A természetes élőhelyek pusztulása globálisan és hazánkban is égető probléma – egyrészt azért, mert a vadon élő állatoknak egyre inkább zsugorodik a lakóhelye, másrészt azért, mert a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációinak jólétét is veszélyezteti. Április 22-e a Föld napja.
A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvásának fontosságára irányítja rá a figyelmet, a WWF Magyarország pedig idén a hazai élőhelyek megőrzésének és helyreállításának jelentőségét hangsúlyozza.
Bár gyakran jönnek szembe velünk kivágott esőerdőkről vagy szennyezett tengerekről szóló, sokkoló hírek, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy szembesüljünk a természeti értékek pusztulásával: felmérések szerint Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között pedig még ennél is nagyobb arányban vannak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország mai területének közel 23%-át, összesen több mint 21 000 km2-t érintettek. A folyószabályozások következtében azonban méretük jelentősen csökkent, az egykori természetes árterek több mint 90%-a eltűnt. Az erdők sincsenek sokkal jobb helyzetben: Magyarországon lényegében eltüntettük az idős, természetes dinamikával működő erdőket, ma hazánkban a 150 év feletti erdők aránya alig fél százalék.
„A pannon régió biológiai sokféleségének, különleges állat- és növényvilágának megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minden talpalatnyi, még jó állapotban megmaradt természetes élőhelyet megőrizzünk. Ez egyúttal a klímaváltozás jelentette kihívásokra is megoldást nyújthat, különösen úgy, ha kiegészítjük a leromlott élőhelyek rehabilitációjával, új élőhelyek létrehozásával és a természetre alapozott megoldások minél szélesebb körben történő alkalmazásával” – mondta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
Ha eltűnnek az élőhelyek, hova mennek az állatok?
A WWF Magyarország nem csak a Föld napján, de idei adó 1% kampányában is az eltűnő élőhelyeket helyezi fókuszba: természetes otthonaikat elhagyni kényszerült és most albérletet kereső állatokon keresztül mutat rá arra, hogy hazánk erdei és vizesélőhelyei évről évre egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ez pedig nem csak a lelkes kirándulókat vagy a vízi sportok és a természet szerelmeseit érinti rosszul, hanem az itt élő állatokat is, akiknek a létezése forog kockán, ha ezek a területek egyszer csak eltűnnek vagy jelentősen átalakulnak. A kampány során a civil szervezet azt mutatja be, hogy ha ez bekövetkezik, akkor nincs, és nem is lesz más választásuk, mint hogy új lakóhely után nézzenek. A helyzet abszurditását hangsúlyozó kreatívok azt érzékeltetik, hogy az élőhelyek eltűnése miatt – más lehetőség híján – akár nálunk, a szomszéd szobában is kiköthetnek. Vajon milyen lenne egy barnamedvével vagy egy hiúzzal osztozni a nappalinkon, vagy esetleg átengedni a fürdőszobát egy vidracsaládnak?
A kampány ideje alatt a WWF Magyarország arra kéri az embereket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a hazai természetes élőhelyek megőrzése és rehabilitációja érdekében végzett munkájukat.
A 2023. április 17. és május 22. között futó kampány megvalósításán az Artificial Group reklámügynökség dolgozik.
Az adó 1% felajánlásáról és annak menetéről bővebb információ ide kattintva érhető el.
Kapcsolódó tartalmak
Bocs, van egy perced? – Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében.
Digitális információs hub indul a fenntartható üzleti megoldásokért
A WWF projektjének célja, hogy a közép- és kelet-európai vállalati szektort olyan, tudományosan megalapozott jó gyakorlatokkal inspirálja, amelyek a természetet és az üzleti életet is szolgálják.
A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek 10 pontja
Hazánk ipari fejlődési irányait alapvetően meghatározza az egyre növekvő mértékű akkumulátorgyártás. Súlyos probléma, hogy a nagy természetierőforrás-igényű, stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése elmaradt, és számos esetben az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát is nagy valószínűséggel „felszalámizták”.
Karácsonyi vegán receptek Nikoleta Kováčová gasztrobloggertől
Nikoleta Kováčova, a Nyers lány nevű blog és három vegán szakácskönyv szerzője 2013 óta vegán. Hagyományos recepteket alkot újra könnyen elkészíthető formában, vegán alapanyagokból. A WWF Kelet- és Közép-Európa megbízásából most három hagyományos karácsonyi fogást készített el, köztük töltött káposztát, kizárólag növényi eredetű alapanyagokból.
Az erdőirtást megakadályozó úttörő törvényről állapodtak meg az EU vezetői
A háromoldalú megállapodás hatalmas győzelmet jelent a WWF által vezetett globális #Together4Forests kampány számára.
Az Európai Unió a továbbiakban nem engedélyezi azoknak a termékeknek a behozatalát, melyek termelése erdőpusztítással jár. Az EU döntéshozói a napokban zárták le az erről szóló tárgyalásokat, és történelmi megállapodásra jutottak – a rendelet ugyanis a világon elsőként lép fel a globális erdőirtás ellen, és jelentősen csökkenti az Európai Unió működésének természetre helyezett nyomását.
Mura, Dráva, Duna – élő folyók, élő együttműködés
A Mura, a Dráva és a Duna országhatárokon átívelve nyújt létfontosságú értékeket a természet és az emberek számára – éppen ezért megóvásuk, helyreállításuk nélkülözhetetlen. A két és fél évig tartó lifelineMDD projekt a három folyót érintő problémák feltárását, megismerését és megismertetését, valamint a régión belüli együttműködések fejlesztését tűzte ki célul, és képzésekkel, gyerektáborokkal, terepi vizsgálatokkal és tanulmányokkal a háta mögött zárult december végén.
Vádemelés történt a tiszaugi erdőpusztítás ügyében
Két évvel ezelőtt Tiszaug határában, védett természeti területen fekvő, értékes ártéri ligeterdőt pusztítottak el. A tarvágás olyan erdőrészletet érintett, amely számos védett- és fokozottan védett faj élőhelyéül szolgált, s emiatt a természetvédelmi hatóság előzőleg kifejezetten megtiltotta a fák kivágását.