Tisza

A folyószabályozások előtti ártéri élet az ember alázatos, de gazdag és biztonságos létét képviselte. A Tisza árterületének későbbi lecsapolása és a folyó töltések közé szorítása azonban csak a pillanatnyi célnak, a szántóterületek növelésének felelt meg, ma már látjuk a vízhiány, máshol az árvizek káros hatásait, miközben a gabona veszített piaci szerepéből.

A másfél évszázaddal ezelőtti óriási természetátalakító munkát ma újra kell gondolnunk az árvízi biztonság megteremtése érdekében. A harmonikus, hosszú távú jó megoldást egy olyan átfogó terv adhatja meg, mely a természet rendjén és a mai műszaki tudáson alapszik. A táj adottságaira alapozott tájhasználat a helyi lakosság megélhetését szolgálhatja. Gondoljunk csak bele, hogy őseink párszáz éve még benne éltek a természetben, és alkalmazkodtak annak szélsőséges jelenségeihez. Bár a "régi" tudás még nem veszett el, a természetbarát gazdálkodási formákat ma újra kell tanulnunk.

Ezért kezdtünk kiválasztott mintaterületeken, önkéntesen részt vevő gazdálkodókkal olyan gazdálkodási formák megvalósításán dolgozni, amelyek hosszútávon alkalmazhatók a területeken. Programunkban önkormányzatokkal, különböző érdekcsoportokkal, a tudomány képviselőivel és cégekkel dolgozunk együtt annak érdekében, hogy életünk a természettel és a gazdasági érdekekkel is összhangban legyen.