Lexikon
veszélyeztetett erdőtársulások
A WWF Magyarország felkérésére Bartha Dénes egyetemi tanár 2001-ben
elkészítette a Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon című
összefoglalót (WWF füzetek 18.) Ebből kitűnik, hogy a 103 hazai
erdőtársulás közül 101 többé-kevésbé fenyegetett, vagyis a
veszélyeztetett erdőtársulások közé tartozik, és mindössze kettőről
mondhatjuk el, hogy nincs veszélyben. Egykor Magyarország területének
85 %-át borították erdők, ma 7 %-át. Napjainkban a legfőbb
veszélyeztető tényező az intenzív erdőgazdálkodás.
vidékfejlesztés
Olyan gazdasági és politikai döntések sorozata, melyek egyszerre
szolgálják az adott terület kiegyensúlyozott fejlesztését, és a vidéken
élők megélhetésének javítását. A mezőgazdaság kiemelt szerepet játszik
a vidékfejlesztében, hiszen " ha jól csinálják " megőrzi a táj
értékeit, és megélhetést ad a helybeli embereknek.
Víz Keretirányelv
Az Európai Unió 2000. december 22-én hatályba lépett irányelvének
célja, hogy a tagállamok (beleértve a most csatlakozó országokat,
vagyis minket is) 2015-ig minden felszíni és felszín alatti vizet jó
állapotba hozzanak. Ez érinti a vízszennyezés csökkentését, a
vízrendezési munkákat, az ár- és belvízvédelem megtervezését és még
számos területet. Az a tagországok dolga, hogy olyan törvényeket
hozzanak, amely segíti a kitűzött célok megvalósítását. Négy nagy
folyónkra hamarosan Integrált Vízgyűjtőgazdálkodási Terv készül.
Biztosak vagyunk benne, hogy a Víz Keretirányelv tárcaközi bizottságban
lesz olyan tag, aki az ökológiai szempontokat hangsúlyozza, hiszen a
civil szférát 2003-2004-ben Ereifej Laurice, a WWF Magyarország
programvezetője képviseli.
viza
A viza (Huso huso) a tokfélék közé tartozik, ennek a családnak egykor 5
őshonos faja élt Magyarországon. Hosszúsága elérheti a 9 métert (a
legnagyobb testű tokféle), tömege az 1500 kg-ot. Ideje nagy részét a
tengerekben tölti, ám szaporodáskor ösztöneit követve messze felúszik a
folyókon. A faj számára a tiszta, akadálymentesen áramló folyóvíz
nélkülözhetetlen. Mióta a Vaskapu megépült a Dunán, csak egészen
kivételes esetben sikerült egy-egy vizának a folyó magyarországi
szakaszáig eljutnia. A fajt Ukrajnában és Romániában az orvvadászat is
fenyegeti. Az ivarérett nőstény testsúlyának 12 %-át is kiteheti az
ikra, ám a kaviárként piacra kerülő csemege kinyeréséhez az állatot meg
kell ölni.
Viza 2020
A név és a kezdeményezés vízügyi szakemberektől és kutatóktól
származik. Ma már a WWF is aktív részese a Viza 2020 programnak,
melynek célja egyszerűen megfogalmazható, ám teljesítése nehéz: 2020-ra
térjenek vissza fő folyóinkba a vizák! Ez a célkitűzés összhangban van
az Európai Unió új vízügyi politikáját meghatározó Víz
Keretirányelvvel, mely szerint 2015-ig hazánkban is biztosítani kell a
folyók jó ökológiai állapotát. A viza sajátos igényei és életmódja
miatt kiválóan alkalmas arra, hogy jelezze, sikerült-e a jó ökológiai
állapotot elérni. Ehhez nemcsak a vízminőségnek kell javulnia, de a
természetes, akadálymentes áramlást, és az árterek helyreállítását is
biztosítani kell.