Őserdők, erdőrezervátumok

megosztás:

 

Az őserdő fogalma alatt általában nagy kiterjedésű, rendszeres emberi tevékenységektől mentes, régóta fennálló erdőket értünk. A nagy kiterjedésre azért van szükség, mert számos faj élettere, vadászterülete jelentős nagyságú, és ezekből életképes populációt kell az erdőterületnek eltartani. A kicsi erdőterületet bármilyen környezeti csapás (szélvihar, tűz, rovarkárok) elpusztíthatja, gyökeresen átalakíthatja, a nagy erdőkben mindez szintén nyomot hagy, de a bolygatott foltok könnyen helyreállnak. Nagy erdőterületnek tekinthető egy 10 x 10 km-es tömb (10.000 ha); ezeket „határvidék erdőknek” is nevezzük. Egy őserdő minimális
kiterjedése jelenlegi ismereteink szerint legalább 30-50 ha.
Miért kell, hogy az erdő hosszú ideje létezzen?
Néhány évtized nem elég ahhoz, hogy egy erdő teljes szerkezete kialakuljon, minden ott honos élőlény megtalálja benne a helyét. Az erdő kialakulása a legtöbb esetben hosszú, évszázados folyamat. A világ legidősebb erdei sok változáson átesve, de akár évmilliókon át fennmaradhattak. Európa legidősebb erdei (nem fái!) legfeljebb néhány ezer évesek, mivel a jégkorszak szinte mindenütt megszüntette a fás vegetációt. Amit látunk, azóta alakult ki. Sajnos, a sok ezer év alatt létrejövő őserdők területe világszerte egyre fogyatkozik és átadja a helyét a szántóföldeknek, ültetvényeknek, vagy telepített erdőknek. Megmaradt állományaik jelentős része megőrzésre tarthatna igényt, különösen Európában.  A Közép-Európában található néhány ismertebb őserdő neve, elhelyezkedése, kiterjedése, és Budapesttől (a 0 km-től) mért távolsága:
Badinsky prales, Erdőbádony (Körmöci-hg., Szlovákia; 31 ha, 174 km)
Dobroč (Szepes-Gömöri-érchegység, Szlovákia; 102 ha, 203 km)
Stužica (Keleti-Beszkidek, Szlovákia; 762 ha, 390 km)
Rothwald (Stájer-Alsó-ausztriai Mészkőalpok, Ausztria; 2300 ha, 390 km)
Čorkova uvala (Dinári-hg., Horvátország, 80 ha; 482 km)
Pečka (Dinári-hg., Szlovénia; 60 ha; 492 km)
Biogradska Gora (Dinári-hg.; Montenegró; 1600 ha, 665 km)
Białowieźa (Lengyelország / Fehéroroszország; 125.000 ha, 856 km)
Közép- és Délkelet-Európában az említett országok más állományain kívül további jelentősebb kiterjedésű, kevésbé kutatott őserdők találhatók Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában stb. További olvasmány
Erdőrezervátumok Magyarországon Magyarországon is vannak nagyon kis kiterjedésű őserdő foltok. Ezeket ma már a természetvédelmi oltalom mellett az erdőrezervátumok hálózata is védi. Faanyagtermelés vagy más gazdasági tevékenység nem folyhat a területükön, csak kutatómunka, ahol az erdők természetes „működését” vizsgálják. Meg kell jegyezni, hogy a magyarországi erdőrezervátumokban védett erdők túlnyomó része, bár magára hagyott erdő, ma is magán viseli a korábbi gazdálkodás nyomait. Védelmük mégis indokolt, hiszen néhány emberöltő alatt a most még csak részben kialakult természetes erdőkép ismét létrejön, és ha kis területen is, de helyreállhat a teljes életközösség. Az erdőrezervátumok területén zajló kutatásokat az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete koordinálja. További információkhoz kattintson ide.

Az őserdő fogalma alatt általában nagy kiterjedésű, rendszeres emberi tevékenységektől mentes, régóta fennálló erdőket értünk. A nagy kiterjedésre azért van szükség, mertFotó: dr. Gálhidy László számos faj élettere, vadászterülete jelentős nagyságú, és ezekből életképes populációt kell az erdőterületnek eltartani. A kicsi erdőterületet bármilyen környezeti csapás (szélvihar, tűz, rovarkárok) elpusztíthatja, gyökeresen átalakíthatja, a nagy erdőkben mindez szintén nyomot hagy, de a bolygatott foltok könnyen helyreállnak. Nagy erdőterületnek tekinthető egy 10 x 10 km-es tömb (10.000 ha); ezeket „határvidék erdőknek” is nevezzük. Egy őserdő minimális kiterjedése jelenlegi ismereteink szerint legalább 30-50 ha.

 

Miért kell, hogy az erdő hosszú ideje létezzen?

Néhány évtized nem elég ahhoz, hogy egy erdő teljes szerkezete kialakuljon, minden ott honos élőlény megtalálja benne a helyét. Az erdő kialakulása a legtöbb esetben hosszú, évszázados folyamat. A világ legidősebb erdei sok változáson átesve, de akár évmilliókon át fennmaradhattak. Európa legidősebb erdei (nem fái!) legfeljebb néhány ezer évesek, mivel a jégkorszak szinte mindenütt megszüntette a fás vegetációt. Amit látunk, azóta alakult ki. Sajnos, a sok ezer év alatt létrejövő őserdők területe világszerte egyre fogyatkozik és átadja a helyét a szántóföldeknek, ültetvényeknek, vagy telepített erdőknek. Megmaradt állományaik jelentős része megőrzésre tarthatna igényt, különösen Európában.

 A Közép-Európában található néhány ismertebb őserdő neve, elhelyezkedése, kiterjedése, és Budapesttől (a 0 km-től) mért távolsága:

 

  • Badinsky prales, Erdőbádony (Körmöci-hg., Szlovákia; 31 ha, 174 km)
  • Dobroč (Szepes-Gömöri-érchegység, Szlovákia; 102 ha, 203 km)
  • Stužica (Keleti-Beszkidek, Szlovákia; 762 ha, 390 km)
  • Rothwald (Stájer-Alsó-ausztriai Mészkőalpok, Ausztria; 2300 ha, 390 km)
  • Čorkova uvala (Dinári-hg., Horvátország, 80 ha; 482 km)
  • Pečka (Dinári-hg., Szlovénia; 60 ha; 492 km)
  • Biogradska Gora (Dinári-hg.; Montenegró; 1600 ha, 665 km)
  • Białowieźa (Lengyelország / Fehéroroszország; 125.000 ha, 856 km)

 

Közép- és Délkelet-Európában az említett országok más állományain kívül további jelentősebb kiterjedésű, kevésbé kutatott őserdők találhatók Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában stb. További olvasmány

 

Erdőrezervátumok Magyarországon

Magyarországon is vannak nagyon kis kiterjedésű őserdő foltok. Ezeket ma már aFotó: dr. Gálhidy László természetvédelmi oltalom mellett az erdőrezervátumok hálózata is védi. Faanyagtermelés vagy más gazdasági tevékenység nem folyhat a területükön, csak kutatómunka, ahol az erdők természetes „működését” vizsgálják. Meg kell jegyezni, hogy a magyarországi erdőrezervátumokban védett erdők túlnyomó része, bár magára hagyott erdő, ma is magán viseli a korábbi gazdálkodás nyomait. Védelmük mégis indokolt, hiszen néhány emberöltő alatt a most még csak részben kialakult természetes erdőkép ismét létrejön, és ha kis területen is, de helyreállhat a teljes életközösség.
Az erdőrezervátumok területén zajló kutatásokat az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete koordinálja. További információkhoz kattintson ide.

 

 

Fotók Táblaavatás - Naplás-tóDuna NapKolontár - egy évvel később

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!