WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Európai nézőpontok - Tanulmány emberekről és nagyragadozókról

2019-10-16

Az EuroLargeCarnivores LIFE projekt partnerszervezetei jelentést adtak ki, amely a nagyragadozókkal Európa-szerte együtt élő emberek különböző szempontjait elemzi. A jelentés olyan műhelybeszélgetések és interjúk eredményeit dolgozza fel, melynek keretében állattartók, erdészek, vadászok, természetvédők, kutatók, hatósági képviselők, politikusok és számos egyéb szakember közösen kerestek megoldásokat a természetvédelmi intézkedések hatékonyabbá tételére és a gazdasági károk elkerülésére. E beszélgetések során különböző érdekcsoportok gyűltek össze 14 országból annak megvitatására, hogy milyen kihívásokat jelent, ha nagyragadozókkal kell osztozni egy élőhelyen. A jelentés ezen eredmények alapján számos javaslatot sorakoztat fel az emberek és a nagyragadozók együttélésének harmonikusabbá tételére. Magyarországról 43 szakember mondta el a véleményét a nagyragadozókkal kapcsolatos együttélés aktuális problémáiról és tett javaslatot a lehetséges megoldásokra.

 

Milyen vélemények jellemzők Európa-szerte?

Az érdekelt feleket az összes fókuszterületen legfőképpen a nagyragadozókkal, különösen a farkassal kapcsolatos időszerű és megbízható információk elégtelensége, a hatóságok részéről az irányítás hiánya, a haszonállat-állományban bekövetkező veszteségek gazdasági hatásai, valamint az ezeknek a károknak a megelőzéséhez szükséges eszközök beszerzési és kezelési költségei foglalkoztatták. Emellett aggasztónak találták a nagyragadozókhoz kapcsolódó médiavisszhangot is, hozzáfűzve, hogy az gyakran szenzációhajhász, sokszor tárgyi tévedések vannak benne, és előszeretettel összpontosít szélsőséges álláspontok bemutatására, ami polarizálja a témában zajló vitákat.

A visszajelzések egyértelműen azt jelezték, hogy Európa-szerte égető szükség van a jobb információáramlásra a nagyragadozókat illetően. Összegzésképpen, a főbb javaslatok három pilléren nyugszanak, és magukban foglalják a legfrissebb tudományos eredmények megosztását, az adatok egységesítését és akciótervek közzétételét, a konfliktusok megelőzését és csökkentését célzó eszközök ismertetését, valamint a kármegelőző és kártérítési rendszerek fejlesztését. Ennek azonban az egyre erősebb irányítással kell párosulnia, amelynek elérésében szerepet játszik az együttműködés javítását és bizalom kiépítését célzó platformok létrehozása. Európai szinten az érdekeltek fontosnak tartották továbbá a minőségi kommunikáció támogatását, amelynek szerves része az újságírók hiteles forrásból történő tájékoztatása.

"Napjainkban a farkasok, medvék, hiúzok és rozsomákok visszatérésének lehetünk szemtanúi, ezek az állatok az európai identitás részei. Ahol az embereknek és a nagyragadozóknak ugyanazon a vidéken kell osztozniuk, ott változásokra lehet számítani. Meg vagyunk győződve arról, hogy lehetséges az együttélés, ha nyitottak vagyunk arra, hogy tanuljunk egymástól és megpróbálunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez" - hangsúlyozta Moritz Klose, az EuroLargeCarnivores projekt vezetője, a WWF Németország munkatársa, utalva a jelentésre és a témát övező, gyakran túlfűtött vitákra.

Mik voltak a magyar eredmények?

"A helyi problémák gyakran ugyanazok: bárhol is forduljanak elő, tanulhatunk belőlük, és kell is, hogy tanuljunk a szomszédainktól. Kialakítottunk egy európai hálózatot, és különböző partnerekkel dolgozunk együtt annak érdekében, hogy javítsuk az emberek és a nagyragadozók együttélését" - mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozó programjának vezetője.

A tavaly megrendezésre került nagyragadozókkal kapcsolatos hazai találkozón 43 érintett szakember mondta el a véleményét a nagyragadozókkal való együttélésről. A résztvevők a bizalom és az együttműködés hiányát emelték ki, mint a hatékony konfliktuskezelés egyik fő akadályát. Voltak, akik az adatokkal kapcsolatos titkolózást tartották problémának. Megint mások - elsősorban az állattartók -, azt említették, hogy átláthatóbb kármegelőzési és lehetőleg kártérítési rendszert kell kialakítani. A vadászati ágazat képviselői közül pedig a közös munka és adatmegosztás (pl. monitoring kapcsán) kapott hangot. A résztvevők az együttműködés hiányának leküzdésére rendszeres találkozók szervezését tartották kiemelkedő fontosságúnak, továbbá részt vennének a nagyragadozók monitorozásában és a rájuk vonatkozó kutatásokban. A nemzetközi jó gyakorlatok hazai bemutatását is hasznosnak találnák a résztvevők. (A magyarországi véleményekről a tanulmány 66-68. oldalán olvashat.)

"Mi kifejezetten örülünk a kezdeményezésnek, hogy a különböző érintett érdekcsoportok képviselői, így a vadgazdálkodásban és természetvédelemben dolgozók találkozhatnak egymással és nyíltan megbeszélhetik a nagyragadozók védelmével és kezelésével kapcsolatos elképzeléseiket és aggályaikat. Azt is fontosnak és támogatandónak tartjuk, hogy az együtt gondolkodás mind regionális, mind nemzetközi szinten elindult. A nagyragadozók kulcsfontosságú elemei az egészséges ökoszisztémáknak, ugyanakkor az ember által erősen átalakított természeti környezetben, a beszűkült élőhelyeknek köszönhetően, különösen Európában, elkerülhetetlenek a konfliktusok, így azok enyhítése, megelőzése kiemelkedően fontos" - állítja Dr. Hecker Kristóf, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tudományos főmunkatársa.

A jelentésről

Az "Európai perspektívák az ember-nagyragadozó konfliktus kezelésében" című jelentés bemutatja a különböző érdekelt felek szemléletét, a közöttük lévő kapcsolatot, valamint az általuk azonosított kihívásokat és megoldási lehetőségeket. Az érdekelt felek bevonása kiterjedt folyamat során, felmérések segítségével valósult meg, ugyanakkor workshopok szervezését is előmozdította a projekt 5 fő célterületén, összesen 14 országban: az alpesi régióban (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc, Szlovénia és Horvátország), a közép-európai régióban (Németország, Lengyelország), a kárpáti régióban (Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország), az ibériai régióban (Portugália és Spanyolország), valamint az északi országokban (Finnország és Norvégia). Ez a riport az együttműködés kezdeti eredményeiről ad számot, továbbá összefoglalja a nagyragadozók kezelésére vonatkozó európai perspektívákat. Regionális szinten jellemző kihívásokat és megoldásokat részletez, amelyeket 2018-ban gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy javítsák a természetvédelmi intézkedéseket, illetve mérsékeljék a gazdasági károk kockázatát. A jelentés mindezek mellett számos javaslatot is felsorakoztat az emberek és a nagyragadozók együttélésének harmonikusabbá tételére.

A jelentés letölthető (angol nyelven): https://www.eurolargecarnivores.eu/en/news/european-perspectives-on-large-carnivores

Figyelmükbe ajánljuk az alábbi linken megtekinthető beszélgetést a nagyragadozókról Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozó programjának vezetője és Dr. Hecker Kristóf, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tudományos főmunkatársa részvételével: https://bit.ly/2AV2lFx

Az EuroLargeCarnivores LIFE projektről bővebbenhttps://www.eurolargecarnivores.eu/en/

Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC)http://www.cic-wildlife.org/