WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Víz világnapja és városi élet – avagy vízellátási gondokat okoz a túlzott városi népesség

Soha nem látott kihívásokat támaszt a vízellátással szemben, hogy negyven éven belül akár meg is duplázódhat a városi lakosság aránya a világon, derül ki az ENSZ Víz Világnapja alkalmából közzétett jelentéséből. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.

 

Napjainkban minden második ember városokban él, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva. Különösen magas, 75% feletti az urbanizáció mértéke az elmaradott régiókban, ahol a jobb megélhetés reményében a városokba költöző lakosok hatalmas kiterjedésű nyomornegyedeket építenek, ahol rendkívüli vízellátási problémák lépnek fel.

A fejlődő világ városaiban 1990 és 2008 között 40 millióval nőtt azoknak a száma, akiknek nincs állandó hozzáférése tiszta ivóvízhez. A városvezetés ezekben a régiókban nem tudja felvenni a harcot az egyre növekvő lakosság igényeivel és képtelen megoldani az alapvető vízellátást és szennyvízkezelést.

 


Az európai kontinensen jelentős mértékű vízhiány eddig csak a mediterrán országokban fordult elő, még sokan emlékezhetnek arra, hogy Barcelonába hajókkal kellett szállítani ivóvizet a hosszan tartó aszály miatt 2008-ban.
A vízellátás mennyiségi problémáival a szakemberek szerint a Kárpát-medencében a közeljövőben legfeljebb csak időszakosan kell majd szembenézni, de a megfelelő vízminőség biztosítása már több esetben jelenthet gondot. A szélsőséges csapadékviszonyok ugyanakkor szinte bármelyik évszakban előidézhetnek rendkívüli víztöbbletet vagy vízhiányt, és ez nem csak a mezőgazdasági termelők számára okoz majd problémát.


„A vízlábnyom minden egységnyi termékre vagy szolgáltatásra kiszámolható.” - mutat rá Figeczky Gábor, a WWF megbízott igazgatója. „Egy csésze kávé előállítása 140 liter, egy hamburger elkészítése 2400 liter vizet igényel, ennek árát viszont nem fizetjük meg.” – hangsúlyozza a szakember. A WWF a Víz Világnapján arra kér mindenkit, hogy a lehető legkisebb vízlábnyommal rendelkező szolgáltatást, vagy terméket válassza.  Minden kis- és nagyvárosban, és valamennyi lakott településen számtalan lehetőség van a takarékos vízhasználatra a közterületeken éppúgy, mint a háztartásokban. Az esővíz visszatartása, vagy a víztakarékos mosás és mosogatás csak a legegyszerűbb példák erre.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tiszta és a megfelelő mennyiségű ivóvíz nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, melyet a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt meg kell becsülnie.” – érvel az igazgató. „Minden lehetséges módszerrel védekeznünk kell az ellen, hogy a pazarló magatartás idézzen elő vízhiányt, vagy vízellátási problémát, és a felelőtlen vízhasználat okozzon vízminőségi gondokat!”