WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Miért nem szeretné a WWF Magyarország, ha kiépülne a Hajógyári -sziget árvízvédelme?

2020-09-04

Miért van veszélyben még mindig a sziget, miért fontos ez a petíció?

A Hajógyári-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházás engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. A sajtóban felröppent hírek ellenére a beruházás környezetvédelmi engedélye iránti kérelmet nem vonták vissza, bár a sziget déli részére tervezett kajak-kenu sportközpont sukorói áthelyezéséről született egy kormányhatározat, azonban a sziget élővilágát érdemben veszélyeztető árvízvédelmi beruházás megszüntetéséről hivatalos dokumentumokban nem esett szó. Az engedélyezési eljárás június 11-én indult, 105 napos ügyintézési határidővel, ez 2020. szeptember 24-én jár le. Felmerül a kérdés, hogy egy visszavont beruházásnak mi szüksége van környezetvédelmi engedélyre? Álláspontunk szerint, amíg az árvízvédelmi fejlesztések engedélyezési eljárása folyamatban van, nem tekinthető úgy, hogy megmenekült a sziget élővilága.

A WWF Magyarország petíciót indított, célunk hogy az árvízvédelmi beruházás ne kapja meg a környezetvédelmi engedélyt. Ennek érdekében a hatóságnak megküldtük szakmai észrevételeinket, és ügyféli jogállást is kértünk. Most pedig az emberek támogatását kérjük petíciónkon keresztül, mivel a szakmai érveink mellé a társadalom támogatására is szükség van.

Mit jelent a Hajógyári-sziget védetté nyilvánítása? 

A védett fajokban gazdag élőhelyek hosszú távú megőrzése érdekében a Hajógyári-sziget partjának mentén húzódó puhafás ligeterdő helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítását is kezdeményezi a WWF Magyarország. A sziget természetes élőhelyeinek helyére a múltban több beruházást is terveztek, ilyen volt pl. 2010-ben az „Álomsziget” kaszinóprojekt, vagy a mostani árvízvédelmi beruházás. A védett területek kijelölésével a sziget jelenlegi közparki funkciója is összeegyeztethető, de azért, hogy a jövőben nagyberuházások ne veszélyeztessék a sziget természeti értékekben gazdag élőhelyeit, szükséges az ártéri erdő védetté nyilvánítása.

A budapesti Duna szakaszon lévő Hajógyári-sziget természeti értékeket őriz és a közjólétet szolgálja. Jelen állapotában nagyon sok igényt kiszolgál és számos lehetőséget nyújt helyben élőknek és távolabbról érkezőknek. A Hajógyári-sziget árvízvédelmének kivitelezése természeti értékek és társadalmi szolgáltatások eltűnését, csorbulását, vagy gyökeres átalakulását okozza.  

  • A WWF szerint a Hajógyári-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházás egy újabb városi zöldfelület eltűnés miatt káros, továbbá a jelenleg is keskeny folyómeder további szűkítése az árvízvédelem és a klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából sem jó döntés;

  • Ha a tervezett árvízvédelmi beruházás megvalósul, több mint egy városligetnyi területtel szűkülne a Duna nagyvízi (árvízi levezetésben szerepet játszó) medre, ez a lakott területeken az árvízi kockázatot várhatóan 6-9 cm-es vízszintemelkedéssel növelné

  • A Hajógyári-sziget lakói jelenleg olyan élőlények, amelyek hozzászoktak, sőt kifejezetten igénylik az árvízi elöntéseket. Az ármentesítés ugyan lehetővé tenné a sziget beépítését, de ez a terület élővilága mellett a mederszűkítő hatás miatt ember által sűrűn lakott budapesti kerületeket sodorna veszélybe.

Az árvízvédelmi munka eredményeként

  • Közel 3 hektár értékes ártéri erdő és az ahhoz kötődő védett élőlények elpusztulnak (8,6 hektár az összes zöldfelületből kivágandó rész, amiből 3 hektár ártéri erdő).

  • A természetes folyópart és a közpark zöldfelülete jelentősen csökkenni fog. 

  • A Duna árterének kiterjedése tovább csökkenne, mely Budapest térségében az árvízi kockázatot 6-9 cm-rel növeli.

  • A többletkockázat a hatásvizsgálat szerint nem kompenzálható, ugyanakkor a Hajógyári-szigeten belül lehetővé teszi a fokozott beépítést.

  • A sziget nagyobb részére jellemző közparki funkció az időszakos elöntéssel összeegyeztethető, a beruházás azonban indokolatlan és túlméretezett: megtérülése a hatásvizsgálat szerint is 130 év felett van.

  • A fejlesztés figyelmen kívül hagyja a klímavédelmi és biodiverzitás-védelmi stratégiákat és rontja a terület széndioxid-elnyelő képességét. A sziget töltésekkel való védelme a talaj kiszáradását okozza, ami csökkenti a klímaalkalmazkodási képességet, rontja a zöldfelületek természetességi állapotát és az élhető városi környezetet.

A Hajógyári-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházásról kiadott WWF sajtóközlemények itt és itt megtalálhatóak.

Milyen természeti értékei és társadalmi hasznai vannak a Hajógyári-szigetnek?

 A sziget északi részén lévő ártéri erdő természeti állapota jónak mondható, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy nagyváros közepén található. Nem természetvédelmi terület, de különlegességét az adja, hogy viszonylag érintetlen ártéri élőhelyeknek ad otthont. Egy 15 hektáros ártéri erdőt találhatunk a szigeten, az ott élő fajokkal. Előfordulnak itt ritka ízeltlábúak és denevérfajok, élnek vidrák, hódok és sokak által kedvelt és ismert énekesmadarak.

A Budapest szívének szomszédságában lévő sziget társadalmi hasznai felbecsülhetetlenek. Az ártéri erdő és a közpark a szabadba vágyó lakosság népszerű célpontja. Hétköznap és hétvégén egyaránt sok látogató jön ide kikapcsolódni. A természeti környezet adta légkör pótolhatatlan és egyedi ilyen közel a nagyvároshoz. 

A hajógyári-sziget sokak szándéka szerint a közeljövőben helyi védettséget kaphat, ami adottságai alapján könnyűszerrel indokolható. Budapest természeti értékei közül már sok megkapta ezt a státuszt és a Hajógyári-sziget a következő helyi védett területek egyike lehet. 

Néhány fontos tudnivaló a Hajógyári-szigettel kapcsolatban.

A Hajógyári-sziget Budapest egyik értékes szigete a Duna jobb partján, teljes kiterjedése 108 hektár. Értékes vízparti és természeti környezet jellemzi és rendkívül népszerű kikapcsolódásra alkalmas helyszín a Budapestiek számára. Nem utolsósorban kulturális örökségnek is helyet ad. A szigetet nem övezik árvízvédelmi töltések, aminek köszönhetően a természetes folyódinamika alakítja környezetét.  Árhullámok során jelentős része víz alá kerül, néha az egész szigetet elöntheti a víz. A sziget növényzete ehhez alkalmazkodott és a szigetet használók is megtanultak együtt élni ezzel. A sziget déli részén vannak épületek, de a jelentősebb méretű északi felén egy közpark és 3 hektáros ártéri erdő található. A Hajógyári-sziget nem természetvédelmi terület, de az Ökológiai Hálózat része, sok növény és állatfaj otthona.  

Mit érdemes tudni a dunai szigetekről?

A dunai szigetek azon kevés területek közé tartoznak, amelyek még őrzik az egykori ártéri ökoszisztémákat, amelyeknek 97 %-át elveszítettük a folyószabályozások folyományaként. A területvesztés és a szennyezések következtében az édesvízi ökoszisztémákban kétszer olyan gyors a fajkihalások üteme.

A Vének-Budapest szakasz 121 (+1) szigetből mindössze 53 ”közepes” vagy „nagy” méretű. Ezek a történelem során tartósan nyomon követhető „törzs” szigetek. Az 53 „törzs” sziget tartalmazza az összes idős szigetet, melyekből mára mindössze 6 őrződött meg mindvégig valódi szigetnek. Közülük a legfiatalabb és legkisebb Csitri-szigetet (5,7 ha) leszámítva mindegyiket városi- (Vízivárosi, Óbudai, Margit), vagy nyaralószigetként (Helemba, Szürkő) használják, ezért élőhelyeik állapota e területhasználatok hatásait jelentősen magukon viselik. Vízzel körbefolyt szigetként való megmaradásuknak az emberi közelség indoka is lehet, nem véletlen, hogy felmenőink is „szent helyként” tisztelték a szigeteket, s ma is a kikapcsolódni vágyó városiaknak, az itt felsorolt szigetek a fő célpontjai. Bár élőhelyeik részben átalakítottak, mégis ökológiai folyosó szerepük pótolhatatlan. Az élőhely funkció és a biológiai sokféleség megőrzése erősebb a ligeterdei foltokkal még rendelkező Óbudai-szigetnél. 

Így ezek a szigetek nem csak a Duna, hanem Budapest zöld szigetei is. Esetükben a legfontosabb cél zöldfelületük megőrzése, további beépítésük tiltása, élőhelyeik fejlesztése, a Duna kapcsolat kihasználása, amely élőhelyeik regenerációját is segíti. 

Ennek megfelelően a Hajógyári-sziget is az Ökológiai Hálózat része. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (5) bekezdésében foglalt követelménye szerint a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.

Mi a jelentősége a városi zöldfelületeknek?

Városi területen a zöldfelület és főként a természetközeli ártéri erdő hatalmas értéket képvisel árnyékolás, hősziget- és légszennyezést csökkentő hatás, mikroklíma-szabályozás, szén- és pormegkötés, rekreáció és árvízelvezetés szempontjából. Ezeket az ökoszisztéma-szolgáltatásokat teljeskörűen figyelembe kell venni egy beruházás tervezésekor. Az Európai Unió biodiverzitás-stratégiája a városok zöldítését, városi zöldfelületek fejlesztését, a természetre alapozott megoldásokat tűzi ki célul.

Milyen tervezés és eljárás zajlik jelenleg?

Jelenleg az Óbudai-Hajógyári-sziget árvízvédelmi beruházásának környezetvédelmi engedélyezési eljárása zajlik, ami szeptember 24-én zárul le, ekkor a Pest megyei Kormányhivatal Környezet-, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály dönt, hogy kiadja-e az engedélyt a beruházásra.

Az árvízvédelmi beruházás terveit az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Viziterv Environ Kft. készítette és nyújtotta be a hatóság felé engedélyezésre 2020 júniusában.

Milyen érdekeket képvisel a WWF és ez a kampány? 

A WWF független természetvédelmi szervezet, amely szakmai alapokon természeti értékeink védelmét képviseli. Tetteinket a természeti értékek védelme, megőrzése és javítása vezérli, mely meggyőződésünk, hogy a társadalmi jólét és a jó életminőség elengedhetetlen feltétele. Ezt minden más érdektől független és ezzel a kampánnyal is hazánk természeti értékeinek egy szeletét kívánjuk megvédeni. 

Fotó: Samu Andrea