Természetes vízmegtartás, lefolyáslassítás, árvízi védekezés Angliában

megosztás:

Magyarországon ma az árvízi védekezés alapvető logikája szerint minél inkább gyorsítani kell a vizek lefolyását, hogy az árhullámok lehető leggyorsabban levonulhassanak. Ezt a logikát alkalmazzuk itthon minden folyó és patakszakaszon tekintet nélkül annak adottságaira, nem kevés természetvédelmi kárt okozva a vizes élőhelyek ökoszisztémájában. Ez az alapelv írja elő, hogy a patakoknak, csatornáknak, folyómedreknek trapéz alakúaknak, egyenesnek, fáktól és más növényektől mentesnek, és ha lehet burkolt medrűnek kell lennie, akkor folyik ugyanis lehető leggyorsabban bennük a víz.

Idén szeptemberben azért utaztunk Angliába magyar települések polgármestereivel, képviselőivel és vízügyi szakemberekkel, hogy két olyan mintatelepülést látogassunk meg, ahol ennek az alapelvnek az ellenkezőjét követve védekeztek a villámárvizek ellen. Belford és Pickering két dombvidéki kistelepülés, amelyek hasonló problémával küzdöttek: mindkettő településen átfolyik egy-egy kicsi patak, melyek néhány évente egyszer, nagy esőzéseket követően kiléptek a mederből, és elöntötték a településeket. Az elöntések azonban csak néhány házat veszélyeztettek, és egy tradicionális árvízvédelmi beruházás – a patakok mellett épülő gátakkal és mederrendezéssel – olyan drága lett volna, hogy nem kaptak rá támogatást állami költségvetésből. Saját erőből megvalósítható, olcsóbb megoldás után kellett nézniük, így irányult figyelmük a természetes vízmegtartó megoldások és a felső vízgyűjtő felé.

Pickering felső vízgyűjtője alapvetően erdővel borított. Itt a helyben rendelkezésreálló faanyagból építettek több száz rönk és rőzsegátat, melyeken át egy bizonyos mennyiségű víz még szabadon folyhat, egy adott vízhozam felett azonban kilépteti a patakot az ártérre. Ezzel lassítja a lefolyást, vizet tart meg, de semmilyen maradandó beavatkozással nem károsítja a patak és az erdő ökoszisztémáját, vagy gátolja az édesvízi fajok mozgását. A rönkgátakon felül erdősávok telepítésével, az egészen kis vízfolyások elrekesztésével, a fakivágások szabályozásával érték el a vizek lassabb összegyülekezését a település feletti vízgyűjtőn.

Vízáteresztő rönkgát Pickeringben. Egy ilyen gát vízmegtartó kapacitása elenyésző, néhány köbmétertől néhány ezer köbméterig terjed, így az árvízkockázat csökkentéséhez több száz ehhez hasonló gát építésére volt szükség.

Belford felső vízgyűjtőjét jórészt szántó és legelő borítja, így itt olyan megoldásra volt szükség, amely nem akadályozza a földtulajdonos gazdákat a terület hasznosításában. Az itt is alkalmazott kisvízfolyások elrekesztése mellett a patakot több helyen természetes mélyen fekvő területekre terelték ki, illetve az ideiglenes vízfolyások útját a domboldalon hosszan végigfutó pallógáttal rekesztették el. Nagy esőzéskor a megnövekedett vízhozamú patak a település helyett ezeket a területeket öntötte el, ugyanakkor a beavatkozások nem befolyásolták a mezőgazdálkodást, és a földekről erodálódó talajt is megfogták.

Belford: a felső vízgyűjtőn elterülő legelőkön többek közt ilyen pallógátakkal tartják meg a heves esőzéskor összegyülekező vizeket.

A hazai hozzáállás az árvízi védekezéshez nem alapvetően elhibázott: azokon a pontokon, ahol az elöntés az épített környezetet fenyegeti, valóban növelni kell a meder vízszállító képességét. Ott azonban, ahol van hely a víz megtartására, tárolására, az ártérre való kiléptetésére, célszerű erre törekedni. Ez ugyanis nemcsak az árvízcsúcsokat vágja le, hanem az eltűnőben lévő vizes élőhelyek térnyerését, és vízmegtartást is segíti, mely a klímaváltozás hatására egyenletlenebbé és szélsőségesebbé váló csapadékviszonyok miatt egyre fontosabbá válik.

Sokszor nehéz megindokolni, miért is repülünk Európa túlsó felére és költünk rengeteg pénzt egy-egy ilyen tanulmányútra. Néha elgondolkodik az ember, vajon megéri-e? Visszaérkezésünk után egy hónappal azonban - mikor Püspökszilágy polgármesterével és a falu vízügyi szakemberével gázolunk a település feletti bozótban, és azt latolgatjuk, hova lehetne a pickeringihez hasonló rönkgátakat emelni, hogy a települést megóvjuk a villámárvizektől – már látni: megérte.

Itthon is sok települést fenyegetnek a villámárvízek, például a Gödöllői dombság lábánál fekvő Püspökszilágyot is. Tordai Sándor polgármester szívesen adaptálná a Pickeringi példát a településen, a képen épp az erre kínálkozó helyszínek egyikét mutatja meg. 

A tanulmányút az Európai Unió LIFE környezetvédelmi alapjának támogatásával valósult meg az „Önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében” című, LIFE16 CCA/HU/000115 azonosítószámú projekt keretében.

Korábbi híreink a projektről:
A LIFE-MICACC projekt megvalósítóinak csehországi tanulmányútja
Természetes vízvisszatartás Magyarországon

 

 

Fotók Rupp-hegy kirándulás 2015Nyíregyháza WWF Föld Órája cím átadásFöld Órája 2017

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!