Nemzetközi

megosztás:

"Nem védhetünk meg mindent, amit szeretnénk, de annál sokkal többet tehetünk, mintsem hogy üljünk ölbe tett kézzel." Sir Peter Scott, a WWF egyik alapítója.

Alapításakor a WWF World Wildlife Fund (Vadvédelmi Világalap) néven működött és veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat. Az alapító tagok hamar felismerték azonban, hogy ahhoz, hogy egyes fajokat megmentsenek, meg kell óvni az élőhelyüket is, hiszen megfelelő és biztonságos otthon nélkül egy állat sem képes létezni. Rájöttek tehát, hogy a hatékony természetvédelemhez élőhelyeken átívelő programokra van szükség. Emellett felismerték, hogy tényleges változások előidézéséhez együtt kell működniük kormányokkal, vállalatokkal és mindenek előtt magánszemélyekkel, hiszen a szemléletformálás elengedhetetlenül fontos egy élhető jövő kialakításában. Ezért 1986-ben a szervezet World Wide Fund for Nature-re (Természetvédelmi Világalap) változtatta a nevét, és elkezdte munkájának kiterjesztését.
 
Három fő irányvonalat határoztak meg, ezek a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése. Ahhoz, hogy munkájukat hatékonyan tudják végezni ki kellett jelölniük azokat a területeket, amelyekre elsősorban koncentrálnak majd. Így született meg a WWF máig érvényes alapkoncepciója, miszerint olyan élőhelyek megóvásával foglalkoznak, amelyek kiemelten fontosak a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjából; ezek az erdőségek, az édesvizek, valamint az óceánok és partvidékeik. Ahhoz, hogy átfogóan tudjon segíteni Földünk állapotának javításán, a WWF foglalkozik továbbá az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével, valamint a mérgező hatású hulladékok mértékének csökkentésével. A szervezet ma már több mint 100 országban működtet irodát, tagsága pedig meghaladja az 5 millió főt világszerte.
 
A kezdetek
 
A WWF története 1960-ban kezdődik, amikor a kiváló brit biológus, Sir Julian Huxley Afrikába látogatott, hogy megfelelő témát találjon egy cikksorozat megírásához. Huxley korábban is járt már a fekete kontinensen, és csodálattal szemlélte a vadállatokban gazdag táj buja szépségét, így arra számított ezúttal is kellő ihletet szerez majd az íráshoz. Érkezése után azonban döbbenten tapasztalta, hogy az egykor élettől duzzadó szavannákon alig-alig látni vadállatokat. Ahol 50 évvel azelőtt még nyüzsgő életközösségeket talált, most nyomát sem látta a biológiai sokféleségnek. Azonnal felismerte a probléma súlyosságát, és cselekvésre szánta el magát. Neves üzletembereket kért fel, hogy teremtsék meg az anyagi alapjait egy olyan nemzetközi együttműködésnek, amelynek célja a pusztulás megakadályozása. Az UNESCO és az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vezetői a kezdeményezés mellé álltak, akárcsak Max Nicholson, a Brit Természetvédelmi Hivatal főigazgatója, ökológus, Peter Scott, a Wildfowl Trust alapítója és Guy Mountfort, egy nemzetközi reklámügynökség vezetője, aki amatőr ornitológus is volt. Ők indították útjára a nemzetközi csoportot, amelynek tagjai erejüket és anyagi forrásaikat kezdettől fogva a természetvédelem ügyének szentelték.
 
Pár hónappal később 1961. szeptember 11-én, a festői svájci kisvárosban, Morgesben (ahol az IUCN központja is volt), a WWF alapítói megfogalmazták célkitűzésüket: a földi élet megmentését. Az alapító testület tagjai között az üzleti élet vezetőit, tudósokat, kormányfőket találunk, valamint a szervezet védnökeiként a holland királyi családból Bernhard herceget és a brit Fülöp herceget. 
 
Az 1960-as évek:
 
A Galapagos szigetek volt az első terület, amelyen a Charles Darwin Alapítvány támogatójaként megjelent a WWF, majd a tanzániai Mweka Kollégium természetvédelmi oktatótevékenységébe kapcsolódott be. Ebben az évtizedben kezdődött el a jávai orrszarvú védelmi program, az arábiai oryx visszatelepítési program és a spanyolországi Coto Donana védett területté nyilvánítása.
 
Az1970-es évek: 
 
A hetvenes évek során elindult a tigrisvédelmi program és a WWF támogatásával létrejött a Ramsari egyezmény, amelyet a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelme érdekében máig összesen124 ország írt alá, köztük Magyarország is. Nem sokkal később a WWF bekapcsolódott a CITES, a veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló nemzetközi egyezmény megfogalmazásába. Ebben az évtizedben kezdődött a WWF ázsiai, nyugat-afrikai és latin-amerikai esőerdőkért és a tigrisek védelméért folytatott kampánya, és ekkor írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt.
 
Az 1980-as évek:
 
A nyolcvanas években a WWF az első nemzetközi természetvédelmi szervezetként meghívást kapott Kínába, ahol a kínai kormányt támogatva megkezdődhetett az óriáspanda védelmi program. Ebben az évtizedben indult el a Botanikus Kertek Természetvédelmi Stratégiája, amely során a WWF az IUCN-nel közösen kidolgozta a botanikus kertek nemzetközi hálózatát, a kihalófélben lévő növényfajok védelme érdekében. 
 
Az 1990-es évek
 
A kilencvenes években a WWF több nemzetközi egyezmény létrehozása és érvényesítése érdekében folytatott eredményes lobbitevékenységet. Ilyen volt a Biodiverzitás Védelmi Egyezmény, a Kyotói és a Stockholmi Egyezmény. Kezdeményezője volt a fenntartható erdőgazdálkodást (FSC) és a tengeri gazdálkodást (MSC) minősítő rendszerek kidolgozásának, és az évtized végén nyilvánosságra hozta az első Élő Bolygó Jelentést.
 
A 2000 évek és napjaink
 
A WWF mára több mint 100 országban tevékenykedik a világ összes kontinensén. Továbbra is aktív lobbi tevékenységet folytat, annak érdekében, hogy a döntéshozókat meggyőzve küzdjön az egyes területek megóvásáért. Eredményeiket bizonyítja, hogy több nemzetközi egyezmény megfogalmazásában segédkeztek, és jelenleg is rendszeresen folytatnak tárgyalásokat. A WWF összesen több mint 300 országos és nemzetközi jelentőségű védett terület kialakításában vett részt, ezek száma pedig folyamatosan nő, számos fajt mentett meg a kihalástól, ezen kívül sok helyi szervezettel működött, és működik együtt

Alapításakor a WWF World Wildlife Fund (Vadvédelmi Világalap) néven működött és veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat. Az alapító tagok hamar felismerték azonban, hogy ahhoz, hogy egyes fajokat megmentsenek, meg kell óvni az élőhelyüket is, hiszen megfelelő és biztonságos otthon nélkül egy állat sem képes létezni. Rájöttek tehát, hogy a hatékony természetvédelemhez élőhelyeken átívelő programokra van szükség. Emellett felismerték, hogy tényleges változások előidézéséhez együtt kell működniük Fotó: Richard Stonehousekormányokkal, vállalatokkal és mindenek előtt magánszemélyekkel, hiszen a szemléletformálás elengedhetetlenül fontos egy élhető jövő kialakításában. Ezért 1986-ben a szervezet World Wide Fund for Nature-re változtatta a nevét, és elkezdte munkájának kiterjesztését.

Három fő irányvonalat határoztak meg, ezek a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése. Ahhoz, hogy munkájukat hatékonyan tudják végezni ki kellett jelölniük azokat a területeket, amelyekre elsősorban koncentrálnak majd. Így született meg a WWF máig érvényes alapkoncepciója, miszerint olyan élőhelyek megóvásával foglalkoznak, amelyek kiemelten fontosak a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjából; ezek az erdőségek, az édesvizek, valamint az óceánok és partvidékeik. Ahhoz, hogy átfogóan tudjon segíteni Földünk állapotának javításán, a WWF foglalkozik továbbá az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével, valamint a mérgező hatású hulladékok mértékének csökkentésével. A szervezet ma már több mint 100 országban működtet irodát, tagsága pedig meghaladja az 5 millió főt világszerte.

A kezdetek

A WWF története 1960-ban kezdődik, amikor a kiváló brit biológus, Sir Julian Huxley Afrikába látogatott, hogy megfelelő témát találjon egy cikksorozat megírásához. Huxley korábban is járt már a fekete kontinensen, és csodálattal szemlélte a vadállatokban gazdag táj buja szépségét, így arra számított ezúttal is kellő ihletet szerez majd az íráshoz. Érkezése után azonban döbbenten tapasztalta, hogy az egykor élettől duzzadó szavannákon alig-alig látni vadállatokat. Ahol 50 évvel azelőtt még nyüzsgő életközösségeket talált, most nyomát sem látta a biológiai sokféleségnek. Azonnal felismerte a probléma súlyosságát, és cselekvésre szánta el magát. Neves üzletembereket kért fel, hogy teremtsék meg az anyagi alapjait egy olyan nemzetközi együttműködésnek, amelynek célja a pusztulás megakadályozása. Az UNESCO és az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vezetői a kezdeményezés mellé álltak, akárcsak Max Nicholson, a Brit Természetvédelmi Hivatal főigazgatója, ökológus, Peter Scott, a Wildfowl Trust alapítója és Guy Mountfort, egy nemzetközi reklámügynökség vezetője, aki amatőr ornitológus is volt. Ők indították útjára a nemzetközi csoportot, amelynek tagjai erejüket és anyagi forrásaikat kezdettől fogva a természetvédelem ügyének szentelték.

Pár hónappal később 1961. szeptember 11-én, a festői svájci kisvárosban, Morgesben (ahol az IUCN központja is volt), a WWF alapítói megfogalmazták célkitűzésüket: a földi élet megmentését. Az alapító testület tagjai között az üzleti élet vezetőit, tudósokat, kormányfőket találunk, valamint a szervezet védnökeiként a holland királyi családból Bernhard herceget és a brit Fülöp herceget. 

Az 1960-as évek

A Galapagos szigetek volt az első terület, amelyen a Charles Darwin Alapítvány támogatójaként megjelent a WWF, majd a tanzániai Mweka Kollégium természetvédelmi oktatótevékenységébe kapcsolódott be. Ebben az évtizedben kezdődött el a jávai orrszarvú védelmi program, az arábiai oryx visszatelepítési program és a spanyolországi Coto Donana védett területté nyilvánítása.

Az 1970-es évek

A hetvenes évek során elindult a tigrisvédelmi program és a WWF támogatásával létrejött a Ramsari egyezmény, amelyet a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelme érdekében máig összesen124 ország írt alá, köztük Magyarország is. Nem sokkal később a WWF bekapcsolódott a CITES, a veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló nemzetközi Fotó: Anton Voraueregyezmény megfogalmazásába. Ebben az évtizedben kezdődött a WWF ázsiai, nyugat-afrikai és latin-amerikai esőerdőkért és a tigrisek védelméért folytatott kampánya, és ekkor írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt.

Az 1980-as évek

A nyolcvanas években a WWF az első nemzetközi természetvédelmi szervezetként meghívást kapott Kínába, ahol a kínai kormányt támogatva megkezdődhetett az óriáspanda védelmi program. Ebben az évtizedben indult el a Botanikus Kertek Természetvédelmi Stratégiája, amely során a WWF az IUCN-nel közösen kidolgozta a botanikus kertek nemzetközi hálózatát, a kihalófélben lévő növényfajok védelme érdekében. 

Az 1990-es évek

A kilencvenes években a WWF több nemzetközi egyezmény létrehozása és érvényesítése érdekében folytatott eredményes lobbitevékenységet. Ilyen volt a Biodiverzitás Védelmi Egyezmény, a Kyotói és a Stockholmi Egyezmény. Kezdeményezője volt a fenntartható erdőgazdálkodást (FSC) és a tengeri gazdálkodást (MSC) minősítő rendszerek kidolgozásának, és az évtized végén nyilvánosságra hozta az első Élő Bolygó Jelentést.

A 2000-es évek és napjaink

A WWF mára több mint 100 országban tevékenykedik a világ összes kontinensén. Továbbra is aktív lobbi tevékenységet folytat, annak érdekében, hogy a döntéshozókat meggyőzve küzdjön az egyes területek megóvásáért. Eredményeiket bizonyítja, hogy több nemzetközi egyezmény megfogalmazásában segédkeztek, és jelenleg is rendszeresen folytatnak tárgyalásokat. A WWF összesen több mint 300 országos és nemzetközi jelentőségű védett terület kialakításában vett részt, ezek száma pedig folyamatosan nő, számos fajt mentett meg a kihalástól, ezen kívül sok helyi szervezettel működött, és működik együtt.

 

 

Fotók Bemutatkozott a Zöld Generáció ProgramÖnkéntes nap 2012.06.08Föld Órája 2017

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!

 
Tovább a honlapra