WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Turjánvidék, az Alföld rejtett kincse

 

Turjánvidék, mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál. A vizenyős, süppedékes, nehezen járható növényzetet nevezik az Alföldön turjánosnak, amelyről az egész vidék a nevét kapta. Az alföldi növényvilág helyreállítása ezen a nyilvánosságtól legnagyobb részben elzárt területen komoly és példaértékű lehetőség. Erre vállalkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország együttműködésével egy öt éven át tartó LIFE+ Természet program keretében.  
 
Honvédelem és természetvédelem
 
A Turjánvidék program különlegessége, hogy összehozza a fegyveres erőket és a természetvédőket azért, hogy együtt óvjunk meg egy figyelemre méltó területet. Projektünk 7300 hektárt ölel fel, amely a Táborfalvai Lő- és Gyakorlóteret és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába. Ez ma a második legnagyobb aktívan használt katonai lőtér Magyarországon: változatos fegyvernemekkel zajló hazai és nemzetközi hadgyakorlatok helyszíne. 
 
Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is komoly védelmet jelentett a természetes élőhelyek fennmaradásához. Mivel elzárt területről van szó, sikerült elkerülni a beépítést vagy szántók kialakítását. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közi Homokhátság legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte. Sok olyan faj él itt, amely csak a Kárpát-medencére jellemző. A Turjánvidék LIFE+ program célja, hogy sokféle természetvédelmi beavatkozással (pl. vízvisszatartás, idegenhonos növények eltávolítása, kaszálás helyett legeltetés bevezetése) javítson ennek a természeti kincsnek az állapotán. A harcászati és természetvédelmi tevékenység első megközelítésre ellentétesnek tűnik, de a katonai használókkal közösen dolgozunk azon, hogyan lehet a lőtér működése közben megóvni a terület természeti értékeit.
 
A Turjánvidék természeti értékei
 
A pályázati terület északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpusztagyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint ritka faj él itt, és a kutatásoknak köszönhetően folyamatosan kerülnek elő újabbak. 
 
A Duna-Tisza közén előforduló összes növényfaj fele megtalálható ezen a viszonylag kis területen. Így például a gyorsan elvirágzó, bennszülött (csak itt őshonos) homoki nőszirom milliós tőszámmal fordul elő. A fokozottan védett homoki kikerics ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a következő tavasszal bújtatja elő. Az impozáns megjelenésű, akár 120 cm magasra is megnövő óriás útifű kevés ismert hazai állományából kettő a lőtéren található. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület rendkívül gazdag orchideafajokban is. Ugyanitt tenyészik a ritka, jégkorból fennmaradt, harangvirágokkal rokon csengettyűvirág is, mely nevét virágjából csengő nyelveként kilógó bibeszáláról kapta. 
 
Állatvilág
 
A terület állatvilágáról egyenlőre keveset tudunk, de az már most bizonyos, hogy a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér a rovartani szakemberek Mekkája. Homoki gyepjeiben él a bennszülött magyar futrinka legnagyobb hazai állománya, valamint Magyarország négy védett ormányosbogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló, röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Ma már ritkán láthatjuk a homoki legelőkön a védett óriás galacsinhajtót, ahogy fejpajzsa és lábszárai előreálló nagy fogaival alakítja a diónyi galacsint. Miután elhelyezi benne petéjét, elgörgeti, majd alkalmas helyen a talajba ássa: ezt fogyasztja a későbbiekben a lárva. 
 
Sok védett madárfaj talál otthonra a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén. Közülük ketten színpompás tollazatukkal a trópusi madárvilágra emlékeztetnek. A gyurgyalag homokfalakba, ill. földutak rézsűjébe vájja költőüregét. Jellegzetes bugyborékoló hangját mindenütt hallani a lőtéren. Méhekkel, darazsakkal táplálkozik, melyeket fordulékonyságának köszönhetően röptében kap el. A másik a zöldeskék színezetű szalakóta. Magas pontokra kiülve lesi táplálékát, és rendszerint zöld küllő vagy fekete harkály által készített fehérnyár-odút foglal el. A Turjánvidék Natura 2000 terület alkalmanként a fokozottan védett túzok költőterülete is, ahova a közeli, kiterjedt, szikes pusztai dürgőhelyeiről húzódik be. A lőtér nagy, viszonylag háborítatlan vadászterületet jelent a ragadozó madaraknak is. Fészkel itt a réti sas és a kígyászölyv is, amelyeknek épp erre van szükségük.
 
Pályázatunk "zászlóshajó faja" a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), amely az egyetlen bennszülött - csak itt őshonos - gerinces alfaj Magyarországon és Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Világállományát mindössze 500 példányra becsülik a kutatók. A felnőtt példányok mérete nem haladja meg a 60 cm-t, összetekeredve mindössze akkora, mint egy gyerektenyér. Ez a fokozottan védett, egyedenként egymillió forint eszmei értékű hüllőfaj a nedves és száraz gyeptípusok alkotta rétek találkozási zónáját lakja. A fiatal egyedek szöcskét, sáskát, tücsköt, a kifejlett példányok gyíkokat, madárfiókákat és rágcsálóivadékokat is elfogyasztanak. A vipera rágcsálójáratokba húzódik, dombhátakra visszavonulva téli álmát is ilyenben alussza. Nagyon óvatos állat, a természetben elvétve találkozhatunk vele, legnagyobb az esély kora tavasszal megpillantani, mikor nászidőszakuk van, és többet mozognak. A legritkább esetben mar, mérge nem veszélyes, méhcsípésszerű.
 
Mit teszünk a Turjánvidék megmentéséért?
 
"Vízvisszatartással, vízkormányzással megakadályozzuk a vizes élőhelyek további kiszáradását.
"Az idegenhonos növényfajokat (pl. akác, kései meggy) eltávolítjuk, helyükre - ahol szükséges - őshonos fafajokat telepítünk, hogy az élőhelyek természetessége javuljon.
"A rákosi vipera számára területvásárlással, szürkemarha-legeltetés bevezetésével, szántók és faültetvények gyeppé alakításával teremtünk kedvező élőhelyet.
"Együttműködünk a katonasággal, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzük.
"Nagy hangsúlyt fektetünk a tájékoztatásra és az eredmények nyomon követésére is.
 
Kövesd figyelemmel programunk eredményeit a www.turjanvidek.hu honlapon!

A Turjánvidék, mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál. A vizenyős, süppedékes, nehezen járható növényzetet nevezik az Alföldön turjánosnak, amelyről az egész vidék a nevét kapta. Az alföldi növényvilág helyreállítása ezen a nyilvánosságtól legnagyobb részben elzárt területen komoly és példaértékű lehetőség. Erre vállalkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország együttműködésével egy öt éven át tartó LIFE+ Természet program keretében.

Honvédelem és természetvédelem

A Turjánvidék program különlegessége, hogy összehozza a fegyveres erőket és a természetvédőket azért, hogy együtt óvjunk meg egy figyelemre méltó területet. Projektünk 7300 hektárt ölel fel, amely a Táborfalvai Lő- és Gyakorlóteret és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába. Ez ma a második legnagyobb aktívan használt katonai lőtér Magyarországon: változatos fegyvernemekkel zajló hazai és nemzetközi hadgyakorlatok helyszíne. 

Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is komoly védelmet jelentett a természetes élőhelyek fennmaradásához. Mivel elzárt területről van szó, sikerült elkerülni a beépítést vagy szántók kialakítását. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közi Homokhátság legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte. Sok olyan faj él itt, amely csak a Kárpát-medencére jellemző. A Turjánvidék LIFE+ program célja, hogy sokféle természetvédelmi beavatkozással (pl. vízvisszatartás, idegenhonos növények eltávolítása, kaszálás helyett legeltetés bevezetése) javítson ennek a természeti kincsnek az állapotán. A harcászati és természetvédelmi tevékenység első megközelítésre ellentétesnek tűnik, de a katonai használókkal közösen dolgozunk azon, hogyan lehet a lőtér működése közben megóvni a terület természeti értékeit.

A Turjánvidék természeti értékei

A pályázati terület északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpusztagyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint ritka faj él itt, és a kutatásoknak köszönhetően folyamatosan kerülnek elő újabbak. 

A Duna-Tisza közén előforduló összes növényfaj fele megtalálható ezen a viszonylag kis területen. Így például a gyorsan elvirágzó, bennszülött (csak itt őshonos) homoki nőszirom milliós tőszámmal fordul elő. A fokozottan védett homoki kikerics ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a következő tavasszal bújtatja elő. Az impozáns megjelenésű, akár 120 cm magasra is megnövő óriás útifű kevés ismert hazai állományából kettő a lőtéren található. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület rendkívül gazdag orchideafajokban is. Ugyanitt tenyészik a ritka, jégkorból fennmaradt, harangvirágokkal rokon csengettyűvirág is, mely nevét virágjából csengő nyelveként kilógó bibeszáláról kapta. 

Állatvilág

A terület állatvilágáról egyenlőre keveset tudunk, de az már most bizonyos, hogy a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér a rovartani szakemberek Mekkája. Homoki gyepjeiben él a bennszülött magyar futrinka legnagyobb hazai állománya, valamint Magyarország négy védett ormányosbogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló, röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Ma már ritkán láthatjuk a homoki legelőkön a védett óriás galacsinhajtót, ahogy fejpajzsa és lábszárai előreálló nagy fogaival alakítja a diónyi galacsint. Miután elhelyezi benne petéjét, elgörgeti, majd alkalmas helyen a talajba ássa: ezt fogyasztja a későbbiekben a lárva. 

Sok védett madárfaj talál otthonra a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén. Közülük ketten színpompás tollazatukkal a trópusi madárvilágra emlékeztetnek. A gyurgyalag homokfalakba, ill. földutak rézsűjébe vájja költőüregét. Jellegzetes bugyborékoló hangját mindenütt hallani a lőtéren. Méhekkel, darazsakkal táplálkozik, melyeket fordulékonyságának köszönhetően röptében kap el. A másik a zöldeskék színezetű szalakóta. Magas pontokra kiülve lesi táplálékát, és rendszerint zöld küllő vagy fekete harkály által készített fehérnyár-odút foglal el. A Turjánvidék Natura 2000 terület alkalmanként a fokozottan védett túzok költőterülete is, ahova a közeli, kiterjedt, szikes pusztai dürgőhelyeiről húzódik be. A lőtér nagy, viszonylag háborítatlan vadászterületet jelent a ragadozó madaraknak is. Fészkel itt a réti sas és a kígyászölyv is, amelyeknek épp erre van szükségük.

Pályázatunk "zászlóshajó faja" a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), amely az egyetlen bennszülött - csak itt őshonos - gerinces alfaj Magyarországon és Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Világállományát mindössze 500 példányra becsülik a kutatók. A felnőtt példányok mérete nem haladja meg a 60 cm-t, összetekeredve mindössze akkora, mint egy gyerektenyér. Ez a fokozottan védett, egyedenként egymillió forint eszmei értékű hüllőfaj a nedves és száraz gyeptípusok alkotta rétek találkozási zónáját lakja. A fiatal egyedek szöcskét, sáskát, tücsköt, a kifejlett példányok gyíkokat, madárfiókákat és rágcsálóivadékokat is elfogyasztanak. A vipera rágcsálójáratokba húzódik, dombhátakra visszavonulva téli álmát is ilyenben alussza. Nagyon óvatos állat, a természetben elvétve találkozhatunk vele, legnagyobb az esély kora tavasszal megpillantani, mikor nászidőszakuk van, és többet mozognak. A legritkább esetben mar, mérge nem veszélyes, méhcsípésszerű.

Mit teszünk a Turjánvidék megmentéséért?

"Vízvisszatartással, vízkormányzással megakadályozzuk a vizes élőhelyek további kiszáradását.

"Az idegenhonos növényfajokat (pl. akác, kései meggy) eltávolítjuk, helyükre - ahol szükséges - őshonos fafajokat telepítünk, hogy az élőhelyek természetessége javuljon.

"A rákosi vipera számára területvásárlással, szürkemarha-legeltetés bevezetésével, szántók és faültetvények gyeppé alakításával teremtünk kedvező élőhelyet.

"Együttműködünk a katonasággal, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzük.

"Nagy hangsúlyt fektetünk a tájékoztatásra és az eredmények nyomon követésére is.

Kövesd figyelemmel programunk eredményeit a www.turjanvidek.hu honlapon!