Mivel az elmúlt 20-25 évben a világ számos térségében meglehetősen sok – például természetvédelmi szempontból – vitatható megújulóenergia-projekt valósult meg, biztosan állíthatjuk, hogy csak energiaipari szakértők bevonása nem elegendő a komplex fenntarthatóság szempontjainak érvényesítéséhez. Éppen ezért – az álláspontok közelítésének szándékával – az EUKI RENewLand projekt második szakmai fórumának keretében a természetvédelmi és tájvédelmi szakemberek, kutatócsoportok, cégek, vállalkozások, hatóságok és más állami szervezeteket képviselőinek bevonásával szervezett szakmai egyeztetést a WWF Magyarország.
| Az egyre inkább kibontakozó éghajlati katasztrófa lassítása, mérséklése, majd megállítása és visszafordítása az emberiség előtt álló egyik legkomolyabb kihívás, amelyben a kulcsszerep éppen a jelenkor generációira hárul. Ez a felismerés szülte az Európai Unió tagországainak döntését arról, hogy az egyik fontos területen, a megújuló energiaforrásokra való átállásban, szinte azonnali áttörést kell elérni. Ennek érdekében a tagországok vállalták, hogy feltérképezik azokat a területek, ahol anélkül lehet új erőműveket létrehozni, hogy akár a társadalom, akár a természet érdekei sérülnének. A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projektje keretében igyekszik ebben a hatalmas szakmai feladatban az érintett állami szereplők segítségére sietni azzal, hogy a területkijelölés átfogó ismereteket követelő munkáját – minél több szakértői csoport és kutatói közösség bevonásával – elvégzi. |
Amíg 2000 óta globális léptékben az atomerőművek beépített teljesítménye 10%-kal nőtt, a szélenergia esetében ez a gyarapodás 5100%-os, a napelemeknél pedig 85600%-os volt. Bátran kijelenthetjük, hogy ezeknek a valóban olcsón termelő és szerény környezetterheléssel működtethető megújuló energia alapú technológiáknak a térnyerése az egyik kulcsfontosságú eleme az éghajlatváltozás megfékezését célzó európai és globális klímapolitikának.
Annak is lényeges tudatában lennünk azonban, hogy a közeljövőben tervezett gyors ütemű telepítések esetében az alacsony környezetterhelés záloga az optimális helyszínek megtalálása, amely több ágazat és a lehető legtöbb releváns szakterület szempontjainak figyelembe vételét követeli meg.
Ez a feladat tehát már első hallásra is komoly kihívás, hiszen számos tudomány- és szakterület ismereteit, módszertani eszközeit, illetve szemléletmódját kell alkalmazni, sőt, ötvözni – aminek hazánkban sajnos nincs komoly hagyománya, különösen nem az energiatervezés terén. Éppen emiatt van jelentősége annak, hogy a WWF Magyarország szervezésében, az EUKI RENewLand projekt szakmai fórumai keretében a műszaki, a természeti és a társadalmi rendszerek szakértői ütköztetik és közelítik álláspontjukat arról, miképpen lehetne a leginkább optimálisan Magyarországon is a sokszorosára bővíteni a nap- és szélerőművek teljesítményét.
A lakosság kifejezetten pozitívan, sőt az összes villamosenergia-termelési megoldás közül a leginkább elfogadóan viszonyul a szélturbinákhoz két hazai, a szélerőművek által leginkább érintett kistelepülésen, Kisigmándon és Nagyigmándon – derült ki abból a felmérésből, amit idén tavasszal a WWF Magyarország az energiatermelés különféle formáinak társadalmi megítélésével kapcsolatban végzett el a RENewLand projekt keretében. A szélturbinák árnyékában élő válaszadók 75-80%-a ezeket a gépeket esztétikusnak és csöndesnek tartja. A szélerőmű-parkokat népszerűségben a napelem-rendszerek követik, ugyanakkor a helyi lakosság a nagyerőművek, így a fosszilis tüzelésű és atomerőművek kapcsán a legelutasítóbb – ismertette a felmérés eredményeit a szakmai egyeztetésen dr. Munkácsy Béla, a WWF Magyarország szakértője.
A második szakmai fórumon az Agrárminisztérium, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az MME, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány és több egyetem, így az ELTE, a MATE és a Debreceni Egyetem szakértői ütköztették véleményüket, olyan gyakorlati problémákra hívva fel a figyelmet, mint a napelemes rendszereknél általánosan alkalmazott vegyszeres gyomirtás, amelynek igen káros hatása mutatható ki nemcsak az érintett talaj, de a környező ökoszisztéma állapotára vonatkozóan is.
Az ornitológiai szempontokat tekintve az álláspontok összecsengenek: minden résztvevő egyetért abban, hogy a szélturbinák telepítése kellő odafigyeléssel megoldható a madárvilág jelentős zavarása nélkül. Nyitott kérdések leginkább az ízeltlábúak és a denevérek védelme kapcsán fogalmazódnak meg, de ennek magyarázata inkább a téma újszerűsége, semmint a szűklátókörű elutasítás.
Hazánkban a jelentős napelemes kapacitásbővítés érdekében eddig inkább az ökológiai szempontból értékesebb gyepeket vonták ki a művelésből, mivel azokra kevesebb területalapú támogatás érkezik, mint a szántóföldekre. Pedig ez utóbbiak egy jelentős hányada már nehezen művelhető gazdaságosan, ezért célszerű volna ezek alternatív hasznosításáról gondoskodni – mutatott rá egy másik lényeges szempontra Nagy Dénes, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője.
A tájképvédelmi szempontokat dr. Boromisza Zsombor tájépítész, a MATE kutatója foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a tájkarakter-egységek lehatárolása az országban sikeresen lezárult, ugyanakkor a jövőben ezek rendszeres felülvizsgálatra van szükség, hiszen a táj változása törvényszerű, ami a tájkép változásával is jár. Egy tartósan változatlan állapot önmagában még nem érték, mint ahogyan a láthatóság ténye, ami elsősorban a szélturbinák esetében felmerül, önmagában még nem kedvezőtlen tájképi hatás – mutatott rá a tájépítész.
Térképre kerül, hol mennyi lehetőség rejlik a megújuló energiában
Korunk két legfontosabb kihívása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása. Emiatt a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek lehatárolásának mikéntje minden korábbinál fontosabb. Ebben az összetett folyamatban az energetikai és természetvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni a társadalmi aspektusokat és a helyi közösségek véleményét is.
Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés (EUKI) által támogatott nemzetközi RENewLand projekt célja, hogy az érintett felek és döntéshozók széleskörű bevonásával, tudományágakat átívelő többdimenziós megközelítéssel, valamint a legkorszerűbb térinformatikai módszerek felhasználásával meghatározzuk azokat a területeket, ahol a nap- és szélenergia hasznosítása teljes mértékben összeegyeztethető a természeti és társadalmi fenntarthatósággal.
A projekt megvalósítása során egyrészt széleskörű szakmai workshopokat szervezünk, amelyek eredeményeiből meghatározzuk a legfontosabb irányvonalakat és kereteket az új nap- és szélenergia projektek helyszíneinek kijelöléséhez. Másrészt, az így kialakított szempontrendszert a gyakorlatban is alkalmazzuk, és egy hazai mintaterületen elkészítjük azokat a legkorszerűbb térinformatikai elemzéssel készült térképeket, amelyek nem csak vizuális értelemben forradalmasítják a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciálok ábrázolását, de megalapozhatják a magyar energiatervezés jövőjét.
Az első szakmai fórum beszámolóját itt olvashatod.
A harmadik szakmai fórum beszámolóját itt olvashatod.
A RENewLand projekt a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával valósul meg.
