WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Húszezer ember állt ki a Duna védelméért!

2012-03-23

A petíció célpontja az a folyószabályozási terv, amely a Duna medrének átalakításával veszélybe sodorná a Horvátország és Szerbia határán található értékes Duna menti élőhelyeket. A tervek 1970-es években készült javaslatok alig módosított változatai, melyek figyelmen kívül hagyják mind az európai uniós jogszabályokat, mind a nemzetközi környezetvédelmi gyakorlatot és elvárásokat.
 
Az alig 50 km-es szakaszon több mint 70 beavatkozást terveznek és a mesterséges változtatások a helyenként még természetes Duna szakaszt monoton víziúttá alakítanák. A mintegy 500 km2 kiterjedésű vizes élőhely állat- és növényvilága egyedülálló. A Duna-delta után ez a második legjelentősebb hal-szaporodóhely a Duna medencéjében, amely közel 300 madárfajnak ad otthont.
A megvalósítás kipusztulással fenyegeti Európa legsűrűbb rétisas fészkelő állományát, amelyet jelenleg 50 költőpárra becsülnek. Veszélyben van több veszélyeztetett madár, mint a fekete gólya és halfaj, mint a dunai galóca is.
„A Kopácsi-rét a tervezett Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum magterülete, ami rövidesen a világ legnagyobb egybefüggő védett vizes élőhelye lesz. A tervek éppen ezt az ékszerdobozt fenyegetik mindent megteszünk tehát, hogy a veszélyt elhárítsuk.” - figyelmeztetett Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A Kopácsi-rét ártéri élőhelyei nem csak Horvátország, de egész Európa számára egyedülállóak. Ha a horvát miniszter asszony a társadalmi nyomást kifejező aláírásgyűjtés hatására elutasítja a projektet, annak az egész régióra jelentős hatása lesz. A hajózhatóság fejlesztése érdekében tervezett beavatkozások környezetvédelmi engedélyeit a Duna magyarországi szakaszán sem adták meg. A természetvédelmi szempontok azonos súlyát jelentené, ha a tervek alapos átgondolására kerülne sor Horvátországban is.
A civil szervezetek aláírásgyűjtése egyszer már eredményes volt ebben a térségben. Akkor mintegy 18.000 aláírás gyűlt össze a Dráván tervezett vízerőmű megépítése ellen. A mostani akció még ennél is sikeresebb volt, hiszen több mint húszezren írták alá a Kopácsi-rét élővilágáért indított petíciót. „Reméljük, hogy a társadalmi visszhang most is felkelti a politikusok figyelmét és a beavatkozások legfeljebb jelentős átdolgozás után kerülhetnek ismét napirendre.” – értékelt Figeczky Gábor.

A petíció célpontja az a folyószabályozási terv, amely a Duna medrének átalakításával veszélybe sodorná a Horvátország és Szerbia határán található értékes Duna menti élőhelyeket. A tervek 1970-es években készült javaslatok alig módosított változatai, melyek figyelmen kívül hagyják mind az európai uniós jogszabályokat, mind a nemzetközi környezetvédelmi gyakorlatot és elvárásokat.

 

Az alig 50 km-es szakaszon több mint 70 beavatkozást terveznek és a mesterséges változtatások a helyenként még természetes Duna szakaszt monoton víziúttá alakítanák. A mintegy 500 km2 kiterjedésű vizes élőhely állat- és növényvilága egyedülálló. A Duna-delta után ez a második legjelentősebb hal-szaporodóhely a Duna medencéjében, amely közel 300 madárfajnak ad otthont.


A megvalósítás kipusztulással fenyegeti Európa legsűrűbb rétisas fészkelő állományát, amelyet jelenleg 50 költőpárra becsülnek. Veszélyben van több veszélyeztetett madár, mint a fekete gólya és halfaj, mint a dunai galóca is.


„A Kopácsi-rét a tervezett Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum magterülete, ami rövidesen a világ legnagyobb egybefüggő védett vizes élőhelye lesz. A tervek éppen ezt az ékszerdobozt fenyegetik mindent megteszünk tehát, hogy a veszélyt elhárítsuk.” - figyelmeztetett Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.


A Kopácsi-rét ártéri élőhelyei nem csak Horvátország, de egész Európa számára egyedülállóak. Ha a horvát miniszter asszony a társadalmi nyomást kifejező aláírásgyűjtés hatására elutasítja a projektet, annak az egész régióra jelentős hatása lesz. A hajózhatóság fejlesztése érdekében tervezett beavatkozások környezetvédelmi engedélyeit a Duna magyarországi szakaszán sem adták meg. A természetvédelmi szempontok azonos súlyát jelentené, ha a tervek alapos átgondolására kerülne sor Horvátországban is.


A civil szervezetek aláírásgyűjtése egyszer már eredményes volt ebben a térségben. Akkor mintegy 18.000 aláírás gyűlt össze a Dráván tervezett vízerőmű megépítése ellen. A mostani akció még ennél is sikeresebb volt, hiszen több mint húszezren írták alá a Kopácsi-rét élővilágáért indított petíciót. „Reméljük, hogy a társadalmi visszhang most is felkelti a politikusok figyelmét és a beavatkozások legfeljebb jelentős átdolgozás után kerülhetnek ismét napirendre.” – értékelt Figeczky Gábor.