WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Hajógyári-sziget: válaszok nélkül ért véget a közmeghallgatás

2020-08-27

Tovább zajlik a Hajógyári-szigetre tervezett, természetpusztító árvízvédelmi beruházás engedélyezése. A WWF Magyarország is részt vett és felszólalt azon a közmeghallgatáson, melynek keretében a beruházással kapcsolatban fejthették ki véleményüket a jelenlévők.

Az Óbudai-(Hajógyári)-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházásról szóló közmeghallgatást 2020. augusztus 26-án tartották. Az eseményen a tervezőknek, a környezet- és természetvédelmi, valamint a bányafelügyeleti hatóságnak tehették fel kérdéseiket és jelezhették észrevételeiket az érdeklődők. A délelőtti időponthoz képest szép számban jelentek meg nemcsak a lakosság képviselői, hanem a kerületi és főpolgármesterek, Óbuda-Békásmegyer parlamenti képviselője és a IV. kerület főépítésze is. A közmeghallgatáson a WWF Magyarország szakértői is részt vettek és megfogalmazták a civil szervezet álláspontját.

Azonban több esetben hiába hangzottak el a kérdések, válasz nem érkezett – többek között az egyik legrelevánsabb kérdésre sem. Így azt sem tudtuk meg, hogy kinek érdeke egy olyan öncélú árvízvédelmi beruházás, amelynek a valódi célja ismeretlen, viszont az ott található, jó állapotú ártéri ligeterdőből közel 3 hektárnyit vágnának ki. A beruházás ráadásul növelné Budapest árvízkockázatát, a közpark és a zöldfelületek degradációjával járna, és megvalósulása esetén számos egyéb negatív következménnyel is lehet számolni.

Arra sem kaptunk választ a tervezőktől, hogy a közjóléti szempontokat szolgáló szigettel kapcsolatos tervekről miért nem egyeztettek a lakossággal már kezdetektől, és miért nem vonják be őket a mai napig.

Az egyeztetés hiánya és az árvízvédelmi beruházás pusztító hatása miatt a terveket a közmeghallgatás összes résztvevője elutasította. A WWF Magyarország is arra kérte a hatóságot, hogy ne adjon engedélyt a beruházásra – az ellene szóló érveinket felvázoltuk a közmeghallgatáson.

A folyószabályozás előtti időkhöz képest 1%-ra zsugorodott az ártéri erdők kiterjedése Magyarországon. A területvesztés és a szennyezések következtében a vizesélőhelyekhez kötődő fajkihalás kétszer gyorsabb ütemben zajlik, mint a szárazföldön, ami alapjaiban veszélyezteti a vizekhez, vizesélőhelyekhez kötődő hasznosítási lehetőségeket, vagyis az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

„Egy nagyvárosban egy ilyen természetes ártéri erdő és zöldfelület hatalmas érték mind árnyékolás, mind hőszigetcsökkentő hatás, mikroklíma-szabályozás, szén- és pormegkötés, légszennyezés-csökkentés, rekreáció, horgászat, valamint árvízelvezetés szempontjából. Ezeket az ökoszisztéma-szolgáltatásokat teljes körűen figyelembe kell venni egy beruházás tervezésekor. Az Európai Unió biodiverzitás-stratégiája a városok zöldítését, városi zöldfelületek fejlesztését, a természetre alapozott megoldásokat tűzi ki célul. Ennek megfelelően a városokban lévő zöldfelületek felszámolására, integritásának megsértésére irányuló bármilyen tevékenység, beruházás elfogadhatatlan, a lakosság számára hátrányos, életkörülményeiket pedig jelentősen rontja” – mondta Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.