WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Olajnagyhatalom lesz Kanada – akár klímakatasztrófa árán is

A WWF és a The Co-operative Group közös jelentése részletesen bemutatja a kanadai olajhomok és az amerikai olajpala kitermelésének környezeti és gazdasági kockázatait. A tanulmány alapja, hogy az olajárak folyamatos emelkedése, az olajkészletek egyre nehezebb elérhetősége miatt Kanada olajhomokjának és Colorado olajpalájának költséges kinyerése többé már nem gazdasági nonszensz, hanem reális lehetőség, ami átírhatja a világ olaj-térképét. Kanada máris energia-nagyhatalomnak nevezi magát, azt állítva, hogy igazolt kőolaj készletei elérik a 174 milliárd hordót, amivel csak Szaúd-Arábia készletei mögött marad el. Összességében a potenciális kanadai olajhomok készleteket 1700 milliárd hordóra becsülik, amiből a jelenleg folyamatban levő fejlesztésekkel 315 milliárd hordónyi válik kitermelhetővé. Az amerikai olajpala tartalékokat 1500 milliárd hordóra becsülik, ebből az amerikai kormányzat szerint 800 milliárd ki is termelhető.

 

 

 

A hatalmas készletek óriási beruházásokat igényelnek. A kanadai olajhomok mezőkön 2015-ig bezárólag az olajvállalatok, köztük a Shell, az ExxonMobil, a BP és a ConocoPhilips mintegy 125 milliárd C$ beruházást terveznek, és 2020-ra napi több százezer hordó olajtermeléssel számolnak. Az amerikai olajpala kitermelés még hátrébb tart, de már itt is milliárdok mennek el a fejlesztési munkákra.

 

 

 

A nem hagyományos olaj kitermelése azonban nem csupán megterheli a bolygó amúgy is kényes természeti egyensúlyát, hanem közelebb visz minket a klímakatasztrófához is. Ezért a WWF és a The Co-operative Group a nem konvencionális olajtermelés azonnali, globális felszámolását követeli. További felszólítja a kormányokat, hogy - a jelenleg Kaliforniában érvényben levő kibocsátási standardokhoz hasonlóan – szigorú szabályokat vezessenek be a tradicionális olajtermékeket meghaladó szennyezésű üzemanyagok betiltása érdekében.

 

 

 

A nem konvencionális kőolaj kitermelésének módszerei ugyanis jóval energia-igényesebbek, mint a hagyományos olajtermelés: az olajhomok kitermelése háromszor, az olajpala kitermelése akár nyolcszor akkora szénkibocsátással is jár, jelentős élőhelyeket veszélyeztet, komoly erdőirtással jár, és jelentősen veszélyezteti a környék tőzeglápjait és vizes élőhelyeit.

 

 

 

Kanada területén található a Föld boreális erdeinek fele.  Az olajhomok is elsősorban egy mintegy másfél magyarországnyi,tajgaerdővel borított területről nyerhető ki. A munkálatok eredményeképpen jelentős erdőterületeket tettek tönkre a hatalmas járművekhez szükséges utak, a csővezetékek, a külszíni termelést folytató bányák és a szennyező vízzel megtöltött tavak is. A sérült boreális erdőkből elkezdtek visszahúzódni a karibuk, és jelentős veszély fenyeget olyan különleges vizes élőhelyeket is, mint a vándormadarak számára kulcsfontosságú McMelland láp.

 

 

 

A nem konvencionális olaj kinyerése veszélyezteti a környék vízrendszereit is. Az olajhomok kitermelése nagyon vízigényes, átlagosan egy hordó olaj kitermeléséhez 3, míg olajpala esetén 2-5 hordónyi vízre van szükség. Az olajhomok kitermeléshez használt víz elsődleges forrása az Athabasca folyó, melynek vízszintje már ma is kritikusan alacsony szinten van, miközben jelenleg az olajtermelők évi 2.3 milliárd hordó vizet emelhetnek ki belőle. A felhasznált víznek csak 5-10%-a kerülhet vissza a folyóba, a többi, toxikus szennyvizet hatalmas akár 50 km2–es felületű tavakba töltik. Szennyezetté válik a talaj és a talajvizek is. A folyók és a halakban felgyülemlő mérgező anyagok komoly aggodalommal töltik el a közelben élő őslakos közösségeket is.

 

 

 

Jelentős a légszennyezés is. Elsősorban az olajpala termelés hatalmas mennyiségű kén-dioxidot, nitrogén oxidokat, szén-dioxidot és más szennyezőanyagot juttat a levegőbe. A hatások teljességének megértlse jelentős további kutatásokat igényel a közeljövőben.

 

 

 

„Kanada üvegházhatású gázkibocsátása 26 százalékkal növekedett 1990 óta, holott a kiotói egyezményben 6 százalékos csökkenést ígértek. Ez nagyon nagy veszéllyel jár a bolygó klímájára nézve. Nem palahegységekből és olajhomokból kellene olajat fakasztani, hanem előtérbe kellene helyezni az energiatakarékosságot, energiahatékonyságot és az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelést”- mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.