Klímaváltozás és erdő

megosztás:

 

A világ erdeinek irtása mintegy 20%-ban járul hozzá a légkör CO2 szintjének növekedéséhez. Az ún. üvegház-gázok (mint pl. a CO2) szintjének változása hatással van földünk éghajlatára. Az évi átlaghőmérséklet növekszik, a csapadék eloszlása megváltozik. Növekszik az extrém időjárási helyzetek gyakorisága; így a viharos erejű szelek, nagy intenzitású esőzések sok régióban jellemzőbbé válnak. Magyarországon a jövőre nézve enyhébb teleket és forró, aszályosabb nyarakat várhatunk. Összességében melegebbé és szárazabbá válik a klímánk. Ennek hatása az erdőkre nézve előre jelezhető. Várható, hogy a több csapadékot, párát igénylő fafajaink, mint pl. a bükk, gyertyán elterjedése csökkenni fog. Ezek a fafajok a magasabb hegyekre, északi lejtőkre, párásabb völgyekbe szorulhatnak vissza, míg a szárazságot jobban elviselő tölgyek, kőrisek, juharok részben átvehetik a helyüket.
Mit tehetünk? Elveszítjük erdeinket?
A folyamat sebessége várhatóan nem lesz nagyon gyors. Az őshonos erdőalkotó fafajaink hosszú életűek, ezért a helyenként beinduló változások sokáig csak a fiatal fák, az utánpótlás fafajainál mutatnak aránybeli változásokat. Előnyös fekvésű termőhelyeken – mint pl. zárt völgyekben - a változás csekélyebb lehet, de máshol is a fokozatosságra számíthatunk. Őshonos, magasabb természetességű erdőállományainkban a folyamatos erdőborítás fenntartása fontos célkitűzés lehet, mivel a napnak, szélnek kitett vágásterületek létrehozása hátrányosan hat a terület klímájára, vízháztartására. Folyamatos erdőborítás mellett szálaló erdőgazdálkodás folytatható, ami mellett a fafaj-összetétel fokozatosan változhat, a klímaváltozás hatásait jobban elviselő fafajok súlyának növekedése irányában. Fokozottan védett területeken indokolt lehet csak természetvédelmi kezelést alkalmazni, hasonló alapelvek mellett. Itt a természetvédelmi ill. közjóléti célok érdekében felhagyunk a gazdasági célú faanyagtermeléssel. Az alkalmazkodás má ik lehetősége, az egy lépésben történő fafajcsere, elsősorban védett területeken kívül, a kultúrerdők, ültetvények esetében lehet járható út. Ahol kizárólag a faanyagtermelés kap elsőbbséget, indokolt lehet a megváltozó klímának jobban megfelelő fafajok választása, az egyéb természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével.
Klímaerdők
Napjainkban a világ számos országában kezdenek erdőtelepítésbe, klímavédelmi céllal. Ahogyan a trópusi erdők irtása jelentős részben járul hozzá a légkör CO2-tartalmának emelkedéséhez, úgy az erdőtelepítés segít a szenet újra megkötött állapotba hozni. Természetesen az erdő csak addig tárol szenet, amíg ki nem vágják. A fából készült termékek nagy része ugyanis hamar visszakerül a légkörbe. Ezért a valóban klímavédelmi célra telepített erdőkben úgy kell gazdálkodni, hogy ott folyamatosan nagy mennyiségű élőfakészlet maradjon. Nem csak telepítéssel, de a meglévő gazdasági erdőkben az intenzív gazdálkodás természetkímélőbb módszerekre cserélésével, vagy a faanyagtermelés teljes megszüntetésével ugyancsak növelhető a megkötött szén mennyisége. A gazdálkodásból történő kivonás hasonló nagyságrendű szénmegkötést jelent, mint az erdőtelepítés.

A világ erdeinek irtása mintegy 20%-ban járul hozzá a légkör CO2 szintjének növekedéséhez. Az ún. üvegház-gázok (mint pl. a CO2) szintjének változása hatással van földünk éghajlatára. Az évi átlaghőmérséklet növekszik, a csapadék eloszlása megváltozik. Növekszik az extrém időjárási helyzetek gyakorisága; így a viharos erejű szelek, nagy intenzitású esőzések sok régióban jellemzőbbé válnak. Magyarországon a jövőre nézve enyhébb teleket és forró, aszályosabb nyarakat várhatunk. Összességében melegebbé és szárazabbá válik a klímánk.
Ennek hatása az erdőkre nézve előre jelezhető. Várható, hogy a több csapadékot, párát igénylő fafajaink, mint pl. a bükk, gyertyán elterjedése csökkenni fog. Ezek a fafajok a magasabb hegyekre, északi lejtőkre, párásabb völgyekbe szorulhatnak vissza, míg a szárazságot jobban elviselő tölgyek, kőrisek, juharok részben átvehetik a helyüket.

 

Mit tehetünk? Elveszítjük erdeinket?

A folyamat sebessége várhatóan nem lesz nagyon gyors. Az őshonos erdőalkotó fafajaink hosszú életűek, ezért a helyenként beinduló változások sokáig csak a fiatal fák, az utánpótlás fafajainál mutatnak aránybeli változásokat. Előnyös fekvésű termőhelyeken – mint pl. zárt völgyekben - a változás csekélyebb lehet, de máshol is a fokozatosságra számíthatunk.
Őshonos, magasabb természetességű erdőállományainkban a folyamatos erdőborítás fenntartása fontos célkitűzés lehet, mivel a napnak, szélnek kitett vágásterületek létrehozása hátrányosan hat a terület klímájára, vízháztartására. Folyamatos erdőborítás mellett szálaló erdőgazdálkodás folytatható, ami mellett a fafaj-összetétel fokozatosan változhat, a klímaváltozás hatásait jobban elviselő fafajok súlyának növekedése irányában. Fokozottan védett területeken indokolt lehet csak természetvédelmi kezelést alkalmazni, hasonló alapelvek mellett. Itt a természetvédelmi ill. közjóléti célok érdekében felhagyunk a gazdasági célú faanyagtermeléssel.
Az alkalmazkodás másik lehetősége, az egy lépésben történő fafajcsere, elsősorban védett területeken kívül, a kultúrerdők, ültetvények esetében lehet járható út. Ahol kizárólag a faanyagtermelés kap elsőbbséget, indokolt lehet a megváltozó klímának jobban megfelelő fafajok választása, az egyéb természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével.

 

Klímaerdők

Napjainkban a világ számos országában kezdenek erdőtelepítésbe, klímavédelmi céllal. Ahogyan a trópusi erdők irtása jelentős részben járul hozzá a légkör CO2-tartalmának emelkedéséhez, úgy az erdőtelepítés segít a szenet újra megkötött állapotba hozni. Természetesen az erdő csak addig tárol szenet, amíg ki nem vágják. A fából készült termékek nagy része ugyanis hamar visszakerül a légkörbe. Ezért a valóban klímavédelmi célra telepített erdőkben úgy kell gazdálkodni, hogy ott folyamatosan nagy mennyiségű élőfakészlet maradjon.
Nem csak telepítéssel, de a meglévő gazdasági erdőkben az intenzív gazdálkodás természetkímélőbb módszerekre cserélésével, vagy a faanyagtermelés teljes megszüntetésével ugyancsak növelhető a megkötött szén mennyisége. A gazdálkodásból történő kivonás hasonló nagyságrendű szénmegkötést jelent, mint az erdőtelepítés.

 

 

Fotók Mission ImPanda vetélkedő a Föld NapjánNagy Ugrás 2017 - HerendŐszi erdei kirándulás a Zöld Generációval

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!