Napjainkban több veszélyeztett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik. A WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a WWF részvételével zajló LIFE SWiPE projekt keretében online letölthető tájékoztató anyagot, valamint a méreg- és tetemkereső kutyás egység munkáját bemutató videókat készített, melyek célja, hogy segítséget nyújtson a veszélyeztetett és védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.
A ragadozómadarakat és a nagyragadozókat Magyarországon sokáig tűzzel-vassal irtották és kizárólag kártevőként tekintettek rájuk. Mára a helyzet sokat változott és e fajok állományaik egy része növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére vannak olyan fajcsoportok, mint például a ragadozómadarak, amelyek az üldöztetés egy különösen veszélyes és kegyetlen formájával kell, hogy szembe nézzenek: a mérgezéssel. Az ilyen emberi tevékenységeknek a hatására a 70-es évek végére a kipusztulás szélére sodródott hazánkban a parlagi sas (Aquila heliaca). Bár a faj állományának helyzete napjainkra javult, a mérgezések nem szűntek meg és döntően védett és fokozottan védett madarakat érintenek.
A WWF és az MME együttesen azért dolgozik, hogy segítse a természet elleni bűncselekmények, így az illegális mérgezések által az élővilágban okozott károkkal szembeni fellépést, azáltal, hogy segítik a rendőrség, az ügyészség és a bírói testületek munkáját. Ennek a törekvésnek a részeként az MME már lassan 10 éve használ idehaza méreg- és tetemkereső kutyákat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján jelentős mértékben voltak képesek javítani bűncselekmények felderítését.
Az együttműködés eredménye a WWF Magyarország részvételével 2020 szeptembere óta zajló LIFE SWiPE projekt keretében elkészített „Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések” című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 éveben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, a bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.
A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben. Az MME munkatársai által a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A kutyás egység a jövőben nemcsak a méreg- és tetemkeresésben vethető majd be, hanem – a sikeres betanítást követően – akár részt vehetnek a hazai nagyragadozó-állomány, például a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.
„Nagyon fontos, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék egymás munkáját. Ez a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos hatékonyabb fellépést is növeli. A SWiPE LIFE projektben azon dolgozunk, hogy ügyészek, bírák, nyomozóhatóságok és terepi szakemberek még szélesebb látókörrel rendelkezzenek egymás szakterületét tekintve, és megismerjenek olyan jó gyakorlatokat, amelyekkel hatékonyabbá válhat a természet elleni bűncselekmények felderítése” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország részéről a LIFE SWiPE projekt koordinátora.
„A ragadozók fontos szabályozó szerepet töltenek be az ökoszisztémákban: jelenlétük segítheti a mezőgazdasági kártevők visszaszorítását, a beteg-legyengült egyedek szelektálása révén pedig csökkenthetik a járványok terjedését a prédapopuláción belül. A ragadozómadarak sokszor kerülnek célkeresztbe vélt kártételük miatt. Az elkövetők sokszor illegális módszerekhez folyamodnak, pedig szegélyélőhelyek kialakításával és felelős gazdálkodással érdemben segíthető lenne az apróvadállomány” – tette hozzá Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle LIFE projektjének vezetője.
Az MME 2013 óta a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység által kiemelt szerepet játszik a mérgezések elleni harcban. Az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A WWF Magyarország részvételével zajló SWiPE LIFE projekt részeként a méregkereső kutyákat pedig azzal kapcsolatban is tesztelik, hogy részt tudnak-e venni a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.
A SWiPE LIFE projektben fontos feladat a nagyközönség ismereteinek bővítése is a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről. 2022. szeptember 15-én kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a SWiPE LIFE projekt részvételével a vadon élő védett fajok illegális kereskedelméről hazai és nemzetközi viszonylatban, a természet védelméről, illetve a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségeiről. További információ az eseményről a Varázslatos Magyarország honlapján található.
A LIFE SWiPE projektről:
A LIFE SWiPE projekt célja, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés javításával és a sikeresen felderített ügyek számának növelésével eltántorítsa a potenciális bűnelkövetőket, és ezzel hosszútávon csökkentse a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményeket. A projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtjük a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, elősegítjük az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság ismereteinek javítását a természetvédelmi szabályok hatékonyabb betartása érdekében, valamint javítani kívánjuk a határokon átnyúló információmegosztást, tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak ismertetése is. Projektünkkel abban is szeretnénk segíteni a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és a természetet károsító elkövetők méltó büntetésben részesüljenek.
A projekt 11 európai országban az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával valósul meg, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének társfinanszírozásával. A projektben számos WWF iroda (Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), a Fauna & Flora International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt.
A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/
Kapcsolódó tartalmak
A Föld napján is veszélyben vannak a természetes élőhelyek
A természetes élőhelyek pusztulása globálisan és hazánkban is égető probléma – egyrészt azért, mert a vadon élő állatoknak...
Bocs, van egy perced? – Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében.
Digitális információs hub indul a fenntartható üzleti megoldásokért
A WWF projektjének célja, hogy a közép- és kelet-európai vállalati szektort olyan, tudományosan megalapozott jó gyakorlatokkal inspirálja, amelyek a természetet és az üzleti életet is szolgálják.
A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek 10 pontja
Hazánk ipari fejlődési irányait alapvetően meghatározza az egyre növekvő mértékű akkumulátorgyártás. Súlyos probléma, hogy a nagy természetierőforrás-igényű, stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése elmaradt, és számos esetben az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát is nagy valószínűséggel „felszalámizták”.
Karácsonyi vegán receptek Nikoleta Kováčová gasztrobloggertől
Nikoleta Kováčova, a Nyers lány nevű blog és három vegán szakácskönyv szerzője 2013 óta vegán. Hagyományos recepteket alkot újra könnyen elkészíthető formában, vegán alapanyagokból. A WWF Kelet- és Közép-Európa megbízásából most három hagyományos karácsonyi fogást készített el, köztük töltött káposztát, kizárólag növényi eredetű alapanyagokból.
Az erdőirtást megakadályozó úttörő törvényről állapodtak meg az EU vezetői
A háromoldalú megállapodás hatalmas győzelmet jelent a WWF által vezetett globális #Together4Forests kampány számára.
Az Európai Unió a továbbiakban nem engedélyezi azoknak a termékeknek a behozatalát, melyek termelése erdőpusztítással jár. Az EU döntéshozói a napokban zárták le az erről szóló tárgyalásokat, és történelmi megállapodásra jutottak – a rendelet ugyanis a világon elsőként lép fel a globális erdőirtás ellen, és jelentősen csökkenti az Európai Unió működésének természetre helyezett nyomását.
Mura, Dráva, Duna – élő folyók, élő együttműködés
A Mura, a Dráva és a Duna országhatárokon átívelve nyújt létfontosságú értékeket a természet és az emberek számára – éppen ezért megóvásuk, helyreállításuk nélkülözhetetlen. A két és fél évig tartó lifelineMDD projekt a három folyót érintő problémák feltárását, megismerését és megismertetését, valamint a régión belüli együttműködések fejlesztését tűzte ki célul, és képzésekkel, gyerektáborokkal, terepi vizsgálatokkal és tanulmányokkal a háta mögött zárult december végén.