Az Országos Erdészeti Egyesület friss közleményében – hivatkozva az Országos Erdő Tanács álláspontjára – azt állítja, hogy az április 22-én benyújtott salátatörvény-javaslat nemhogy bővíti, de egyenesen korlátozza a tarvágás lehetőségeit. A WWF Magyarország mint az Országos Erdő Tanács tagja és a közleményben említett ülés aktív résztvevője tiltakozik a féligazságokban bővelkedő állásfoglalás ellen, melynek már a címe is valótlan és félrevezető.
Május 20-án szavaz az Országgyűlés arról az összetett törvényjavaslatról, ami olyan veszélyhelyzeti rendeleteket – köztük a védett erdeink tarvágását lehetővé tevő tűzifarendeletet – véglegesítene, melyeket 2022-ben a háború miatti rendkívüli körülményekkel indokolva hoztak meg. A törvényjavaslat többek között az erdőtörvény módosítását is tartalmazza, ami ellen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány az érintett minisztereknek küldött nyílt levélben és közös petícióban is szót emelt. A tiltakozáshoz alig három nap alatt több mint 100 szervezet és közel 30 ezer magánszemély csatlakozott.
A védett erdők kezeléséről csak a természetvédőket felejtették el megkérdezni
Az Országos Erdő Tanács 2025. május 14-én – az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának ülését megelőzően – rendkívüli ülést hívott össze. Az ülésen a WWF Magyarország és az állami természetvédelmi ágazat képviselői kifejtették aggályaikat a védett erdeinket veszélyeztető törvényjavaslattal és az azt támogató – előre megírt – tanácsi „határozattal” szemben, ennek ellenére az erdész szakemberekből és a törvényjavaslat agrárminisztériumi jogalkotóiból álló többség megszavazta azt.
A tanácsülést követően a Tanács egyik tagja, az Országos Erdészeti Egyesület is megfogalmazott egy közleményt, „Ülésezett az Országos Erdő Tanács – korlátozza a tarvágás lehetőségeit a törvénymódosítási tervezet” címmel, ami a vitáról és a szavazati arányokról számos részletet elhallgat. Az így előállt helyzetben a WWF Magyarország szükségesnek érzi, hogy reagáljon a félrevezető információkra.
“Hangsúlyozzuk, hogy a tanácsülés előtti estén kiküldött »határozati« javaslathoz a természetvédelmi ágazat képviselői számos észrevételt fűztek, valamint a helyszínen is érdemi vita alakult ki, melyből a Tanács szinte semmilyen érvet nem emelt át a végleges állásfoglalásba. Az Egyesület közleménye azonban még ezt a szakmai szempontból kiegyensúlyozottnak alig nevezhető dokumentumot is hibásan magyarázza” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
Harminc éve létező jogszabályt neveznek új korlátozásnak
Az Országos Erdészeti Egyesület félrevezető állítása szerint a törvénymódosítás nem, hogy nem növelné, hanem 3 hektárban korlátozná a tarvágás területét védett erdőkben – erre alapozva állításukat, mely szerint a módosítások csökkentik a tarvágások “lehetőségeit”. Csakhogy ez a korlátozás harminc éve létezik a természet védelméről szóló törvénynek köszönhetően. Az erdőtörvény jelenlegi módosítási javaslata is csupán a már meglévő jogszabályra hivatkozik. Ugyanakkor a természetvédelmi törvény kivételt is megfogalmaz a korlátozás alól, melyek alkalmazását továbbra sem tiltja meg az erdőtörvény, hiába sugallja ezt az Erdészeti Egyesület közleménye. Mindez azt jelenti, hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy bármilyen új korlátja lenne a tarvágásnak.
Láncfűrészes klímavédelem: a zöldre festett tarvágás
Az Egyesület közleménye mélyen hallgat a leginkább vitatott törvénymódosításról, vagyis arról, ami feloldaná a tarvágás korlátozását legértékesebb erdeinkben.
A védett természeti területen és Natura 2000 területen lévő erdőkben, továbbá tájképvédelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben lényegében megszűnne a tarvágás tilalma, mivel olyan biankó kivétel kerülne az erdőtörvénybe, ami a tarvágás engedélyezését egyetlen dologhoz köti: a vágást követő felújítási módhoz, a sarjaztatáshoz. Mivel az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében eddig is lehetőség volt a védett erdők tarvágására, a törvénymódosítás a legértékesebb, egészséges, nem veszélyeztetett védett erdők tarvágását tenné lehetővé.
Az Egyesület közleménye erre úgy utal, mint „a magyar erdők megóvásának biztosítása klímaadaptációs szakmai módszerekkel”. Ugyanakkor a klímaalkalmazkodás erdészeti ágazatban alkalmazott eszközeit érintően jelenleg nincs szakmai konszenzus. Határozott álláspontunk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem a legjobb természetességi állapotú, védett erdeink tarvágásával kezdődik. Az ilyen értékes erdők tarvágását szigorú tervezési, méret- és időzítési korlátokkal, kizárólag szükségmegoldásként lehet alkalmazni, például amikor az állomány tömegesen, visszafordíthatatlanul sérült. Az ilyen rendkívüli beavatkozásokhoz nem szükséges jogszabályt módosítani, minden más esetben pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás legjobb módja az erdő mint élőhely és az erdőklíma megőrzése.
Hogyan tovább?
Bár az Országgyűlés asztalán lévő javaslatról utólag már lehetetlen konstruktív vitát folytatni, a WWF Magyarország továbbra is nyitott a párbeszédre, az alternatív klímaalkalmazkodási megoldások szabályozásának kialakításában való aktív részvételre. A veszélyhelyzetben kihirdetett tűzifarendelet utólagos átértelmezését ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, ez ugyanis nem klímaalkalmazkodás, hanem a tarvágások zöldre festése.
Érveinket részletesen állásfoglalásunkban fejtettük ki.
Tarvágás az alföldi Fényi-erdőben, Gálhidy László WWF
