WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

A földikutya nyomában

2015-02-26

Fotó: Boldog GusztávA hét elején ismét egy vendégszakértő látogatott a a Turjánvidékre, hogy segítse a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságtól érkezett, hogy Európa legritkább emlősállata, a földikutya (Nannospalax leucodon) jelenléte után kutasson.

A terepbejárás alkalmával kollégáink a gyakorlatban tanulták ki a földikutya monitorozás módszertanát, a vakondtúráshoz megtévesztően hasonlító túrások és más nyomok beazonosításának csínját-bínját. A nap során a KMNP szakértőjével közösen ellenőrizték a túrásokat, hogy vajon azok földikutya jelenlétére utalnak-e? Bár egy nap alatt nem akadtak biztos nyomára a szinte sosem látható, rejtőzködő rágcsálónak, a szakértő megerősítette, hogy a Turjánvidék LIFE+ projektterület alkalmas élőhelyül szolgálhat számára.

Egyértelmű eredmény tehát még nem született, de korábbi area adatok alapján a délvidéki földikutya előfordulására számíthatunk, mely nem mellesleg a legveszélyeztetettebb mindközül. Világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, amelyből 200 él hazánk területén. Magyarországon az öt alfajból három faj, az erdélyi földikutya (Nannospalax transsylvanicus), a magyar földikutya (Nannospalax hungaricus), és a délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) előfordulásáról van tudomásunk.

Ha mégis találkoznánk egy példánnyal, első ránézésre elég szokatlan képet mutatna, hiszen nincsenek szemei, fülkagylója és farka is hiányzik.  Hengeres teste 15-25 cm hosszú, melyet barnás-szürke, puha, testhez simuló szőr borít. Ez a különleges állat szinte egész életét földalatti alagútjaiban tölti, csak nagyon ritkán és rövid ideig jön fel a felszínre. Odalent a Fotó: Boldog Gusztávsötétben kiváló szaglása, hallása és a föld mágneses terének érzékelése révén tájékozódik.  Járatrendszerét fogaival ássa, amelynek teljes hossza akár a 100 métert is elérheti. Táplálékául a növények földalatti része, gumók, hagymák szolgálnak.  A magányosan élő jószág érdekessége még, hogy szomszédjaival kopogtatáshoz hasonló hangjelzésekkel kommunikál.

A hazánkban fokozottan védett állat ma már a kihalás szélén áll. Természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. Főbb veszélyeztető tényezői a füves élőhelyek megszűnése, illetve széttagolódása és felaprózódása. További állománycsökkenéshez vezet az is, hogy az élő egyedek nem találják meg egymást az egymástól távol eső, elszigetelten előforduló élőhelyfoltokon. A füves területek feltörése, felszántása és az erdőtelepítések az ott lakó példányok pusztulását okozzák.  Védelme azért is különösképpen fontos, mert a földikutya az egyedüli olyan szárazföldi gerinces faj, mely a Kárpát-medence területén alakult ki és csak is kizárólag az egész világon itt fordul elő, ezért igazi hungarikumnak is tekinthető.

(Forrás: turjanvidek.hu)