WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Veszélyben a madagaszkári korallzátony!

Fotó: WWF Madagascar/WWF-CanonA WWF megbízásából készült tanulmány bemutatja, hogy milyen hatással van a klímaváltozás Tuléarra, a világ harmadik legnagyobb korallmezejére, a világ öt folytonos korallmezejének egyikére.  A korallzátony számtalan különleges tengeri fajnak ad otthont, többek közt legalább 400 halfajnak és 300 korallfajnak az élőhelye. Bálnák és delfinek siklanak a korallok között, tengeri teknősök legelnek a korallokon és raknak tojásfészket a környező partokon. A kizárólag Madagaszkáron élő kékpettyes bambuszcápa is ebben a korallmezőben található meg.

 

 

 

 

 

A tanulmány szerint a Tuléar zátony egyike a világ legsebezhetőbb ökoszisztémáinak az Indiai-óceánban. Míg a korallok egy része a környező szigetek mentén jó állapotban van, a folyótorkolatokhoz közel elhelyezkedők az erdőirtások következtében felhalmozódó üledék miatt folyamatosan pusztulnak. Az emberi befolyás a korallokat méginkább sebezhetővé teszi a klímaváltozás fenyegetéseivel szemben.

 

 

 

 

 

Fotó: Tanya Petersen/WWF Canon"Az átlaghőmérséklet növekedésével a Tuléar zátony koralljai kifehéredhetnek, és zöld algák lephetik el őket. Ez utóbbi megfojtja a korallt. Így csökken a halak számára elérhető táplálék mennyisége." - mondja Gaätan Tovondrainy, a WWF Tuléar tengeri projektjének vezetője. - "A korall pusztulása emberek tízezreit veszélyeztetné, súlyos hatással lenne a legfőbb bevételi forrásukra, illetve az élelmiszer-utánpótlásukra."

 

 

 

 

 

A korall kifehéredése globális jelenségként 1998-ban még csupán az északi területeket érintette, például a Seychelle-szigeteket és Comorót. Ám mostanra a többi korallzátonyt is elérte ez a jelenség.

 

 

 

 

 

"A fokozódó kifehéredés és a zöldalga inváziója ezeken a területeken az ökoszisztémára nézve a klímaváltozás közvetlen hatásának tekinthető, és ez Tuléar környékén egyértelműen látszik." - álltja Tovondrainy.

 

 

 

 

 

A korallzátonyok életbevágóan fontosak a közösségek túlélése szempontjából. Ez a terület olyan embereknek ad otthont, akik a part mentén fel-alá vándorolnak a szezonális változásokkal párhuzamosan. Közel 20.000 halász és 15.000 kenu mozog a Tuléar korallzátony környékén.

 

 

 

 

 

A természeti erőforrásoknak ez a hagyományos felhasználási módja veszélybe került, a belső területekről az aszály hatására ideérkező telepesek és az erdőirtások fokozzák a természeti erőforrások iránti versenyt.

 

 

 

 

 

"Az olyan szegény országok, mint Madagaszkár, járulnak legkevésbé hozzá e probléma kialakulásához, mégis ők a legnagyobb elszenvedői a következményeknek. Ha nem fékezzük meg a klímaváltozást, a Tuléar korallzátony ökoszisztémájának összeomlása csak egyike lesz a helyi közösségeket érintő súlyos hatásoknak".