Interjú Hajdu Márk vadgazda mérnökkel

megosztás:

Hajdu Márk nem rég tért vissza az Egyesült Államok területéről, ahol vadgazdálkodási és természetvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Jelenleg a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében oktat. Márk beszélgetőpartnere Patkó László kollégánk volt, aki a külföldi tapasztalatairól, a vadászat és orvvadászat közti különbségről, illetve a nagyragadozókkal történő együttélés lehetőségeiről kérdezett.​

Patkó László: Kedves Márk! Köszönjük, hogy megosztod velünk a külföldi tapasztalataidat!
Milyen végzettséggel rendelkezel és mivel foglalkozol mostanában?

Hajdu Márk: Vadgazda mérnökként végeztem. Azóta a gyakorlati vadgazdálkodás mellett a természeti rendszerek egyes elemei és az emberi tevékenység, gazdálkodás összehangolásában felmerülő kérdésekre keresek válaszokat és megoldási lehetőségeket. 

Patkó László: Otthonosan mozogsz a vadászat és természetvédelem témaköréiben. El tudod nekünk mondani, hogy mi a különbség a vadászat és az orvvadászat között?

Hajdu Márk: Az orvvadászat jogi kategória. A jogszerű vadászat kizárólag a vadászható fajokra irányulhat, ezért a vadonélő állatok elejtésére, elfogására irányuló minden más „vadászat" orvvadászatnak minősül. Ha tehát nem a jogszabályi feltételeknek megfelelő engedélyek birtokában, időben vagy eszközzel történik a vadászat, akkor az általában már orvvadászat. Ezért a törvénnyel védett fajok elejtése -­­­­ így például a nagyragadozóké is - orvvadászatnak minősül.

A vadászoknak be kell tartaniuk a jogszabályokban kötelezően meghatározott szabályok mellett a szakmai szervezetek előírásait és a vadászetika íratlan szabályait is.*

Patkó László:  Mit gondolsz, miért orvvadászik valaki? Hogyan lehetne küzdeni ez ellen az illegális tevékenység ellen?

Hajdu Márk: Az orvvadászatnak számos mozgatórugója van, és a kapzsiság csupán az egyik. Természetesen a vélt vagy valós haszonszerzés az egyik célja. Előfordul, hogy bizonyos fajokat azok vélt vagy valós károkozásának megakadályozása érdekében ejtenek el nem legális módon, de sokszor tudatlanságból is.

A törvénytelenséget (illegalitást) nagyon könnyű lenne megszüntetni, elég lenne egyszerűen legalizálni azt, ami most tiltott. Ennek persze nem lenne sok értelme. A törvények és a jog a társadalom értékrendjét tükrözik, és olyan rendszer kialakítása lenne fontos, ami segít megőrizni a természeti értékeinket, és segít eközben tiszteletben tartani azoknak a munkáját is, akiktől végső soron függ ezen értékek fennmaradása. 

Azt látnunk kell, hogy mindig lesz a világon egy olyan szűk réteg, csupán néhány ember, akit maga a tiltott gyümölcs izgalma vonz, ezért az orvvadászat teljesen nem szüntethető meg. Ezt a maroknyi embert leszámítva azonban igenis van működő módszer a békés egymás mellett élésre és az együttműködésre is!

Patkó László: Nem rég tértél vissza Észak-Amerikából. Mivel foglalkoztál az Újvilágban?

Hajdu Márk: Egy magángazdaság vadőreként a terület virginiai fogas fürj állománya érdekében végzett ragadozógazdálkodás tervezése és kivitelezése volt az egyik feladatom. Emellett természetesen a vad- és halgazdálkodás egyéb feladatait is el kellett látnom. Szerencsésnek mondhatom magam, amiért lehetőséget kaptam minderre és dolgozhattam olyan módszerekkel, melyeket idehaza még nem alkalmazunk. 

Patkó László:  Szerinted hazánk területén is együtt lehet élni a nagyragadozókkal?

Hajdu Márk: Véleményem szerint a kérdés túlhaladott mostanra. Nem az a kérdés, hogy idehaza is együtt lehet-e élni a nagyragadozókkal, hiszen jelen vannak, részesei a természeti rendszereinknek és a gazdálkodásunk különböző ágazatainak.

Két, ennél sokkal fontosabb kérdést kell feltennünk:

  • Azon országok közül, ahol már jó ideje együtt élnek a nagyragadozókkal, melyik példáját szeretnék követni?
  • Megvan-e a lakosságban - az állattartóktól kezdve a vadgazdálkodókon keresztül a természetvédelem képviselőiig mindenkiben - a szándék vagy hajlandóság a közös megoldások keresésére? 

Bővelkedünk pozitív példákban, ahogyan sajnos mára állandósult, állóháborúra emlékeztető helyzetekben sincs hiány a témakört illetően. Az a személyes véleményem, hogy nem arról kell döntenünk, együtt lehet-e élni ezekkel a fajokkal, hanem arról, hogy mindezt hogyan akarjuk megvalósítani. Ez pedig kizárólag tőlünk függ - kormányzati, ágazati szintektől az átlagemberig bezárólag. A gyakorlatban is működő megoldásokhoz ugyanis mindannyiunk alázatára és hajlandóságára szükség van, és természetesen arra, hogy tiszteletben tartsuk egymás munkáját, céljait, de leginkább a természetet magát.

Fotó:© Ola Jennersten / WWF-Sweden

*Amit a köznyelv orvvadásznak nevez (pl. védett állatok illegális elejtése), az a valóságban legtöbbször természetkárosítás. A büntetési tétel természetkárosításért még súlyosabb is lehet, mint orvvadászatért (pl. vadászható faj elejtése vadászjegy nélkül). A pontosítást köszönjük az OMVV munkatársának!

 

 

Fotók Nyíregyháza WWF Föld Órája cím átadásWWF Föld Órája 2013Nagy Ugrás 2017 - Sajóörös

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!