Két évvel ezelőtt Tiszaug határában, védett természeti területen fekvő, értékes ártéri ligeterdőt pusztítottak el. A tarvágás olyan erdőrészletet érintett, amely számos védett- és fokozottan védett faj élőhelyéül szolgált, s emiatt a természetvédelmi hatóság előzőleg kifejezetten megtiltotta a fák kivágását. Fél évvel később kísértetiesen hasonló természetkárosítás történt a tiszaugi ártéren, ezúttal egy másik védett erdőrészletben vágtak ki, jogellenesen, közel százéves nyárfákat. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye szerint most emeltek vádat három férfival szemben, természetkárosítás miatt.
Mindkét illegális fakitermelés a több mint 15,5 milliárd forintos költségvetésű „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt megvalósításával kapcsolatban történt, ami az ún. nagyvízi mederkezelési koncepció területi megvalósításának is tekinthető. A rendelkezésre álló információk alapján a természetkárosítás bűncselekménye a projekt tervei és a hatósági engedélyek figyelmen kívül hagyása miatt történt, azonban a hullámtér „rendezés”, a nagyvízi mederkezelés koncepciójával is vannak problémák, álláspontunk szerint.
A nagyvízi mederkezelés lényege, hogy az árhullámok károkozásának kockázata ellen a víz mielőbbi levezetésével kell védekezni, s ennek érdekében a lefolyási akadályokat el kell távolítani a hullámtérről. Erdők, erdőrészletek is gyakran „lefolyási akadálynak” minősülnek e koncepció szerint. A WWF Magyarország többször felszólalt a nagyvízi mederkezelési koncepció természetvédelmi kockázatai miatt. Felhívtuk a figyelmet a növényzetirtásokat tartalmazó tervdokumentációk veszélyeire, emellett szervezetünk a tervezett tevékenységek teljes folyót érintő környezeti hatásainak vizsgálatát szorgalmazza. Ahol ez biztonságosan lehetséges, a hullámtér bővítésével javasoljuk megvalósítani az árvízvédelmet a víz gyors elvezetése helyett. Természetesen számunkra is az emberélet megóvása az első, tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan területek – például települések belterületén –, ahol a hullámtér bővítésére nincs lehetőség. Ahol azonban nem veszélyeztet lakott területeket az árvíz, ott álláspontunk szerint a nagyvízi mederkezelés tervezése során nem mellőzhető a természetvédelmi és vízmegtartási szempontok kiemelt jelentőségének figyelembevétele.
A tiszaugi eset szomorú példája annak, milyen pusztítás történik akkor, ha az árvízvédelmi célú növényzetirtás nem csak a természetvédelmi szempontok teljes mellőzésével, de ráadásul jogellenesen valósul meg. Hiába tiltotta meg a hatóság a fakitermelést a védett ártéri erdőkben, az erdő elpusztítása mégis megtörtént. A jelenlegi ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat három emberrel szemben, akik a természetvédelmi előírásokat megszegve hajtották végre a fakitermelést, s ennek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.
Azt, hogy a tiszaugi esetben pontosan ki hibázott, a bíróság és hatóságok feladata megállapítani, de feltételezhető, hogy ha a természetvédelmi szempontok figyelembevételére nagyobb hangsúlyt fektettek volna a nagyvízi mederkezelés tervezésekor, akkor nem történt volna szabálytalan fakitermelés két ízben is; a természetkárosítás kockázata is elkerülhető lett volna.
Bízunk abban, hogy nem ismétlődik meg még egyszer ez az eset és az újabb árvízvédelmi koncepciók készítése során a természetvédelmi szempontok is prioritást kapnak.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye: http://ugyeszseg.hu/vedett-arteri-erdoket-tettek-tonkre-fotokkal-a-bacs-kiskun-megyei-fougyeszseg-sajtokozlemenye/
Kapcsolódó hírek:
https://wwf.hu/hireink/erdok/vedett-erdot-pusztitottak-el-a-tiszanal/
https://wwf.hu/hireink/erdok/ismet-idos-erdot-vagtak-ki-illegalisan-tiszaugnal/
