WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Mit tegyünk, ha rág a hód

Fotó: WWF Magyarország

 

A legutóbbi hírek szerint elszaporodtak a hódok a hansági és szigetközi erdőkben. Az erdőtulajdonosok sérelmezik, hogy a hódok kidöntik a fákat, és a károkért senki nem kárpótolja őket. Egyes sajtóhíradások már hódvár-rombolásról is beszéltek.

 

 

 

 

 

Egy védett állat élőhelyének megrongálása a védett állat elleni fellépésnek minősül!
A hód védett állat, eszmei értéke 50.000 Ft. A hódvárak lerombolását tehát a természetvédelmi törvény tiltja. Az az ember, aki ezt mégis megteszi, megszegi a törvényt és így büntethető.

 

Európa legnagyobb méretű rágcsálója, a hód Magyarországon a 19. században az intenzív vadászat következtében kipusztult. Visszatelepítésüket 1996 óta folytatjuk. A visszatelepítés mellett egész Európában jelentős a hódok folyók menti Fotó: WWF-Canon, Gerhard Schwabvándorlása. Hazánkba elsősorban a Szigetközbe érkezett sok hód Ausztria felől a Dunán, és ez az állomány tovább vándorolt a Hanság és a Rába felé. Ma az országban a szomszédos országokból átköltöző egyedekkel és a szaporulatokkal együtt összesen körülbelül 500 hód él.

 

 

 

A hódok életmódja erősen a vízhez kötött. Az állat a vízparttól ritkán távolodik el 40-50 méternél messzebb. A hazai megfigyelések is azt mutatják, hogy legfeljebb 40-50 méteres parti sávot használnak, de közvetlen a folyó vagy csatorna 10-15 méteres sávjában gyűjtik táplálékukat.

 

 

 

A hód növényevő. Elsősorban vízinövényeket és lágyszárú fajokat eszik, de különböző cserjék és fák kérgét, leveleit, fiatal hajtásait is elfogyasztja. Kedvenc táplálékai éppen a vízparton élő puhafák, valamint a vízben élő vízitök és fehér tündérrózsa. A fás szárúak fogyasztása őszi és téli időszakban a legjellemzőbb, amikor más táplálék alig akad. Ilyenkor a fák kérgét kezdi el rágni. Télire eleségként faágakat raktároz a várába, hogy amikor a vízen a Fotó: WWF Magyarországjégréteg kialakul, a búvóhelyén maradhasson.
A fák nemcsak táplálékként, hanem építőanyagként is szolgálnak a hódvárakhoz. A vár bejáratát a hódok mindig víz alatt tartják. Csökkenő vízszint esetén gátat is építenek a megfelelő vízállás biztosításához, de erre Magyarországon még kevés a példa.

 

 

 

A természetvédelmi törvény szerint egy védett állat által okozott kárt az viseli, akinek a birtokán az adott kár keletkezett. A tulajdonosnak elsősorban a kártétel megelőzését kell biztosítani, és az ő feladata a kár elhárítása és a kár mértékének csökkentése. A hódok elleni védekezésnek azonban vannak olyan törvényt és természetet tisztelő megoldásai, amelyek célravezetők.

 

 

 

A hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó Fotó: WWF-Canon, Darren Jewriasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított.
Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.

 

 

 

A hódok által okozott károk továbbá csökkenthetők, ha a hód által kedvelt vízinövények állományát növeljük, a vízparton pedig, egy 10-15 méteres sávban olyan fákat ültetünk, amelyet a hód kifejezetten kedvel (nyárfajok, fűzfajok). Így az állatok a part mentén tarthatók és nem mennek távolabbra.

 

 

 

Amennyiben a fent említett módszerek nem bizonyulnak hatékonynak, vagy túlságosan költségesek, a tulajdonos a természetvédelmi hatóság engedélye alapján és szigorú felügyelete mellett riasztást, befogást és gyérítést végezhet. Az állatok befogása azonban csak átmeneti megoldás, hiszen az üresen maradt területeket az újonnan érkező fiatal egyedek – kedvező feltételek esetén – újra elfoglalhatják.

 

 

 

Fotó: WWF-Canon, Chris Martin Bahr„Ha a hód egy bizonyos területen néhány fát megrongál, és a terület tulajdonosa saját erőből nem tud védekezni ez ellen, akkor a hatóságok segítségét kérheti. Ha a hatóság indokolatlanul nem, vagy nem megfelelően segít, jogosan kérhet kártérítési kötelezettséget, ellenkező esetben nem. A hódok, ahogy például az őzek és a vaddisznók, az erdő részei, a természet szereplői. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a természethez, ha nem akarjuk, hogy szegényebbé váljon a világ.” – mondja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország vezetője.

 

 

Utólagos információ: A WWF Magyarország utánajárt, és kiderült, hogy szerencsére az adott esetben hódvár-rombolás nem történt.