WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Tavasz a Normafán

Fotó: Gálhidy LászlóHa valaki az év során csak egyszer látogat el a budai Normafára, most tegye! Április a szemkápráztató virágszőnyeg, és a levegőt átható illatok időszaka, amikor még napsütésben sétálhatunk a fák alatt. A Normafán jelenleg turisztikai fejlesztések zajlanak – reméljük, a természet is jól majd ki belőle...

A WWF Magyarország az elmúlt években sokat foglalkozott a Normafával, a Budai hegység „turistaparadicsomával”. A szokásos erdőismereti túrák vezetése mellett sokféle fórumon vettünk részt, ahol felléptünk a terület természeti értékeinek védelmében. Feltérképeztük a Normafa idős fái közül több mint 750-et, és vizsgáltuk a 2014 decemberében történt jégkár hatásait. Számos alkalommal kifejtettük nézeteinket a helyszín fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban. A WWF – más civil szervezetekkel és a budai polgárokkal együtt – a jelentős beavatkozásokkal járó síközpont létrehozása helyett a hagyományos turizmus fejlesztése, valamint az erdők, rétek megőrzése mellett foglalt állást. Örömmel láttuk, hogy a Hegyvidék kerület önkormányzata végül ebben az irányban kötelezte el magát.

A Normafa természeti értékei és látogatottsága miatt az ország egyik legkiemeltebb közjóléti erdeje, ahol – kis túlzással – egyetlen fát sem lehet észrevétlenül kivágni. A Normafa ennek ellenére Fotó: Gálhidy Lászlóváltozik. A fejlesztés elindult, a természet pedig él, gyógyítja sebeit. Mindeközben berobbant a tavasz, amely napok alatt pompás virágszőnyeget varázsolt az erdők aljára.

A hétvégi napsütés ezrével csábítják az embereket a Normafára. Sokan csak eddig jönnek; a kilátásért. Mások hosszabb sétákat tesznek az ösvényeken, vagy különféle sportokat űznek a hegyi terepen. Egyelőre a hegygerincen futó sétány a terület fejlesztésének leglátványosabb eleme, amely vadonatúj térbútorokkal és irányítótáblákkal ellátva fogadja a látogatókat. Minősége és rendezettsége éles kontrasztban áll a többi gyalogúttal, ahol az eddig megszokott káosz uralkodik. Bár a jelzett turistautak többségén nincs szükség kavicsszórásra, azonban komoly segítséget jelentenének az irányító táblák, amelyek hiányában a területet nem ismerő látogatók össze-vissza bolyonganak a jelzetlen ösvények kusza szövevényben.

A kerékpárosok szintén rendezetlen módon, tekernek az erdei utakon, nem ritkán a gyalogosokat veszélyeztetve. Az utak ésszerű használatának kialakítása sokat segíthet, amely a hegyvidéki önkormányzat tervei között is kiemelten szerepel. A használati célok szerint jól kijelölt utakon túl fennmaradó ősvényeket, csapásokat fontos lenne megszűntetni, hogy a természetet – főként a madárvilágot, vagy az erdei aljnövényzetet – ne érje mindenütt folyamatos zavarás. A downhill kerékpárok használatát pedig csakis kijelölt pályákon lenne célszerű biztosítani – máshol hatalmas eróziót, károkat okoznak, a folyamatos balesetveszély mellett.

A Budai-hegységet 2014-ben, a Börzsönyhöz, vagy a Pilishez hasonlóan jelentős jégkár érte. Szinte minden fa koronája megsérült az órák alatt rárakódó jég súlya alatt. Bármilyen pusztítónak is tűnt akkor az esemény, az erdő élővilága nem sínylette meg. Talán meglepően hangzik, de az erdő Fotó: Gálhidy Lászlóhozzá van szokva a szél, a hó vagy a jég kisebb-nagyobb „rongálásaihoz”. (Sokkal inkább, mint pl. a talaj állandó sérüléseihez, vagy a légszennyezéshez.) A kidőlt, vagy eltört fák helyén cserjék, vagy fiatal fák indulnak meg a fény felé, és az aljnövényzet is gazdagabbá válik. A holt faanyag táplálja az erdő talaját, búvóhelyet és lakóhelyet ad az erdei állatoknak. Minél több kidőlt fát, gyökértányért, odút és bokros zugot látunk, annál természetesebb erdőben járunk. Nem túlzás tehát állítani, hogy a budai erdők a jégtörés nyomán természetesebbé váltak. Sajnos a terület kezelői a „kárelhárítás” során – nevezzük így, bár természetvédelmi szempontból erről nem beszélhetünk – nagy mennyiségű letört és elhalt faanyagot szállítottak ki az erdőből. Ami igen hátrányos, ha az erdei élővilág gazdagságának megőrzése is cél. A Normafa erdejét nem lehet gondozott „városi parkká” alakítani, hiszen egy országosan védett, természeti területről van szó. Szerencsére az idei év során elkészül a Normafa átfogó természetvédelmi kezelési terve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Fotó: Gálhidy Lászlószakembereinek vezetésével, ami megfelelő támpontot nyújthat az erdők és a rétek hosszú távú fenntartásához.

Áprilisban az erdő a virágoké. Még alig indul meg a lombfakadás, ezért bőségesen jut napfény az erdő aljára. A hóvirág elvirágzása után a fehér és rózsaszínes virágaikkal szőnyeget képező, édeskés illatot árasztó keltikéké a főszerep. A szellőrózsák, ibolyák, galambvirág, a piros árvacsalán és még sok más faj nyílik hatalmas tömegben. Fényképeinkkel a természet vidám, tavaszi színeit mutatjuk be – az erdők életének néhány hétig tartó időszakát. Reméljük, hogy a Normafa még sokáig ilyen maradhat: kiépített, de azért természetes – ahogyan az elődeink is megőrizték számunkra.

Gálhidy László
 

Korábbi anyagaink:

Győzött a természetvédelem a Normafán
A Normafán igazi tél van
A Normafán jártunk
Veszélyes kétkerekűek a Normafán
Jobbra fordul a Normafa sorsa?