WWF Magyarország

megosztás:

Alapítványunk bejegyzése 1995-ben történt meg, azóta önálló civil szervezetként működünk, 1998-ban pedig megkaptuk a kiemelten közhasznú civil szervezet minősítést. A jogszabályi változás miatt 2011-ben közhasznúra módosult a státuszunk, azonban természetvédelmi tevékenységünket ez semmilyen formában nem befolyásolta.

Természetvédelmi munkánk kiterjed a vizesélőhelyek - kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek - és a természetes erdeink védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítunk a mérgező vegyi anyagokkal szembeni védelemre, az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.

Munkánk során együttműködünk a nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel és az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten szorosan együtt dolgozunk a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel, valamint a WWF Duna-Kárpátok Regionális irodájával.

Projektjeink

1996-ban indítottuk útjára hód-visszatelepítési programunkat az OBI támogatásával. A hazánkban egykor szép számmal megtalálható eurázsiai hód a húsáért és prémjéért folytatott tömeges vadászat miatt a XIX. század közepére kipusztult Magyarországról. A faj újbóli megtelepedését célul kitűző programunkat 1996-ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indítottuk el azzal a céllal, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét gazdagítsa hazánk élővilágát. A projekt 12 éve alatt összesen 234 egyedet engedtünk szabadon az ország különböző vizes élőhelyein. Az elmúlt években nyomon követtük a hódállomány fejlődését, és a program sikerét bizonyítja, hogy mára már több mint 800 eurázsiai hód él hazánkban.

1997-ben indítottuk el a PAN-Parks Programot Európában, amelynek közép-európai természetvédelmi és kommunikációs tevékenységeit Magyarországról irányítjuk. (A PAN elnevezés az angol Protected Area Network kifejezésből származik, amely védett területek hálózatát jelenti.) A program célja, hogy egy Európa védett területeit függetlenül minősítő rendszert hozzunk létre, amely biztosítja a térség magas szintű kezelését. Magyarországon a PAN-Parks védjegyet a Duna-Dráva Nemzeti Park tudhatja magáénak.

2002 októberében a mi közreműködésünkkel indult egy új nemzetközi program, a TRAFFIC Közép-Kelet Európai programja, amely a régióban segíti a hatóságok munkáját a védett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenőrzésében és szabályozásában. A TRAFFIC három munkatársának a WWF Magyarország irodája ad otthont, így még hatékonyabban tudunk együtt dolgozni.

2003-ban indítottuk el a Budai-hegyégben az "Így is lehet fát vágni" című projektet, amely a természetközeli erdőgazdálkodás lehetőségeit mutatta be. Projektünk kibővítve, 2006 óta "Örökerdők a Budai-hegységben" néven fut. Lobbitevékenységünk során elértük, hogy a 2009-es erdőtörvényben az állami erdők egy meghatározott részében kötelezően át kell állni a szálaló, és más folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokra. A Budai-hegység idős bükkösei egy részén szorgalmaztuk a gazdálkodás teljes felfüggesztését, "rezervátum" létrehozását.

2003 óta foglalkozunk intenzíven a hazánkból korábban kipusztult, mára lassan visszatérő nagyragadozókkal, a farkassal és a hiúzzal. Kezdetben elsősorban a lakossági tájékoztatást és a tudományos kutatások támogatását vállaltuk fel. 2009 óta Hiúzvédelmi Programunk célja az ismeretterjesztés mellett továbbra is a kutatások támogatása, valamint a hiúzok élőhelyeinek védelme. Részint ennek kapcsán indítottuk 2012 májusában a Csarna-völgy védelmét célzó sajtókampányunkat. Távlati célunk egy hiúz egyed rádiótelemetriás eszközökkel történő nyomon követése, ezáltal területhasználatának, szokásainak feltérképezése.

2004-ben a WWF Mongólia kérte segítségünket a Przsevalszkij-vadlovak megmentéséért indított programjukban. A Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel együtt nyújtottunk segítséget a mongol kollégáknak abban, hogy felmérjék, milyen élőhelyek lennének legalkalmasabbak a vadlovak szabadon engedéséhez. A Przsevalszkij-vadlovak az intenzív vadászat miatt a vadonból kihaltak, de az állatkerti egyedekkel indított fajmentő program segítségével sikerült felduzzasztani a populáció számát. A második vadonba visszaengedett állománynak a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) adott otthont. A WWF azzal segíti a HNP munkáját, hogy 3 különleges, napelemes webkamerát szereltünk fel az állatok élőhelyén, azért, hogy a kutatók természetes körülmények között tudják tanulmányozni az állatokat. A vadlovak igen jól érzik magukat Magyarországon, ezt az is bizonyítja, hogy mára már több mint 200 Przsevalszkij-vadló legel a Hortobágyon.

Az 1990-es évek óta foglalkozunk veszélyeztetett erdei élőhelyek, köztük az erdőssztyeppek védelmével. Ennek keretében indítottuk el 2006 szeptemberében a Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek megmentését célzó projektünket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a helyi önkormányzattal együttműködve. Ez a terület a Magyar Alföld és egész Európa egyik utolsó homoki tölgyese, amelynek megmentése az utókor számára fontos feladat. A program öt éves időtartama alatt megtisztítottuk a tölgyes nagy részét az idegenhonos özönnövényektől és őshonos erdőt ültettünk, hogy enyhítsük az élőhely feldarabolódottságát. Létrehoztuk a Pálfája Oktatóközpontot és a hozzá kapcsolódó tanösvényt azért, hogy minél több ember ismerkedhessen meg a pusztai tölgyesek különleges világával. A projektet 2011 októberében egy nemzetközi konferenciával zártuk, azonban munkánk nem ért véget. A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival együtt folyamatosan figyeljük a terület élővilágát azért, hogy lássuk, milyen hatással van a természetre a projekt során elvégzett munka és mit kell még tennünk azért, hogy a pusztai tölgyesben újra a természetes folyamatok nyerjenek teret.

A One Europe More Nature nemzetközi program keretében zajlik 2007 óta a Tiszatarjáni élőhely-rehabilitációs projektünk. A Tisza mellékágánál található vizesélőhelyet ellepte az idegenhonos agresszíven terjedő növény, a gyalogakác, amely kiszorította az őshonos növényfajokat és gyakorlatilag lakhatatlanná tette a területet az állatfajok számára. A WWF a helyi önkormányzattal közösen megtisztította a területet a gyalogakáctól, a terület jelentős részén pedig energiaültetvényt hozott létre, amely amellett, hogy bőségesen ellátja energiával a falut, még munkahelyeket is teremt. A terület fennmaradó részét visszakapta a természet, az ártéri területen kedvükre legelhetnek a WWF saját vizibivalyai és szürkemarhái.

2009-ben a LIFE+ és a Coca-Cola cégcsoport támogatásával indult útjára és 2013 év végén zárult a WWF Magyarország legnagyobb projektje, a Szabadság-sziget élőhely-rehabilitációja. Az öt éves program során megtisztítottuk a Mohács melletti sziget mellékágát a lerakódott iszaptól, így újra elérhetővé vált a halak ívásához nélkülözhetetlen homok- és kavicsréteg. Olyan őshonos halfajok, mint a lápi póc vagy a magyar bucó újra birtokba vehették a mellékág vizeit. Másik fontos lépés a sziget bejárataként szolgáló keresztgát megbontása volt, amely akadályozta a szabad vízfolyást. Ezzel egyidőben a szigetet megtisztítottuk az idegenhonos növényfajoktól, és helyükre őshonos fafajokból álló erdőt telepítettünk. Így a szigetet újra birtokba vehették olyan őshonos fajok, mint például a fekete gólya vagy a barna kánya.

2011-ben az erdőprogram keretei között kiemelten foglalkoztunk az őserdők, vadonok és a fokozott védelem kérdéskörével. Szlovákiában támogattuk az Északi-Kárpátok két őserdő-állományának védetté nyilvánítását. Magyarországon kisebb "vadonok" kialakításában vettünk részt, így a Budai-hegységben a Tündérhegyi erdőrezervátum, a Balaton mellett pedig a Kopaszok erdőrezervátum kialakításában segédkezünk. Több fórumon folyamatosan szorgalmazzuk a nemzeti parkok ún. övezeteinek kialakítását, amelynek célja, hogy megfelelő nagyságú területek (természeti övezetek) mentesek maradjanak a gazdálkodástól. Síkra szálltunk Magyarország legnagyobb háborítatlan, fokozottan védett erdeje, a Csarna-völgy védelme érdekében, amely szintén természeti-övezet várományos terület.

Legújabb programunk a 2011 őszén indult Turjánvidék LIFE+ Uniós támogatású projekt, mely két területtel foglalkozik. Az egyik a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület, amely már csaknem 50 éve, 1965 óta országos védelem alatt áll. A másik a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér, amely Magyarország egyik legnagyobb aktív katonai lőtere. Itt található Közép-Magyarország legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere. Sok olyan faj él itt, amelyek csak a Kárpát-medencére jellemzőek, így védelmük a mi feladatunk. Ilyen például a rákosi vipera, hazánk és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata. A Táborfalvai lőtéren fordul elő a bennszülött homoki nőszirom és a magyar futrinka nevű futóbogár faj legnagyobb hazai állománya is. A páratlan élőhely veszélybe került, mert agresszív özönnövények terjedtek el a területen: ezek a fajok (elsősorban az akác, bálványfa, ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) kiszorítják az őshonos fajok egy részét, és átalakítják, elszegényítik az élőhelyeket. A Honvédelmi Minisztériummal és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködve azon dolgozunk, hogy ezt megakadályozzuk.

2014 júliusában indult és 2018. március végén zárul majd az "Élet az erdőkben (LIFEinFORESTS), hazánk uniós, Natura 2000 védelem alatt álló erdeiben az erdőgazdálkodás módszereinek, szemléletének megújítása, összehangolása - a természeti értékek jobb megóvása érdekében" elnevezésű projektünk. Azt szeretnénk elérni, hogy bővüljenek az erdők vagyonkezelését végzők (állami és magán erdőgazdálkodók, nemzeti parkok stb.) ismeretei a Natura 2000 erdők megfelelő kezeléséről és az erdőgazdálkodás természetközeli módszereiről, közeledjenek az álláspontok és vélemények a megfelelő kezelésről, és mindezek eredményeként a Natura 2000 erdők szebb, természetesebb állapotban maradjanak fenn és szolgáljanak a természetben élő fajok számára táplálkozó- és szaporodóhelyül.

A munka továbbképzések, útmutató kézikönyv összeállítása és terjesztése, terepi tanulmányutak mellett magas szintű szakmai egyeztetésekkel zajlik. A munkában partnereink: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Országos Erdészeti Egyesület, Pilisi Parkerdő Zrt., Europa Media Nonprofit Kft.

A projekt eseményeiről rendszeresen hírt adunk a WWF Magyarország weboldalán és a későbbiekben elkészülő projekt-weboldalon!

A barcsi Ó-Dráva helyreállítása elnevezésű, az Európai Unió Life+ pályázati alapja által támogatott projekt 2014 júniusa és 2018 között zajlik. Fő célja a Barcs melletti Ó-Dráva holtág vízellátásának javítása, a vízszint stabilizálása és a károsan alacsony vízszintek kockázatának csökkentése. A megemelt vízszint kedvező ökológiai viszonyokat fog kialakítani a vízesélőhelyeknek, továbbá a holtág partján lévő galériaerdők állapotát javítja. A projekt egyszerű és költséghatékony módszert igyekszik alkalmazni a holtág vizének visszatartására és egyben a környező talajvízszint emelésére. A projekt arra is jó példával szolgál, hogy a természeti értékek megóvásán kívül a helyi lakosság egyaránt előnyét láthatja az ilyen beavatkozásoknak, a horgászhelyek állapotának javításával. Továbbá célul tűzi ki a természetvédelem és egyéb területhasználatok harmonizálását, ami azért különösen jelentős, mert a terület Magyarországot és Horvátországot egyaránt érinti, és része a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak.

A projekt partnerei: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (vezető partner), Horgász Egyesületek Somogy megyei Szövetsége, Verőce (Virovitica) megye Dráva menti védett természeti értékeiért felelős intézménye (Horvátország), Pitomaca Önkormányzata (Horvátország), VIDRA - Verőce (Virovitica) megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség (Horvátország), WWF Magyarország

Lobbi tevékenységünk

A 90-es évek elejétől részt veszünk a természetvédelmi jogszabályok létrehozásában és a törvények "zöldítésében". Ott voltunk a Nemzeti Erdőstratégiát kidolgozó munkacsoportban, hozzájárultunk a 2009-es új erdőtörvényhez, részt vettünk az "1% az erdőkért" és a Natura 2000 erdős támogatások véleményezési folyamatában. Javaslatot tettünk az FSC erdészeti tanúsító rendszer magyarországi szabványának természetvédelmi szempontú szigorítására. Tagként szerepelünk az Országos Erdő Tanácsban, a Magyar Erdőrezervátum Bizottságban és a Pro Silva elnökségben.

Vizeink állapotának javítása érdekében szakmapolitikai munkánkat hazai és regionális szinten folytatjuk. Az EU Víz Keretirányelvének hazai bevezetéséhez kapcsolódóan társadalom-bevonási mintaprojektet hajtottunk végre, részt vettünk a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek véleményezésében, és vezető szerepet vállaltunk a civil szervezetek mozgósításában. Folyamatosan kapcsolatban álltunk a vízgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős minisztériumokkal, hogy véleményünket minél alaposabban fontolóra vegyék. Részt vettünk a Duna teljes vízgyűjtőjét érintő vízgyűjtő-gazdálkodási terv értékelésében, javaslatokat téve a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság munkájához.

Nagy erőket mozgattunk meg vizeink ökológiai állapotát veszélyeztető tervek elhárítása érdekében, mint például a Dráva horvát szakaszán terezett vízerőmű-építés, vagy a Duna hajózhatóságának fejlesztése.

Kuratórium

A WWF Magyarország kuratóriumának elnöke: Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok Programiroda vezetője, a kuratórium tagja továbbá Pogány Éda, a Coca-Cola Hellenic Bottling Company csoportszintű külső kommunikációs igazgatója, valamint Csáki Roland, a WWF International adománygyűjtési szakértője.

 

Fotók Palánták Program KirándulásMagyar Természet Napja 2016WWF Zöld generáció önkéntes nap 2015.12.12.

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!