Kuvaszok a haszonállatok nagyragadozók elleni védelmére
2020-09-24
Ma már nem újdonság, hogy a nagyragadozók – a farkasok, hiúzok és medvék – megtelepedtek hazánkban. A nagyragadozók visszatérése azonban számos konfliktus forrása is lehet. A Kuvasz-Őr Program a WWF Magyarországgal együttműködésben segíti a gazdálkodókat, hogy megismerjék a leghatékonyabb módszereket haszonállataik védelmére.
A LIFE EuroLargeCarnivores projekt keretében 2020. szeptember 21-én a WWF Magyarország munkatársai a Kuvasz-Őr Programmal együttműködésben a Nógrád megyei Bérre és Bátonyterenyére látogattak olyan gazdálkodókhoz, akik most kezdenek vagy már sikeresen alkalmaznak a haszonállataik védelmére szolgáló intézkedéseket.
Fotó: Kokics Viktória
Bak Attila, gazdálkodó kuvaszokat tenyészt béri gazdaságában. A kuvasz, ez a hagyományos magyar őrkutyafajta, kiváló partnere a gazdáknak abban, hogy távol tartsák a ragadozókat a legelő haszonállatoktól, és kulcsfontosságú szereplője az ember-vadvilág együttélésnek. Ezért is választotta ezt a kutyafajtát Kovács Gábor gazdálkodó, aki a Nógrád megyei Pálosvörösmarton kecskéket tenyészt. Az elmúlt időszakban háromszor is kóbor kutyák támadták meg a nyáját, de a környéken megjelent az aranysakál és a medve is.
Azért, hogy hatékonyan meg tudják védeni az állataikat, Kovács Gáborék a Kuvasz-Őr Programon keresztül kerültek kapcsolatba Bak Attilával, aki egy kuvaszkölyköt adott a gazdálkodónak a Kuvasz-Őr Program és a WWF Magyarország támogatásával. 2021 tavaszán újabb kuvaszkölyök érkezik majd a pálosvörösmarti gazdaságba, és villanypásztorral kiegészítve a két kutya felnőve hatékony védelmet jelent a ragadozók ellen.
Fotó: Kokics Viktória
„A LIFE EuroLargeCarnivores projekt lehetőséget biztosít az emberek és nagyragadozók közötti konfliktusok enyhítésével kapcsolatos jó gyakorlatok cseréjére, valamint a határokon túli együttműködésen és tudásmegosztáson keresztül kívánja jobbá tenni az együttélést.” – mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
A látogatás bátonyterenyei állomásán, Fazekas Róbert gazdaságában már jól működik a kuvaszokból és villanypásztorból álló védelmi rendszer. A két kétéves kuvasz előzetes környezeti tanulmány után még kölyökként került a gazdaságba a Kuvasz-Őr Program jóvoltából. A kutyák együtt szocializálódtak a nyájjal, és ma már a családjuknak tekintve azt hatékony védelmet jelentenek a lehetséges támadások ellen. Fazekas Róbert nyáját még nem érte nagyragadozó támadás, de a közelben már több medve és farkas észlelés is volt az elmúlt időszakban. Fazekas Róbert és Szép Ábrahám az alábbi videóban részletesen is beszél a kuvaszos védelem hatékonyságáról: https://www.youtube.com/watch?v=wjeqSHcfXMo
„Az állattenyésztőknek fel kell készülniük arra, hogy távol tartsák a nagyragadozókat legelő állataiktól, és megvédjék őket a lehetséges támadásoktól. A villanypásztor és az emberi jelenlét mellett az őrkutyák jelentik a hatékony megoldást. A hagyományos magyar őrző kutyafajta, a kuvasz kiváló partnere a gazdáknak abban, hogy távol tartsák a nagyragadozókat a legelő haszonállatoktól, és kulcsfontosságú szereplője az együttélésnek” – tette hozzá Szép Ábrahám, a Kuvasz-Őr Program vezetője.
A területileg illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóság eddig több mint 20 gazdát támogatott azzal, hogy villanypásztort adományozott állataik védelmére. Az Északi-középhegységben támogatott gazdák közül 14 rendelkezik kuvaszokkal is.
Magyarországon az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén. A hiúzból csupán néhány egyed fordul elő az országban. Ezen felül időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barnamedve is megfigyelhető az országban.
A medve, farkas és hiúz állományváltozásainak iránya és mértéke olyan változatos Európa-szerte, mint az állományaik megerősödésének okai. Európában becslések szerint kb. 17 000-17 000 farkas és barnamedve és 9 000 hiúz él.
Projekt az együttélés elősegítésére
A félelmek és aggodalmak legyőzését, valamint az érintettek közötti párbeszéd és tapasztalatcsere elősegítését tűzte ki célul a 2017-2022 között futó EuroLargeCarnivores LIFE projekt, melyben a WWF Magyarországon kívül más európai WWF irodák, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet is rész vesznek. A projekt célja, hogy egy olyan felületet biztosítson, ahol az EU-ban élő különböző érdekcsoportok információkat gyűjthetnek és oszthatnak meg egymással az emberek és a nagyragadozók együttélésével kapcsolatosan.
Az olyan témák, mint a monitoring, ember-vadvilág konfliktusok csökkentése és megelőzése, személyes vagy vagyonbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, állattartási gyakorlatok, az orvvadászat, valamint a gazdasági lehetőségek és befektetések is fontos részét képezik a projektnek.
A projekt eddigi főbb eredményei
A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremt lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. Emellett tájékoztató kiadványok, infografikák is készülnek, amelyek segítik az eligazodást a nagyragadozókkal kapcsolatos kérdések között.
A legjobb európai gyakorlatokat és példákat 32 rövidfilmből álló videósorozat is bemutatja. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videóket Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon.
A négy magyar videóban megszólalók:
- Erdős Tamás vadász, Répáshuta polgármestere
- Haluska István erdész, vadász, juhtenyésztő (Komlóska)
- Horváth László, az Istenmezejei Vadásztársaság elnöke
- Szép Ábrahám vadgazda mérnök, a Kuvasz-Őr Program vezetője