Kikhez fordulhat az érdeklődő?
Állami, közösségi és magán erdőgazdálkodók
Magyarországon az erdők kezelését sokféle vagyonkezelő láthatja el. Miközben az erdei úton haladunk, kellő ismeretek hiányában nem tudhatjuk, hogy a körülöttünk lévő erdőben ki gazdálkodik. Lehetünk állami erdőben, ahol állami erdőgazdálkodási részvénytársaság a gazdálkodó, esetleg nemzeti park. (A nemzeti parkok saját területük erdeinek csak kisebb részében gazdálkodnak, erdeik többségét erdészeti részvénytársaság kezeli.) Néhány száz méterrel távolabb már akár magántulajdonú erdőben járunk, esetleg a helyi önkormányzat erdejében. Mielőtt tehát ítéletet alkotunk az erdőben látottak alapján (pl. sok a szemét, hatalmas vágásterület áll az egykori erdő helyén), érdemes tájékozódni arról, hogy ki a vagyonkezelő. Ne felejtsük el azt sem, hogy védettségtől, vagy az erdő típusától (milyen fafajok alkotják) függhet, hogy ott milyen beavatkozások végezhetők el. Általában, ha ismerjük a terület vagyonkezelőjét, érdeklődhetünk nála, hogy amit látunk, miért lehetséges, illetve milyen tervezési koncepció részeként hajtjuk végre. Példa: ha egy település határában kivágnak egy akácost, nem biztos, hogy áruház épül, lehetséges, hogy őshonos tölgyest próbálnak létrehozni a helyén.
Szakhatóságok
Magyarországon az erdőgazdálkodás hosszú múltjának megfelelően a hatósági ellenőrzésnek is komoly hagyományai vannak. Az erdészeti hatóság korábban az Állami Erdészeti Szolgálat keretei között működött, ma a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Erdészeti Igazgatóságához tartozik. Az országban összesen tíz megyei igazgatóság is van, amely a saját körzetében látja el a hatósági feladatokat. Az erdőkben folyó minden legális tevékenységről rendelkeznek információval, ezért érdemes a tájékozódás során az erdészei hatóság helyi igazgatóságainál kezdeni. Az MgSzH honlapján településnév szerint szerepelnek a hozzájuk tartozó megyei igazgatóságok. A kereséshez kattintson ide.
A természetvédelem szakhatóságait a Környezetvédelmi- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek képviselik (országosan tíz területileg illetékes felügyelőség). Listájuk és elérhetőségük megtekintéséhez kattintson ide.
Helyi civil szervezetek
A rendszerváltás óta Magyarországon is egyre nagyobb teret kapnak a civil szervezetek, melyek tagjai önerőből kívánnak tenni szűkebb vagy tágabb környezetük állapotának javításáért. Sok esetben a lakóhelyek környékének erdeinek sorsát is nyomon követik, és ha szükséges, szót emelnek a beépítések, az erdőben folyó illegális tevékenységek ellen. Gyakran részt vesznek az erdőgazdálkodás tervezési folyamatának társadalmi vitájában, amire a 2009. évi új erdőtörvény a korábbinál átfogóbb lehetőséget biztosít.
A zöld civil szervezetek éves egyeztető fóruma a Természet- és Környezetvédő Civil szervezetek Országos Találkozója (röviden Zöld OT), ahol lehetőség nyílik a sokrétű eszmecserére, programokban részvételre, és közös állásfoglalások kidolgozására is. A 2010. évi Zöld OT honlapját itt találja meg.
Ha a környezetünkben erdőkkel kapcsolatos természetvédelmi problémákkal találkozunk, célszerű felkeresni elsőként az ott tevékenykedő zöld civil szervezeteket.
Tudományos műhelyek
Szakmai kérdésekkel kapcsolatban rákereshetünk a különféle egyetemi, és intézeti kutatóhelyek honlapjaira. Az erdőgazdálkodás természetvédelmi vonatkozásaival leginkább a következő intézmények foglalkoznak:
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE): botanikai, zoológiai, ökológiai és erdődinamikai kutatások. Bővebben
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (MTA ÖBKI): botanikai kutatások, élőhelytérképezés, erdőrezervátum-kutatások. Bővebben
Nyugat-magyarországi Egyetem (NyME): klímaváltozás hatásai, botanikai, zoológiai stb. kutatások. Bővebben
Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI): klímaváltozással, természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodással és energetikai faültetvényekkel kapcsolatos kutatások. Bővebben
