WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Mintaprojekt a Közép-Tiszán

2021-10-28

Az Interreg Danube Floodplain nemzetközi projekt keretében Tiszaföldvár térségében azt modellezték, hogy a Tisza vizének szabályozott kivezetése milyen lehetőséget jelentene a mezőgazdaság vízhiányának enyhítésében és az élőhelyek helyreállításában úgy, hogy az árvízkockázat is csökkenjen. A vizsgálat eredményeit két fórumon mutatták be, mert az elméleti modellek csak akkor hoznak életszerű megoldásokat, ha minél előbb véleményt formálnak róla a terepet ismerő és használó érintettek.

Az Interreg Danube Floodplain projekt keretében a Duna vízgyűjtőjének 10 országában vizsgálták, hogy az árterületek helyreállításával hogyan csökkenthető az árvízkockázat, miként javítható vagy hozható helyre az élőhelyek állapota, és milyen lehetőségeket nyújtanak az ilyen beavatkozások a klímaváltozás enyhítésére. Magyarországon a Duna és Tisza mentén 712 km2-nyi ilyen területet azonosítottak be, valamint a szükséges és lehetséges hullámtér-helyreállítási forgatókönyveket is összefoglalták.

A Tisza menti mintaterületek közül az egyik Martfű–Tiszaföldvár–Cibakháza térségét érinti. Itt azt vizsgálták, hogy a víz szabályozott kivezetése mely területeken lehetséges és ez milyen vízborítást jelenthetne a terepen. Mindez a felszíni vízellátást és egyben a talaj vízháztartását javítaná. A WWF által javasolt tájhasználatváltási modell részeként – a KÖTIVIZIG bevonásával - készített vízkivezetési szcenárió alapján több tájhasználati lehetőséget vázoltak fel a szakértők. Abban az esetben, ha a tájhasználat nem változik, tehát a jelenlegi művelési szerkezet megmarad, akkor legfeljebb téli, kora tavaszi vízkijuttatásra lehet alkalmas a terület. A mezőgazdasági művelés megváltoztatásával viszont a vízkivezetés időszaka hosszabb lehet, a szántók területe csökkenthető, míg a gyepek, ligetes gyepek, erdők területe növekedne. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a tájhasználat váltását segítő agrártámogatások elérhetők legyenek. Az ökológiai modellezés a vizesélőhelyek mérsékelt előretörését teszi valószínűvé e területen, az árvízi helyzetet érdemben nem befolyásolva. Az egyedi élőhelyekre szabott előrejelzések segíthetik a tájhasználatváltás esetén támogatandó természetes élőhelytípusok létrehozását. A vizek visszatartása, az élőhelyek gyarapítása olyan ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, amiért a gazdálkodót fizetség illetheti meg. Ezt a Közös Agrárpolitika hazai támogatásainak kialakításánál érdemes figyelembe venni.

A mezőgazdálkodással foglalkozók számára szervezett fórumon elhangzott, hogy a jelenlegi megélhetési és gazdálkodási lehetőségeken akkor lehet változtatni, ha ezeknek van anyagi támogatása és alacsony önköltséggel jár. A gazdálkodók elvben támogathatónak tartják, hogy a táj adottságaihoz alkalmazkodó művelési ágak terjedjenek el, de ehhez a víz jelenlétének pontos szabályozására és a vízkormányzó műtárgyak gazdálkodók által elfogadott üzemeltetésére van szükség. A területen jelenleg gazdálkodók számára az öntözés kulcsfontosságú. Különösen lényeges lenne, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló időszakában kiemelt prioritásként kezeljék és támogassák a vízvisszatartást, a vízborítást tűrő gazdálkodási formákat. A táji szintű vízvisszatartás ugyanis a gazdálkodók és a természeti területek vízhiányát is enyhítheti. A vízkivezetés az árvízkockázat csökkentésében kiegészítő szerepet játszhat.


Fotó: Ádám Szilvia

A mintaterületen vagyonkezeléssel, hatósági feladatokkal foglalkozó intézményeknek szóló fórumon szó esett arról, hogy a víz kivezetésének ma nincs társadalmi támogatottsága, mivel a növénytermesztés jelenlegi szerkezete nem tolerálja a tartós vízborítást. A mentett oldalon természetvédelmi konfliktusokat is okozhat, hogy a korábbi ártereken kialakított, száraz viszonyokhoz alkalmazkodott élőhelyek a többletvíz hatására átalakulhatnak, eltűnhetnek. Az éghajlati szélsőségek viszont komoly kihívás elé állítják a társadalmat és az agrárgazdaságot.

Hazánk vízpótló rendszereinek kiépítettsége szinte teljeskörű, kihasználtsága viszont alacsony, a termőterületek 1,5 százalékát, 100 ezer hektárt fed le. Amennyiben a vízgazdálkodáshoz szükséges lépések nem történnek meg, a vízhiányos területek még nagyobb teret hódítanak, a mezőgazdasági termelés stabilitása, így a biztonságos árutermelés is veszélybe kerülhet. Közös érdekünk tehát, hogy a víz- és az élelmiszerbiztonság közös nevezőjén alapuló, valós vízkeresleti igényekre épülő vízkínálati fejlesztések valósuljanak meg. A Martfű–Tiszaföldvár–Cibakháza térségét érintő mintaterületen nyíló lehetőségeket korábban megvalósuló projektek tanulságai segítik. Szolnoktól délre, Rákóczifalva-Rákócziújfalu térségében 2006-2009-ben töltésáthelyezés valósult meg a KÖTIVIZIG irányításával, valamint a hozzá kapcsolódó komplex, fenntartható hullámtérfejlesztés (árvízvédelem, élőhely-rehabilitáció, vízvisszatartás a LIFE-SUMAR Projekt keretében). A visszacsatolt ártérben visszaállították a rét/legelő területhasználatot a szántók helyett és halívóhelyeket alakítottak ki. A lefolyási viszonyok javítása érdekében további intézkedésként övzátonyok bontása, valamint idegenhonos fajok visszaszorításával erdészeti beavatkozások történtek.

Regionális léptékben nézve a Tisza mentén az árapasztó-tározók építése, a töltésáthelyezések új feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a területhasználatot a klímaváltozás hatásaira felkészülve lehessen ésszerűsíteni. Ez egy konfliktusokkal járó folyamat társadalmi szintű és egyéni érdekek között. Az árapasztó tározók működtetésével kapcsolatban korábban és a fokorúpusztai töltésáthelyezés kapcsán a program keretében elvégzett közgazdasági számítások azt mutatják, hogy a közösségi hasznok  lehetőséget nyújthatnak az egyéni szinten jelentkező költségek fedezésére, de ez minden részterület esetében az egyedi adottságok és korlátok kijelölte döntési térben valósulhat meg. Jó megoldás az lenne, ha a megélhetési lehetőségeket és a természeti erőforrásokat egyszerre bővítő megoldások kialakítására kerülne sor a jövőben is.

Az Interreg Danube Floodplain projektről:

A projektben 18 szervezet, továbbá 4 stratégiai partner, vízügyi hatóságok, egyetemek, valamint természetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó civil szervezetek vesznek részt. Magyarországról a Szegedi Tudományegyetem, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), a WWF Magyarország Alapítvány, valamint társult stratégiai partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatóság vesz részt. A projekt a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretén belül, az Interreg Europe támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt partnerei az integrált vízgazdálkodás, a hagyományos és újszerű árvízvédekezési megoldások megfelelő kombinálása és a természetes vízmegtartás fejlesztése terén dolgoznak együtt Európa 10 országából.

A projekt honlapja: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danube-floodplain

Animációs film a Danube Floodplain projektről: