Bajban a Mátrai Erőmű jövője?

megosztás:

Az Eurelectric (európai villamosenergia-társaságok együttműködési szervezete) múlt héten közzétett állásfoglalása alapján a szervezet tagvállalatai nem építenek új szénerőműveket 2020 után. Ez még inkább kérdésessé teszi a Mátrai Erőmű napokban bejelentett eladását, és az erőmű által tervezett új ligniterőmű megépítését is.

Az Eurelectric Villamosenergia-ipari Szövetség múlt szerdán kiadott közleményében az áll, hogy tagvállalatai nem építenek új szénerőművet 2020 után. A vállalást csak Lengyelország és Görögország nem írta alá, ahol Európa többi országával ellentétben még terveznek szénerőműveket 2020 után is. A szervezet 3500 tagvállalata összesen 1 100 GW villamosenergia-kapacitással rendelkezik, ami arányaiban megegyezik az Európai Unió összes beépített villamosenergia-kapacitásával.

Az Eurelectric Magyarországi Tagozatán keresztül a szervezet tagja több hazai vállalat, így például a Magyar Villamos Művek (MVM) is, amely a Mátrai Erőmű egyik tulajdonosa. De a tagvállalatok között találjuk az erőmű jelenlegi többségi tulajdonosát, az RWE társaságot is. Ezzel szinte egy időben került bejelentésre, hogy a Mátrai Erőműnek új tulajdonost keresnek, és ugyan konkrét nevek nem hangoztak el, annyi bizonyos, hogy az MVM is az érdeklődők között van. Ugyanakkor a Mátrai Erőmű egy új ligniterőmű megépítését tervezi, amely 2026-ban, vagyis jócskán 2020 után épülne meg.

Mindez az Eurelectric állásfoglalása fényében azt jelentené, hogy a Mátrai Erőmű jelenlegi két legnagyobb tulajdonosa nem tervez 2020 után szénerőművet építeni, így a tervezett új lignitblokk sem épülhetne meg.

Az egyik lehetséges vevőként említett cseh EP Holding sem arról híres, hogy új erőműveket épít, hanem arról, hogy életciklusuk végén járó szénerőműveket vásárol meg és facsar ki.

Az erőmű eladásával és az új ligniterőmű építésével több probléma is van. Az erőmű vezetősége többször is kijelentette már, hogy állami szerepvállalás nélkül nem képesek megfinanszírozni az új ligniterőművet. Ehhez kapcsolódóan először is kérdésként merül fel, hogy amennyiben a jelenlegi többségi tulajdonosnak nem éri meg beruházni az új erőműbe, akkor az miért éri meg az állami tulajdonú MVM-nek?

Másodszor, az állami szerepvállalás azért is érdekes, mert amennyiben az állam, illetve az állami tulajdonban lévő MVM komolyan fontolgatja a Mátrai Erőmű megvásárlását és az új blokk finanszírozását, ez azt is jelenti, hogy nem bízik Paks 2 megépítésében. Hiszen mind Paks 2, mind pedig a tervezett ligniterőmű alaperőművek, ráadásul rendkívül drágák. A tervezett 500 MW kapacitású ligniterőmű több mint 500 milliárd forintba kerülne. Amennyiben minden terv megvalósulna, akkor csak a tervezett ligniterőművel és a meglévő, illetve tervezett paksi blokkokkal számolva lenne olyan időszak, amikor 4500-5000 MW alaperőmű működne az országban, miközben a minimumterhelés jóval 4000 MW alatt van. Ennek komoly árcsökkentő hatása lenne, és két ilyen méretű projektet az állam nagyon nehezen tudna megfinanszírozni, ráadásul mindkét erőmű megtérülését rontaná, ha versenyezniük kellene egymással.

Az erőmű mára alig tudja kitermelni az energiatermeléshez szükséges tüzelőanyag-költségeket, a légszennyezéssel kapcsolatos költségeket, valamint a szén-dioxid kvóták költségeit. Az erőmű üzemi eredménye ugyanis a 2012-es több mint 22 milliárd forintról 2015-re alig több mint 10 milliárd forintra csökkent, 2016-ban pedig már 4,2 milliárd forintra zuhant vissza. Ez még indokolatlanabbá teszi akár az MVM, akár más érdeklődők vásárlási szándékát.

Még aggályosabbá teszi az állami szerepvállalás lehetőségét, hogy 1999-ben, az akkori kormány felbontotta a korábban az RWE-vel kötött, két hasonló erőmű megépítésére vonatkozó megállapodást, mivel az abban foglalt feltételeket teljesíthetetlennek ítélte és így visszafizetett 26 millió dollárt és a kamatokat.

„Összességében a Mátrai Erőmű eladása és a tervezett ligniterőmű egyrészt nincs összhangban az Eurelectric bejelentésével, másrészt erősen megkérdőjelezhető a tervezett erőmű nyereségessége. Ráadásul olyan új, európai uniós szintű környezetvédelmi, elsősorban levegőszennyezést szabályozó előírások várnak jóváhagyásra, amelyek következtében 2021-re a Mátrai Erőműnek jelentősen csökkentenie kell a károsanyag-kibocsátásait, amely csak komoly beruházások árán valósítható meg. Vagyis a jelenlegi erőmű gazdaságossága erősen kérdéses, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 2020 után a szén-dioxid árak alakulása is bizonytalan” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője. Mindezek fényében kérdés csak igazán, ki veszi meg a Mátrai Erőművet, és miért?

Korábbi cikkek a témában:
A Mátrai Erőmű a legszennyezőbbek közt
A szénerőművek nem férnek bele!

 

 

 

Fotók Palánták Program KirándulásBig Jump - Nagy Ugrás 2012Bemutatkozott a Zöld Generáció Program

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!