WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Nem befolyásolta igazán a magyarok környezettudatos fellépését a vírushelyzet

2021-01-25

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, a WWF Magyarország és Budapest Bank közös kutatása alapján elmondható, hogy a magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt. Habár a lakosság körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket, fontos, hogy mindannyian tudatosítsuk azt, a felmerülő környezetvédelmi kihívásokat csak úgy küzdhetjük le, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását. 

A WWF Magyarország Budapest Bank által támogatott reprezentatív kutatásából[1] kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 4%-a klímaváltozás-tagadó, de csak kétharmaduk hajlandó aktívan is tenni környezetünk védelme érdekében a mindennapok szintjén. A koronavírus-járvány második hullámának felívelő szakaszában végzett kutatás rámutatott arra, hogy részben módosult a környezettudatos viselkedésünk a járvány hatására: a válaszadók 14%-a kényszerült gyökeres változtatásra, 52%-a bizonyos szokásait ugyan átalakította, a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt, 34%-a pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

Míg egyes környezettudatos szokások jellemzőbbek a lakosságra, vannak olyan területek is, ahol még szükség lenne a fejlődésre. Kiderült, hogy a magyarok 75%-a jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba – a nők nagyobb arányban, mint a férfiak –, 53%-a igyekszik minél kevesebb hulladékot termelni, 65%-a pedig szelektíven gyűjti otthon a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a 25-34 éves korosztály a legaktívabb, 72%-uk figyel erre, a nők és a férfiak pedig nagyjából egyenlő arányban. A lakosság 49%-ának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található, használata ugyanis a hagyományos energiatakarékos izzókhoz képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul várható élettartama háromszor hosszabb. Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett, a válaszadók 48%-a napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog, 45%-a pedig a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.

Környezetbarát tisztítószereket viszont a magyarok mindössze 26%-a használ – a férfiak és a nők egyenlő arányban –, pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani, legyen szó a környezetbarát emblémával ellátott tisztítószerekről vagy a még költséghatékonyabb ecet, szódabikarbóna és mosószóda használatáról. Húsmentes napokat csupán a válaszadók 27%-a tart rendszeresen – a nők 34%-a, míg a férfiak 20%-a –, pedig jó tudni, hogy 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15500 liter, 1 kg baromfihús előállításához 3900 liter vízre van szükség.

Még mindig túl sok ételt dobunk ki

A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: több mint 40%-uk havonta legalább 1 kilogrammnyit. A szemétbe kerülő élelmiszerek listáját a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik. A lakosság 77%-a azért dob ki ételt, mert az megromlik, míg 33%-a egyszerűen megfeledkezik róla, 19%-a túl nagy adagot készít, 13%-ának pedig nem ízlik. Fontos látni, hogy az élelmiszerrel együtt a pénzünket is a kukába dobjuk: a megkérdezettek 29%-a bevallása szerint havonta 500-1000 forint értékben dob ki ételt, míg 23%-uknál ez az összeg 1000 és 2000 forint között mozog. Mi segítene csökkenteni az élelmiszerpazarlást? A válaszadók szerint a nagyobb odafigyelés, a körültekintő vásárlás és a lejárati idő hangsúlyosabbá tétele.

Lakáskorszerűsítésre költenének a legtöbben

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait. A megkérdezettek 54%-a lakásának korszerűsítésére – napelem, napkollektor, szigetelés – adna ki pénzt elsősorban, és 31%-uk akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására. Tény, hogy a rosszul szigetelt falakon, a tetőn és a padlón keresztül a hő akár fele is elszökhet, a szigetelési beruházások viszont az épületszerkezettől függően akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek. A megtakarításukból a válaszadók 26%-a szerezne be elektromos vagy hibrid autót, 27%-a környezetbarát háztartási gépeket. 

Jóval kevesebb azok aránya, akik az elmúlt egy év során anyagilag is támogattak környezetvédelmi célokat: 9%-uk zöld programok, 7%-uk zöld civil szervezetek mellé állt. Arra a kérdésre, hogy felajánlaná-e fizetése egy részét a környezetvédelem támogatására, a megkérdezettek 14%-a válaszolt igennel. 

„A környezeti fenntarthatóság fontos a Budapest Bank számára, ezért is vállaltuk azt, hogy a WWF Magyarország szakértőinek segítségével 2025-ig 25%-kal csökkentjük ökológiai lábnyomunkat. A karboncsökkentés elérése érdekében számos lépést tettünk már meg: a tavalyi évben többek között megújuló villamosenergiából fedeztük a bank épületeinek fogyasztását, elektromos gépjárművekkel kezdtük el bővíteni flottánkat, új, környezettudatos gépészeti berendezéseket szereztünk be a fiókfelújítások során, és napelemet telepítettünk rákosszentmihályi fiókunkban. E céljainkat termékportfóliónkban is szeretnénk minél nagyobb súllyal megjeleníteni, ennek megfelelően egy fenntartható környezet alapot indítottunk, amely a környezettudatosság megatrendjére is épít. Az alap már a jegyzési időszakot is szép eredményekkel zárta, az azóta eltelt közel három hónap alatt az állomány 4,8 milliárd forintra nőtt. Mindemellett „zöld autó” finanszírozási programunk is egyértelműen sikeresnek bizonyult, hiszen 2020-ban már több mint 1300 alternatív hajtású autót finanszíroztunk csaknem 9 milliárd forint összegben. Ezek az eredmények is jól mutatják, hogy a környezeti fenntarthatóságért felelősséget érző vállalatként a Budapest Bank helyesen tűzte ki ezirányú céljait, amelyeket működési modellje és az említett termékek révén, ügyfeleivel közösen együttműködve sikeresen kíván teljesíteni a jövőben is ” – mondta Puskás András, a Budapest Bank működésért és kockázatért felelős vezérigazgató-helyettese. 

Habár a koronavírus-járvány berobbanását megelőző évben az éghajlatváltozás problémája a közbeszéd középpontjába került, sok embert, vállalatot és kormányzati szereplőt cselekvésre sarkalt, a fenntarthatóság és környezettudatos életmód pedig többeknek beivódott a mindennapjaiba, nem dőlhetünk hátra. Ezt a járvány is megmutatta. Az egyének és a döntéshozók szintjén is fontos az előttünk álló időszak, hogy a helyreállítás során hová rangsoroljuk a környezetünket, a természetet és ezáltal a saját sorsunkat” – emelte ki Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Napjaink válságaiban ne feledkezzünk meg az általunk és szokásaink által gyakorolt hatásokról sem, hiszen ez a hosszú távú érdekünk.

Az kutatás eredményeiről készült infografikák nagy felbontásban itt érhetőek el.


[1] A WWF Magyarország a Budapest Bank támogatásával 2020 novemberében 500 fő megkérdezésével körülbelül 50 állítás alapján vizsgálta a magyarországi 18-59 éves, internetet használó városi lakosság attitűdjét és szokásait többek között olyan témakörökben, mint az élelmiszer-vásárlási és étkezési szokások, a hulladékkezelés vagy a környezettudatosság. A minta online reprezentatív kor, nem, iskolai végzettség, régió és településtípus mentén. Az adatfelvételt az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte.