A WWF a következő három évben egy új projekt keretében azért fog küzdeni, hogy a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma nemzetközi szinten is csökkenjen. Mindezt 11 ország érintett hatóságaival együttműködésben.
Megjegyzés: a csatolt képek a nyugalom megzavarására alkalmasak lehetnek.
A projekt („Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe” („Sikeres igazságszolgáltatást a vadvilágot érintő bűnügyekben” – SWiPE) az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával valósul meg, 11 európai országban, köztük Magyarországon. A projektben a WWF-en kívül a Flora & Fauna International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt. A 11 résztvevő ország: Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország, ahol a projekt partnere a WWF Magyarország. A projekt többek között az Amerika Egyesült Államok Nagykövetségének társfinanszírozásával jön létre.
Miért veszélyesek a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények?
A természetet érintő bűncselekmények a szervezett bűnözés negyedik legjövedelmezőbb formája az embercsempészet, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után. A részaránya folyamatosan növekszik, az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) és az INTERPOL 2018-as adatai szerint a természet ellen elkövetett bűncselekmények évente mintegy 110-281 milliárd amerikai dollárnyi értékkel bírnak. Ez felbecsülhetetlen kárt okoz a bolygónknak, jelentősen hozzájárul a fajok sokféleségének csökkenéséhez és az Európában őshonos növény- és állatfajok pusztulásához is. Ezért több európai kezdeményezés, mint például az Európai Unió vadon élő fajok illegális kereskedelme elleni akcióterve (EU Action Plan against Wildlife Trafficking), a Berni Egyezmény keretein belül elfogadott, a madarak illegális elejtése, csapdázása és kereskedelme elleni program (Roadmap towards eliminating illegal killing, trapping and trade of birds) és ugyancsak a Berni Egyezmény keretein belül elfogadott, a tokhalfélékre vonatkozó pán-európai akcióterv (Pan-European Action Plan for Sturgeons) is hangsúlyozza az igazságügyi intézkedések javításának szükségességét, a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntető eljárások hatékonyabbá tételét.
Mi a SWiPE projekt célja?
A WWF és partnereinek célja, hogy az EU környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelés javításával és a sikeresen felderített ügyek számának növelésével eltántorítsa a potenciális bűnelkövetőket, és ezzel csökkentse a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények számát. A projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtjük a védett fajok ellen Európában elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, elősegítjük az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság ismereteinek javítását a természetvédelmi szabályok hatékonyabb betartása érdekében, valamint javítani kívánjuk a határokon átnyúló tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak a megismertetése. Projektünkkel úgy is szeretnénk segíteni a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és a természetet károsító elkövetők méltó büntetésben részesülnek.
Annak ellenére, hogy a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatokat nem gyűjtik szisztematikusan, az elmúlt években készült jelentések megmutatják a probléma fontosságát:
- A BirdLife 2017-es jelentése szerint vadon élő madarak millióit pusztítják el minden évben Európában;
- Az Europol becslései szerint minden évben 100 tonna európai angolnát csempésznek az EU területéről Kínába;
- Csak 2018-ban az EU-TWIX rendszeren keresztül 6012 olyan lefoglalást jelentettek, amelynek vadon élő növény- és állatfajok voltak az elszenvedői. Az EU-TWIX az Európai Unió vadon élő fajok illegális kereskedelme elleni küzdelmének elektronikus adatbázisa.
- Magyarországon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2017-ben rendelt el nyomozást az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály feljelentése alapján, mely szerint ismeretlenek online árultak mexikói élőhelyükről begyűjtött, rendkívül ritka és veszélyeztetett, nemzetközi szinten védett kaktuszokat. A nyomozók hamar azonosították az illegális kereskedőket, majd az eljárás során egyre több gyanúsított került látókörükbe. Az eljárásnak, amely jelenleg is folyik, eddig nyolc gyanúsítottja van és a rendőrség több ezer kaktusz lefoglalását rendelte el.
