Duna


A Duna adottságai

A folyóvízi rendszerek, tavak és vizesélőhelyek mint természeti erőforrásaink jelentőségét elsőre nem is sejtjük, megszoktuk, hogy rendelkezésünkre állnak.
Az elmúlt évszázadokban és napjainkban is változatos módokon aknáztuk ki az általuk nyújtott nagyszerű lehetőségeket.
Az olyan nyilvánvaló hasznok mellett, mint a halászat lehetősége vagy az ivóvíz biztosítása, ne felejtsük el, hogy vizeink olykor határként elválasztanak vagy közlekedési folyosóként összekötnek, azaz vízi útként fontos kereskedelmi útvonalak. Mára sok zavart okoztunk ezeknek a funkcióknak a működésében, helyreállításuk létfontosságú.

bővebben

Az eredményes vízkezelés feltételei

A globális vízkörforgás átalakítása hatással van a biológiai sokféleségre, az élelmiszer- és az egészségbiztonságra, az ökoszisztémák működésére, mint például a halállomány pótlását szolgáló élőhelyek léte, a szénmegkötés, a klímaszabályozás, ezzel pedig a földi és vízi ökoszisztémák ellenálló képességét aknázza alá.

bővebben

A Szabadság-sziget mintaterület

A 19-20. századi folyószabályozások előtt a Dunán folyamatosan képződtek szigetek. Ezek mellékágai fontos szerepet töltöttek be az élővilág alakulásában és fennmaradásában. A folyószabályozásokat követően és a gyorsuló klímaváltozás eredményeképpen a szigetek gyakran összenőnek a parttal, a mellékágakba nem jut be a víz az egyre gyakoribbá váló kisvizes időszakokban. Ezt a folyamatot érdemes megfordítani az egyes mellékágak rehablitációjával.


Milyen városlakónak lenni folyóként?

Furcsa dolog megérkezni egy városba. Hirtelen megszakad szinte minden kapcsolatom a környezetemmel, mintha leszigeteltek volna. Ezenkívül nyílegyenes az irány, sehová nem tudok bekukkantani, mi újság. Mikor sok vizet hozok, rettentően megnövök itt, ilyenkor még jobban leszigetelnek. A szigeteken kutak csapolják vizem és rengeteg hajó vesztegel rajtam. Elég büdös van és a szemét is sok. Maradt még ugyan néhány hely, ahol nekem is jut tér, de nem sok, és félek, azt is elveszik tőlem. Nem tudok itt kiteljesedni, játszani a parti fákkal, amik néhol olyan magasan vannak, hogy el se érem őket, néhol nincsenek is. Nem örülök, hogy rám telepedett a város.


A hódok visszatelepülésének segítése

A természetvédelmi fókuszú kezelések végrehajtásakor általában olyan rendszerekbe avatkozunk be, melyek már magukon viselik az emberi módosítás hatásait. Nagyon kevés olyan hely maradt, ahol a természetes folyamatok zavartalanul működnek. Ezért fontos, hogy vigyázzunk arra a természetes ökoszisztémára, ami még megmaradt, mert ezek életminőségünk alapjait határozzák meg.

A hód Magyarországon őshonos, csak az 1800-as évek közepe és 1990 között nem fordult elő Magyarországon, és Nyugat-Európában is a kihalás szélén állt. A 60-as, 70-es évekre jellemző folyamat eredményeképpen Ausztria felől hozzánk is visszatértek, 1990-ben a Szigetközben már megfigyeltek hódokat.

A WWF 1996 és 2008 között telepített vissza hódokat többfelé az országban, amely sikeres volt, eredményeképpen újra stabil hódpopuláció él Magyarországon.

bővebben

Víziónk a Dunán

A Duna ökológiai állapota javul, ami a jelen természeti értékek megóvásán és a folyami ökoszisztémák természetes dinamikájának helyreállításán alapul. Mindezt átgondolt tervezés előzi meg, amelyben kiemelt szerephez jutnak a természetalapú megoldások.

Az ártereken és a folyón csak olyan tevékenységek megengedettek, amelyek összhangban állnak az ilyen ökoszisztémák természetes folyamataival és dinamikájával. Az üledékegyensúly javul, természetesebb hidromorfológiai folyamatok zajlanak. Az édesvízi biodiverzitás növekszik, és az emberek új gazdasági modellek alapján új lehetőségeket használhatnak a természetes ártereken.


Ismeretterjesztés

Ahhoz, hogy a folyók és árterek természetes állapotán javítani tudjunk, olyan elkötelezett és felelősséget vállaló társadalmi szerepre van szükség, ahol közismert ezeknek az élőhelyeknek az értéke. A helyi lakosok ismerik legjobban lakóhelyüket és környéküket, megfigyeléseikkel és ötletekkel gazdagíthatják a munkát. A helyiek bevonása projektjeinkbe hangsúlyos szerepet kap. Ideális esetben az érintettek birtokolják a helyreállítandó területeket, ahol új eszközök és tudás ismeretében számukra és a természet számára is előnyösebb módon tudják kezelni a területet.