Mit ad nekünk az Ó-Dráva?

megosztás:

Projektünk fontos eleme, hogy feltérképezzük, kinek miért fontos vagy kedves, esetleg hasznos a barcsi Ó-Dráva holtág. Ennek érdekében idén tavasszal négy találkozót szerveztünk a közelben élő lakosok, az Ó-Drávához gyakran lejáró horgászok és a holtággal hivatalból foglalkozó erdészek, halőrök, természetvédők, határőrök, vadászok, gazdálkodók, kutatók és mások részvételével. Nemcsak a magyar oldalon, hanem Horvátországban is tartottunk találkozót, így a holtág mindkét partján lakóktól megtudtuk, hogy az érintetteknek mit jelent az országhatárt is jelző Ó-Dráva.

Felmérésünk célja, hogy láttassuk mennyire fontos a természeti területek megóvása, nem csupán természetvédelmi szempontból. A természetes élőhelyek, amilyen például az Ó-Dráva vagy a Dráva folyó, sokféleképpen szolgálják a közelükben élőket és emellett nélkülözhetetlenek az egész bolygó és az emberiség jólétének és boldogulásának fenntartásához. Az elmúlt évtizedekben a tudományos kutatások egyik fókuszterülete éppen a természet és ember ilyen típusú kapcsolatának a feltárása volt, amit az egyre gyorsabban fejlődő civilizáció fátyla könnyen eltakar előlünk. Ezek a kutatások, akárcsak az Ó-Dráváról szóló találkozók eredményei, nyilvánvalóvá tették, hogy a folyók, tavak, holtágak és más természetes élőhelyek sokféle, úgynevezett „ökológiai szolgáltatást” biztosítanak az emberek számára. Ilyen például a természetes víztisztító képesség, a talaj termőképességének fenntartása, az aszályok és árvizek hatásainak csillapítása, a pihenés és turizmus vagy a madármegfigyelés lehetősége, a nyílt vízi horgászat, vagy az ivóvízkészletek biztosítása.

A természet szolgáltatásai az emberek számára (LPR 2016)

A magyar oldali Ó-Dráva fórumokon sok új információt tudtunk meg a helyiektől a holtág és a vidék múltjáról. Sokan, akiknek már a családja is Barcson vagy környékén élt, elmesélték, hogy néhány évtizede még jóval nagyobb, szélesebb volt a víz, ahol pihenni, fürdeni lehetett, és hatalmas halakat fogtak. A halat a vízparton bővelkedő csalánnal letakarva tartották frissen addig, amíg értékesíteni tudták. Akkoriban még sokkal erdősebb volt a vidék, nem voltak ritkák az igazán hatalmas tölgyfák sem. A Dráva mente a történelem során gazdag megélhetést nyújtott a lakosainak, nem csoda, hogy a régészeti lelőhelyek tanúsága szerint már az őskortól lakták a környéket.

Sajnos a mostani helyzet nem ilyen szép. Mindenki arról számolt be, hogy amióta nincs kapcsolata az élő folyóval, az Ó-Dráva vízellátása egyre romlik, és emiatt elsősorban a hosszú száraz nyarakon vízhiány sújtja. Ma már ezért szinte senki sem jár arra. A folyamatos haltelepítések ellenére is alig lehet benne horgászni, és a korábbi horgásztanyák elhagyottakká váltak.  

 

A fórumokon bemutattuk a LIFE projekt keretében tervezett munkákat, majd arra voltunk kíváncsiak, hogy ezzel vajon a holtág újra nyújtani tudja-e majd azokat a hasznokat a lakosságnak, amiket korábban. A vízvisszatartó zsilip építését, mivel az javítani fogja a vízellátást, mindenki örömmel fogadta. Különösen a horgászok jelezték, hogy ha nagyobb lenne a nyílt vízfelület, akkor sokkal többet és szívesebben járnának ismét az Ó-Drávához. A horgászstégek felújítása is kedvező számukra. A parti erdőben tervezett tanösvény, a kenuzási lehetőség és a madármegfigyelés a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársainak vezetésével mások számára is vonzerőt jelentenek majd.

A horvát oldali fórumra közel 15 résztvevő fogadta el a meghívást és az aktív részvétel nemcsak a létszámban, hanem a hozzászólásokban is tükröződött. Az Ó-Dráva és a Dráva folyó közt lévő Križnica település közelsége miatt a horvát oldalon sokkal többen vannak közvetlen kapcsolatban a projektterülettel. Az emberi jelenlét itt jelentősebb és ebből adódóan a természeti környezetet több emberi hatás éri. A horgászati lehetőségekre, az Ó-Dráva egyedi természeti értékeire és a holtág környezetére mint a nyugalom szigetére nagyon büszkék a horvát oldani érintettek. Örülnének neki, ha ezt a számukra értékes területet minél többen megismernék, és több turista érkezne a vízpartra. Látják azonban ennek kockázatait, és ezért a kenuval, csónakkal, vagy kerékpárral érkező vendégekre várnak, és a szelíd turizmus lehetőségeinek bővülését támogatnák.

A hozzászólásokból egyértelműen kiderült, hogy az emberek szeretnék megőrizni az Ó-Dráva értékeit, és örülnek minden olyan kezdeményezésnek, ami a holtág vízellátását javítja.

A természet szolgáltatásai az emberek számára (LPR 2016)

 

 

 

Fotók Nagy Ugrás 2017 - SajóörösMagyar Természet Napja 2016WWF Nagy Ugrás 2015

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!