WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Civilek a Föld napján: az erős környezet- és klímapolitika nemzetbiztonsági érdek

2022-04-22

A Föld napja 2022-ben krízisek közepén érkezett, miközben sokasodnak azok a döntések, melyek a háborúra és a körvonalazódó gazdasági válságra hivatkozva parkolópályára állítanák a környezet- és klímavédelmi intézkedéseket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország felhívja a figyelmet a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére. A szervezetek szerint szükség van egy önálló környezetvédelmi tárcára a kormányban.

A Föld napja 2022-ben krízisek közepén érkezett: a harmadik évébe forduló világjárvány, pusztító háború Ukrajnában, egy kiterjedt gazdasági válság közelgő réme, extrém téli aszály a Kárpát-medencében. A láthatóvá vált energiafüggőség, a nemzeti önellátás kritikus mértékű meggyengülése, az élelmiszerek drágulása és az időszakos ellátási problémák ma már nem elméleti kockázatok, hanem a mindennapi valóságunk részei. A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. 2022-ben a Föld napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére hívja fel a figyelmet.

A krízisek sokasodása a jövő egyik lehetséges forgatókönyve

A környezeti, gazdasági és társadalmi krízisek most is tapasztalható sokasodása és egymásba érése nem csupán egyszeri peches időszakot fémjeleznek, hanem sokféle fenntarthatósági probléma (klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, természeti erőforrások leromlása) kísérőjelenségei. Egy olyan lehetséges rossz forgatókönyv első fejezete, mely a ma ismert világunkat állandósult válságkezelésre és szükségállapotba kényszerítheti.

Ennek fényében különösen fontos, hogy milyen választ adunk a stresszhelyzetekben: a háború és a gazdasági válság árnyékában úri huncutságnak nevezve félrerakjuk a környezet- és klímavédelmet, vagy előremenekülünk a középtávon is már szükségszerű váltásokba. A helyben termelt és feldolgozott élelmiszer, a rövid ellátási láncok visszaépítése, a decentralizált megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság növelése, a mezőgazdaság természetes vízmegtartásra és talajkímélő módszerekre alapozott fejlesztése, a belvizek és árvizek természetes megtartása vagy a villámárvizek csökkentése és a szén-dioxid tárolása az örökerdők területének növelésével mind olyan intézkedések, amelyek nemcsak környezetvédelmi szempontból vannak hosszú ideje a tennivalók listáján, de a nemzeti ellenálló képességet és szuverenitást, valamint az élelmiszer-biztonságot is növelik.

A mostani kormányzati struktúrában nem mehet tovább

Jelenleg az agrárminiszter felel a természet- és környezetvédelemért, miközben meg kell felelnie a nagyüzemi mezőgazdasági termelők igényeinek, a fakitermelésben érdekelt erdészeti zrt.-knek, a peszticidforgalmazóknak és egy sor olyan ágazatnak is, amelyek jellemzően a környezetvédelmi előírások enyhítéséért szólalnak fel. Ennek az az abszurd következménye, hogy a hazánk természeti örökségének megőrzéséért felelős minisztérium az Európai Unióban a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedések bevezetése ellen lobbizik, és üdvözli, hogy a víz-, talaj- és beporzóvédelmet is szolgáló ökológiai fókuszterületek beszántása és a rovarölő szerek használata is engedélyezhető lesz.

"Az ökológiai fókuszterületekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspont szöges ellentétben áll hazánk környezeti érdekeivel, a mezőgazdaság természetes immunrendszerének erősítése helyett kifacsarjuk az utolsó cseppeket is a folyamatosan pusztuló talajokból - mondja Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. - A természetvédelem leértékelődésére számos más példát is tudunk hozni az elmúlt évtizedből, amik világosan mutatják, hogy a környezetügy begyűrése az agrártárca alá nem a várt érdemi integrációt eredményezte, hanem a környezet- és természetvédelem kormányzati súlyának végzetes csökkenését."

A közvélemény és az üzleti világ szereplői ambiciózusabbak

Miközben a politikai döntéshozók kihátrálnak a környezetvédelmi szerepvállalásból, a magyar társadalom tisztában van a környezet- és klímavédelem problémájának súlyosságával. A WWF Magyarország legújabb kutatása szerint a választók a mindenkori kormányzattól határozott és elkötelezett fellépést várnak el, miközben saját maguk is készen állnak a cselekvésre. "A hazai fenntarthatósági programokon és akciókon végigtekintve azt látjuk, hogy a helyi kezdeményezések, a magánemberek személyes fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit - mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. - A környezetpolitika, az évtizedes távlatokban átgondolt természetierőforrás-védelem, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenálló mezőgazdaság fejlesztésében annak ellenére nem történt érdemi előrelépés, hogy a társadalmi elvárások egyre hangosabbak és erősebbek."

A környezetvédelem kormányzati súlyát emelni kell

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bármilyen tárcába is integrálják a környezetügyet, az csak úgy lehetséges, ha más, nagy gazdasági erejű ágazatok mellé helyezik el. Mivel az egészséges környezet megőrzése és az éghajlatvédelem elsősorban társadalmi érdekeket szolgál - illetve, bár nem csekély a gazdasági haszna, de az csupán hosszú távon értelmezhető -, ezért a környezetügy mindaddig háttérben fog maradni a rövid távú érdekekkel, a nagy lobbierejű, de erőforrásigényes termelő ágazatokkal szemben, amíg a kormányzat ezt nem ellensúlyozza tudatosan.

"Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, ami ráadásul az erőforrás-felhasználás hatékonyságában is az utolsó helyeken áll az Európai Unióban. Az önellátó helyi gazdaságot erősítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó politika nemcsak a természet számára előnyös, de ellenállóbbá teszi hazánkat a társadalmi, gazdasági válságokkal szemben is - hívja fel a figyelmet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. - Egy önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium jelentheti a garanciáját annak, hogy ezek a szempontok a kormányzat minden döntésében megjelenjenek."

A három szervezet a Föld napján egy nyílt levelet is útjára indított, melyhez április végéig várják a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezetek csatlakozását.

 

Fotó: G. Šafarek