Hogyan lehet a fiatalokat valóban megszólítani a fenntarthatóság témájában? És hogyan szervezhető meg egy rendezvény zöldebben?
Ezekkel a kérdésekkel indult a WWF Magyarország három alkalmas képzéssorozata, amelyre sokszoros túljelentkezés volt. A résztvevők nagyon különböző területekről jöttek: pedagógusok, rendezvényszervezők, önkénteskoordinátorok, mentorok, valamint vállalati oldalról is érkeztek. Ami közös volt bennük, az a nyitottság és az, hogy már mindenkinek volt egy meglévő alaptudása a környezettudatosság témáiban, így konkrét kérdésekkel érkeztek – főleg arra keresve a választ, hogyan lehet a saját munkájukban fenntarthatóbb megoldásokat alkalmazni.
A képzés során végig fontos szerepet kapott a közös gondolkodás és a gyakorlati tapasztalat. Az első alkalmon a Fishbanks nevű szimulációs játék segítségével a csoport saját élményen keresztül vizsgálta meg a fenntarthatóság és az erőforrás-használat dilemmáit.
A második alkalom középpontjában a zöld rendezvényszervezés állt. A résztvevők közösen térképezték fel, milyen tényezők alakítják egy esemény ökológiai lábnyomát – a közlekedéstől az étkezésen át a hulladékkezelésig –, majd csoportokban saját rendezvénykoncepciókat dolgoztak ki. Sok visszajelzés szerint ez volt az egyik legértékesebb rész. A nap folyamán szó volt ökoszorongásról, a fiatal generációk helyzetéről, valamint arról is, hogyan lehet erősíteni az emberek természethez fűződő kapcsolatát.
A képzés mindhárom alkalma a BOLYGÓ Közösségi Térben zajlott. A helyszín önmagában is inspiráló: a résztvevők nemcsak hallottak róla, hanem meg is tapasztalhatták, hogyan működik egy aktív közösséget építő, fenntarthatóságra törekvő tér.
„Izgalmas helyszín ez a Bolygó: műhely, emlékezetes mosdó, podcast helyszín, ITT MINDEN LEHETSÉGES!” – fogalmazott az egyik résztvevő.
A harmadik alkalmon egy részvételiségre épülő workshop keretében azt járták körül, hogyan lehet valóban bevonni embereket egy-egy programba, és mit jelent az, ha nemcsak résztvevői, hanem alakítói is egy folyamatnak.
A képzés során a közösség ereje végig meghatározó volt: a különböző generációkból érkező résztvevők rengeteget tanulhattak nemcsak a trénerektől, hanem egymástól is. Visszajelzések alapján a megosztott tudásanyagokon kívül egymás tapasztalatai voltak a legértékesebbek, legmotiválóbbak.
A közös étkezések is a tanulás részévé váltak: a növényi alapú ételek sokszínűségével is megismerkedhettek, miközben a KÖZÖS csapata arról mesélt, milyen környezeti hatása van az étkezési döntéseinknek – és hogy mennyi lehetőség rejlik ebben.
A visszajelzésekből az is látszik, a képzés nem maradt meg elméleti szinten. A résztvevők számos konkrét módon azonnal beépíthetik a tanultakat saját munkájukba és mindennapjaikba: van, aki felméri munkahelyének és rendezvényeiknek környezeti lábnyomát, mások tudatosabban terveznek iskolai programokat, vagy éppen szemléletformáló eseményeket szerveznek fiataloknak. Többen kiemelték azt is, hogy a képzés hatására gyakrabban teszik fel maguknak a kérdést: hogyan lehetne másképp, fenntarthatóbban működni.
Valaki így fogalmazott: „Van remény, és a változás velünk kezdődik.”
A képzés nemcsak tudást adott, hanem kapcsolatokat is: a résztvevők között értékes szakmai párbeszédek indultak el, amelyek a jövőben is tovább élhetnek.
És talán ez az egyik legfontosabb gondolat, amit magukkal vihettek: a fenntarthatóság nem egy távoli, elvont fogalom, hanem sok apró mindennapi döntés és közös folyamat eredménye.
A képzés a LIFE ASAP projekt keretében valósult meg.
—
A LIFE ASAP projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban csak a szerző(k)é, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
