám ma már tudjuk, hogy helyesebb klímaváltozásról beszélni, aminek egyik leglényegesebb jellemzője a kiszámíthatatlanság. Könnyen lehet, hogy Magyarországon a Golf-áramlás megszűnése miatt az átlaghőmérséklet alacsonyabb lesz, az viszont majdnem biztos, hogy kevesebb csapadékot kapunk, kiszámíthatatlanabb eloszlásban. A folyamatot kiváltó üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére megszületet a Kyotói Egyezmény, ám a legnagyobb ipari államok (USA, Oroszország) nem ismerik el szennyező tevékenységük és a klímaváltozás kapcsolatát, ezért nem írták alá az egyezményt, ami így nem lépett érvénybe. A WWF mindenféle nemzetközi fórumokon nagy erőbedobással érvel és lobbizik - egyelőre kevés eredménnyel. |
|||
Kopácsi-rét (Kopa?ki rit)
Európai jelentőségű vizes élőhely a horvát - magyar - szerb-montenegrói hármas határ közelében ott, ahol a Dráva a Dunába torkollik. A Kopácsi rétet az év közel egy harmadában víz borítja, míg egyes mellékágak, holtágak és tavak egész évben vízzel telítettek. A Duna-delta mellett ez a 23 000 hektáros terület a második legjelentősebb ívóhely a Dunán, és a halbőség mellett rendkívül gazdag a madárvilág, valamint a mocsári növényzet. Az európai jelentőségű vizes élőhely a Kopácsi-rét Natúr Park védelme alatt áll és egyben Ramsari terület.
Az itt zajló rekonstrukciós projekt célja a vízmozgás, illetve a vízkormányzás megoldása, amire azért van szükség, mert az XIX-XX. század folyamán az intenzív vízgazdálkodás miatt a természetes csatornarendszer vízlevezető képessége lecsökkent, a medermorfológia átalakult. A térség természetvédelmi kérdéseit közös összefogással lehet megoldani, de ezt a horvát és a szerb fél szemben állása időről időre megnehezíti.Kosborfélék
A több mint 24 ezer fajt tartalmazó család a növényvilág legfajgazdagabb csoportja. Hazánkban mind az 52 faja ill. alfaja védett. A trópusokról ismert orchideákkal rokonságban álló, színpompás növények számos veszélyeztető tényezővel néznek szembe. Leggyakrabban az élőhelyeik kiszáradása, lecsapolása okozza eltűnésüket, de a víz eutrofizációja (szerves anyagokkal történő feldúsulás) is pusztulásukat okozhatja. A poszméhbangóból (Ophrys holosericea) például egész Magyarországon évente néhány egyed nyílik. A WWF az Európai Unió LIFE programjának támogatásával 2001-ben a Közép-Tiszán élőhelyrekonstrukciós munkába kezdett. Az Ecsedi-láp rehabilitációja is régi terv, az előkészületek évek óta folynak. Munkánk egyik eredménye az lehet, hogy néhány év múlva a turisták mindkét vidéken feltűnően sok kosborban gyönyörködhetnek. (Akkor már csak annyi lesz a dolgunk, hogy a "Hagyd élni a vadvirágot!" programunkat megerősítsük.)
Kubikerdő
A folyószabályozás idején az árvízvédelmi töltésekhez szükséges földet a töltés tervezett helye mellett ásták ki, így keletkeztek a kubikgödrök. A munkát a kubikusok végezték. A "keletkezéstörténetből" következik, hogy ma a töltések folyó felöli oldalán sok-sok kilométeren át kubikgödrök sorakoznak. Ezeknek a gödröknek nagy szerepük lehet a természet gazdagságának megőrzésében. A kubikgödrök áradás után megtelnek vízzel és hallal, majd az árhullám levonulása után egymástól elszigetelt parányi tavakként működnek tovább. A halivadékok egy része a vízimadaraknak ad táplálékot, másik részük viszont nyár végére a kubikgödrök kiszáradása miatt elpusztul. Nagykörűn a WWF támogatásával a az egykori fokgazdálkodásra emlékeztető természetvédelmi munka kezdődött. A kubikgödröket csatornával összekötötték, így egy zsilip segítségével a kubikgödrök vizét a folyóba lehet vezetni. Ilyen módon milliónyi halivadék gazdagítja a Tisza élővilágát.Kunhalom
A Magyar Alföld kiemelkedő (jelentőségű) természetvédelmi értéke. A kúp vagy félgömb alakú dombok 5-10 méterre emelkednek ki a síkságból. Egyes vélemények szerint inkább hunhalomnak, mint kunhalomnak kellene nevezni őket. Valójában a kunhalom sokféle rendeltetésű, különböző időkben keletkezett képződmények összefoglaló neve. Időszámításunk előtt 4000-től néhány száz évvel ezelőttig kialakult vagy kialakított lakódombokról, sírdombokról (kurgánok), őrhalmokról, határhalmokról van szó. Természetvédelmi szempontból azért jelentősek, mert az Alföldön kevés terület menekült meg a felszántástól, a kunhalmok egy része viszont máig őrzi az alföldi erdőspuszta (erdőssztyepp) növényzetének maradékait. A dombok felszínén az állatvilág is gazdag (pl. gerinctelenek, rágcsálók). Ma minden kunhalom természetvédelmi oltalom alatt áll.Környezetharmonikus vízrendezé
A vízügyi-mérnöki szakma a közelmúltig úgy alkalmazkodott a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz, hogy a természetestől merőben eltérő vonalvezetésű csatornákat, keresztszelvényeket és műtárgyakat alakított ki. Ma már - álló- és folyóvizeink tájesztétikai értékét valamint ökológiai funkcióit felismerve - kezd elfogadottá válni a természetközeli formák alkalmazása, az ún. mérnökbiológiai módszerek használata. A WWF egyik legrégebbi vízgazdálkodási partnere, az egykori Ecsedi-láp területén tevékenykedő EKBVGT a vízrendezési munkák során számos rőzseművet és más természetes anyagból készült berendezést épít. (Azok kedvéért, akik nem vízépítő mérnökök vagy a Kraszna jobb partján élnek: EKBVGT: Ecsedi-láp Kraszna Balparti Vízgazdálkodási Társulat.)Környezetharmonikus vízrendezé
A vízügyi-mérnöki szakma a közelmúltig úgy alkalmazkodott a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz, hogy a természetestől merőben eltérő vonalvezetésű csatornákat, keresztszelvényeket és műtárgyakat alakított ki. Ma már - álló- és folyóvizeink tájesztétikai értékét valamint ökológiai funkcióit felismerve - kezd elfogadottá válni a természetközeli formák alkalmazása, az ún. mérnökbiológiai módszerek használata. A WWF egyik legrégebbi vízgazdálkodási partnere, az egykori Ecsedi-láp területén tevékenykedő EKBVGT a vízrendezési munkák során számos rőzseművet és más természetes anyagból készült berendezést épít. (Azok kedvéért, akik nem vízépítő mérnökök vagy a Kraszna jobb partján élnek: EKBVGT: Ecsedi-láp Kraszna Balparti Vízgazdálkodási Társulat.)
