WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Mocsári teknős

A mocsári teknős (Emys orbicularis) hazánk egyetlen teknősfaja. Magyarországon ma még aránylag nagy számban él, ám állományát számos veszély fenyegeti, egyedszáma csökken. A lecsapolások, építkezések következtében folyamatosan tűnnek el az élőhelyei (tavak, holtágak), tojásrakó helyeinek pusztítása és az autóforgalom pedig tovább csökkentik állományát. Egyes halastavakon a vélelmezett károkozás miatt irtják a teknősöket, annak ellenére, hogy védettek.


A tojások és a fiatal állatok természetes ellensége a róka, a vaddisznó és a borz, az idősebb egyedeket esetenként a rétisas zsákmányolja. A mocsári teknős védett állatfaj, eszmei értéke 50 000 forint.


Magyarországon elsősorban síkvidéken fordul elő, lassú folyású vizekben (holtágakban, csatornákban) vagy tavakban. Leggyakrabban iszapos, vízinövényzettel benőtt vizekben vagy azok közvetlen közelében találkozhatunk vele. (Nem tévesztendő össze a hobbiállatként tartott vörösfülű ékszerteknőssel (Trachemys scripta elegans), amelyet felelőtlenül gyakran eresztenek szabadon ilyen helyeken).


Áprilisban jön elő a telelésből, májusban párzik. Párzás után a nőstény laza talajba rakja fehér, vékony héjú tojásait. Nappal a vízparton vagy a vízből kiemelkedő ágakon napozik, éjszaka jár vadászni. Rovarokkal, csigákkal, férgekkel, kétéltűekkel és halakkal táplálkozik. Félénk állat, a legkisebb neszre a vízbe ugrik. Telelni október végén, november elején kezd, legtöbbször az iszapba ássa magát.



A mocsári teknős zömök testalkatú, mérsékelten ívelt hátpáncélú állat. A hátpáncél, a fej és a végtagok zöldes, barnás-fekete alapon sárgán mintázottak (pöttyök vagy csíkok borítják őket). A haspáncél egyszínű sárga, vagy barnás-feketés foltokkal díszített. Az állat védekezésül a fejét, a lábait és a farkát is el tudja rejteni páncéljában.



A teknősök védelme érdekében önkéntesek bevonásával először országos élőhely-térképezést kezdtünk, majd szakértők segítségével fajvédelmi terv készült. Egy kiválasztott bemutató területen, Budapest XVI. kerületében található Naplás-tónál a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérték a mocsári teknősök életkörülményeinek alakulását.