A Dráva hazánk harmadik legnagyobb folyója, ismereteink mégis hiányosak nem csak a folyó egész vízgyűjtőjére nézve, de annak hazai szakaszára vonatkozóan is. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-os alapításához köthető állattani és növénytani felmérések jelentősen bővítették a terület élővilágával kapcsolatos tudásunkat. A jelenleg is folyó biológiai kutatások többnyire kiemelt mintaterületekre összpontosítanak, míg máshonnan nincsenek aktuális felmérési adataink. A meglevő adatok rávilágítanak arra, hogy a terület élővilága folyamatos változásban van, jelentős, sokszor egy irányba mutató átalakulások tapasztalhatók, ezek okai pedig sokszor szintén nem ismertek. Számos élőlénycsoport kutatása nem indult meg a területen, vagy nagyon régóta szünetel, mások esetében csak igen korlátozott eredmények érhetők el.

A folyó morfológiájának, dinamikájának megismerése, víz- és hordalékháztartásának alakulása szintén folyamatos kutatásokat igényel, melyek segítenek az árterek helyreállításának tervezésében és kivitelezésében, valamint a beavatkozás hatásainak nyomonkövetésében. Komplex rendszerként szemlélve a bioszféra-rezervátumot és a folyók vízgyűjtőjét a kutatások nem korlátozódhatnak a jelenlegi vagy egykori ártérre vagy akár a bioszféra-rezervátum területére, hiszen minden egyes új adat, ismeret közelebb visz az ökoszisztéma működésének megértéséhez.