Magyarországon is kihívást jelent a védett fajok elleni bűncselekmények felderítése és szankcionálása. Egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén pedig a hatások tovagyűrűznek. Bár a hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak itthon, mégis magas a fel nem derített esetek száma, és sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. Ahhoz, hogy ez javuljon, a különböző hatóságok és érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van, emellett szükség van a megfelelő erőforrások biztosítására, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is. Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, az Agrárminisztérium és az Egyesült Államok társfinanszírozásával zajló, a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények LIFE SWiPE projekt zárórendezvényén erről is tanácskoztak az érintett szervezetek képviselői 2023. május 30-án Budapesten. A záróesemény mellett a hazai hatóságok, nemzeti park igazgatóságok és más érintett szervek, valamint a természetvédelmi civil szervezetek munkatársai egy kétnapos képzés keretében bővíthették ismereteiket, és oszthatták meg tapasztalataikat a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépésről.

A kétnapos eseményen számos szervezet, köztük hatóságok – az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal -, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, az Agrárminisztérium munkatársai, ügyészek és bírák, valamint a nemzeti park igazgatóságok, vadászati és civil szervezetek képviselői vettek részt. A hazai tapasztalatok és a hatályos jogszabályi környezet áttekintése mellett a résztvevők esettanulmányokon keresztül ismerhették meg a Hollandia Környezetvédelmi Ügyészségének a természetkárosítással szemben végzett tevékenységét.

A rendezvénynek szomorú aktualitást adott többek között az elmúlt hónapokban történt ragadozómadár-mérgezések és az M237-es néven ismert szürke farkas áprilisi illegális kilövése, melyet nyitóbeszédében Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár is hangsúlyozott. Az M237-es kilövésével kapcsolatban Fehér Zoltán, az eseményt szervező, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője elmondta: „Sajnos a svájci farkas lelövése nem elszigetelt eset, és azt is tudjuk, hogy a médiafigyelmet kapó ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A legtöbb esetről nem is tudunk.”

A rendezvényen felszólaltak a témához kapcsolódó büntetőeljárásokban érintett szervek képviselői. Dr. Töreki Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettese a különböző szintek, szakágak közötti kölcsönös párbeszéd intenzívebbé válását szorgalmazta, hogy ezzel is hatékonyabbá válhasson a fellépés az ilyen jellegű bűncselekményekkel szemben. Erre pedig szükség is van, hiszen ahogy Dr. Beregszászi Gizella, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze beszámolt róla az ilyen jellegű esetek 84%-ban nem történik vádemelés. Dr. Kheireddine Norbert, a NAV főosztályvezető-helyettese Magyarország európai-szintű fontosságára világított rá a fajok illegális kereskedelmét illetőleg, mivel hazánk egy tranzitország, mely olyan országokkal is határos, amelyek nem részei a schengeni térségnek. Kiemelt szerep jut így a repterek és határok ellenőrzésének. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a szándékos bűnelkövetők mellett sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy mit vásárolnak külföldi útjaik során és így miket igyekeznek átvinni a határokon.

A felszólalók mindegyike kiemelte a természet elleni bűncselekmények visszaszorításának és még inkább azok megelőzésének fontosságát. De egyetértettek abban is, hogy a természet elleni bűncselekmények elleni fellépés az egyik legnehezebb feladat, mivel rendkívül összetett, több szakterületet érintő tudásra van szükség. Ezt jól illusztrálja például, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelmének visszaszorítására és fennmaradásuk megőrzésére létrejött Washingtoni Egyezmény, a CITES hatálya jelenleg összesen több, mint 38.000 állat- és növényfajra terjed ki. Ezek együttes felismerése pedig még egy szakértő számára is rendkívül nehéz feladat.

Kedvező viszont, hogy az elmúlt időszakban jelentős előrelépések is történtek a természet elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelemben. Megalakult például a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport (NEST), mely fontos szerepet tölt be a hatóságok együttműködésében, és a természet elleni bűncselekmények felderítésén dolgozó munkatársak képzésében. Sok esetben eredményes a civil szervezetekkel történő együttműködés. Ide tartozik az olyan innovatív vizsgálati módszerek használata is, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a rendőrség által közösen kiképzett méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása, mely igen jelentős mértékben képes javítani a mérgezéses bűncselekmények felderítését. Vagy az olyan civil kezdeményezések, mint a LIFE SWiPE projekt, melyek jó platform lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok bővülésére, a tudásmegosztásra, a problémák, nehézségek feltárására.

A korábbi évek eseteit a LIFE SWiPE projekt keretében tavaly ősszel publikált Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról című kiadvány foglalja össze. A 2015 és 2020 közötti eseteket vizsgálva a WWF Magyarország és a TRAFFIC munkatársai azt találták, hogy az esetek viszonylag kis hányadában történt vádemelés (például a védett fajok illegális kereskedelmének 16%-ánál). Számos esetben azért, mert erőforráshiány miatt nem sikerült felderíteni az elkövető kilétét. A bíróság elé került eseteknél összességében a büntetőjogi szankciók (büntetések, mellékbüntetés és intézkedések) elemzése alapján a legnagyobb arányban kiszabott büntetés a szabadságvesztés volt (47%), bár 63 esetből mindössze 3 esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. Ezt követte a pénzbüntetés (36%), a foglalkozástól való eltiltás (4%), a kitiltás és a közérdekű munka (1-1%). A kutatás adatai alapján a pénzbüntetés összege eltörpül a bűncselekmények elkövetésén keresztül jogellenesen szerzett nyereséghez képest, a szankciók pedig összességében nem feltétlen tükrözik a jogellenes anyagi haszonszerzés mértékét. A nemzeti jelentésben vizsgált esetek alapján elmondható, hogy a büntetés megelőzési funkciója nem érvényesül megfelelően, és ennek nem feltétlenül a büntetési tételek emelése a leghatékonyabb módja.

A magas látencia mellett a másik probléma, hogy nagyon kevés olyan rendőrségre bejelentett ügy van, aminek a nyomozása vádemeléssel zárul, és ennek okainak feltárása kulcsfontosságú a probléma kezelésében. Bár a nemzeti jelentés adatai alapján kimutatható, hogy egyre nő a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma, ennek oka ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy nő a bűnelkövetések száma. A tendencia hátterében állhatnak a jogérvényesítésre irányuló erőfeszítések is, valamint az, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.

Többek között ezeknek a problémáknak lehetséges megoldásaira kereste a választ a záróeseménnyel egybekötött a kétnapos képzés. A résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy akár konkrét korábbi eseteken keresztül jobban megértsék egymás természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos munkáját és nehézségeit, megosszák egymással a jó gyakorlatokat, valamint, hogy együttesen így jobban rávilágíthassanak az intézményi és jogszabályi környezet okozta kihívásokra is.

„Bár a hivatalos adatok ugyan nem mutatnak jelentős esetszámot a természet elleni bűncselekmények kapcsán ez azonban elsősorban annak köszönhető, hogy nagyon sok esetben rejtve maradnak az ilyen ügyek. Rendkívül fontos lenne társadalmi oldalról a megelőzés, hogy megértsük annak fontosságát, hogy a természet károsításával, az ökológiai rendszerekbe való beavatkozással, a természet egészségének károsításával a saját egészséges környezethez való jogunk csorbul. Ahhoz, hogy az olyan bűncselekmények, mint például a védett fajok illegális kereskedelme, az orvvadászat és az illegális kilövések vagy a madármérgezések sikeres vádemeléssel zárulhassanak, elengedhetetlen, hogy az egyes szervek rendelkezzenek a megfelelő kapacitással. Ehhez járult hozzá a LIFE SWiPE projekt és a héten megrendezett képzés” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.

Fotó: Geberle Berci

A LIFE SWiPE projekt eddigi főbb eredményei magyarországi relevanciával:

  • Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja. A jelentés letölthető magyar és angol nyelven a LIFE SWiPE projekt honlapjáról.
  • Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 évben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.
  • A WWF Magyarország, a MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek, melyek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben.
  • Nemzetközi konferencia Madridban, ahol több mint 11 európai országból – köztük hazánkból – érkező természet elleni bűncselekményekkel foglalkozó rendőrök, ügyészek, bírák, természetvédelmi civil szervezetek és hatóságok munkatársai, valamint a tudományos élet képviselői megvitatták az e bűncselekménytípus elleni fellépés időszerű kérdéseit.

A LIFE SWiPE projektről:

A SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) LIFE projekt célja, hogy a védett fajokat érintő jogsértéseknél már a bűncselekmények felderítése és vizsgálata legyen szakszerű, igazodjon a bűncselekmény valódi súlyához. A sikeresen felderített ügyek és a vádemelések számának növelésével a potenciális bűnelkövetők elrettentése is cél, hogy ezáltal hosszútávon csökkenjenek a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények. A 2020 és 2023 között futó projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtik a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, segítik az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ismereteinek bővítését, valamint javítani kívánják a határokon átnyúló információmegosztást, tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak ismertetése is. A projekt abban is segíteni kívánja a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és az ügyekben a potenciális elkövetők elrettentésére megfelelő szankciókat szabjanak ki. A LIFE SWiPE projekt (LIFE19 GIE/BG/000846) az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg. A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/