WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Nyílt levélben kérik Áder Jánost a civilek: ne írja alá a vizeinket veszélyeztető törvényt

2020-12-17

Megszavazta az Országgyűlés a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását december 16-i rendkívüli ülésnapján. Az új szabályozás értelmében nem kell többé engedélyt kérniük a kútfúráshoz a gazdálkodóknak, amennyiben talajvízből szeretnék öntözni a földjüket. Talán úgy tűnhet, ez nagy segítség az aszályoktól sújtott mezőgazdaságnak, valójában azonban az adminisztrációs könnyítés a vízhiányt nem oldja meg, ellenben az érzékeny felszín alatti vízkészleteket veszélyezteti a szakmai kontroll nélküli kútlétesítés. A WWF Magyarország és a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) ezért nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra kérik az államfőt, hogy éljen alkotmányossági vétóval.

Új szabályok, új hatóság, sok a bizonytalanság

Látszólag a gazdákat segíti, valójában azonban hosszú távon súlyosbíthatja a mezőgazdasági termelés vízhiányát a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Az új szabályozás szerint 2021. januártól speciális kivételek vonatkoznak a mezőgazdasági öntözést szolgáló talajvízkutakra. Bár a részletszabályozás még nem ismert – az egy külön kormányrendeletben fog megjelenni –, az biztos, hogy számos esetben elég lesz csupán bejelenteni azt, ha valaki 50 méternél nem mélyebb kútból szeretné öntözni a földjét. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a már meglévő, de jelenleg illegális kutakra is. Az új szabályozáshoz egy új hatóságot hoznak létre, ezentúl a Nemzeti Földügyi Központ intéz minden olyan vízügyi igazgatási és vízvédelmi feladatot, ami az öntözőkutakhoz kapcsolódik.

„Eddig minden egyes gazdasági célt szolgáló kút létesítésekor a területi adottságokat és földtani, valamint környezeti viszonyokat bemutató részletes tervdokumentációt kellett készíteni. Ez alapján a katasztrófavédelmi igazgatóság más szakhatóságok bevonásával engedélyezési eljárás keretében egyedileg vizsgálta a létesítendő kutak vízkészletekre, ivóvízbázisokra és a környezetre gyakorolt hatásait – összegezte a korábbi szabályozást Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – Ezzel szemben a most elfogadott törvény értelmében a talajvizet használó öntözőkutak létesítését elég lesz bejelenteni egy központi szervhez, ahol egyedi tervdokumentáció és pontos helyismeret nélkül döntik majd el, hogy mennyire kockázatos a kút létesítése” – tette hozzá a szakértő.

A bürokrácia csökken, a vízhiány tovább nő

A változtatást a gazdák adminisztrációs terheinek csökkentésével indokolják, az azonban sokkal fontosabb szempont, hogy a mezőgazdaságban évről évre nő az aszálykár, és az éghajlatváltozás hatását a gazdák már a saját bőrükön érzik. A törvénymódosítás ösztönzi és megkönnyíti a felszín alatti vizekből történő öntözést, és többen növekvő gazdasági hasznot remélnek az öntözött területek növekedésétől. De meddig realizálódhat ez a vélt haszon?

A talajvízszint folyamatos süllyedése Magyarország egyik legfontosabb vízgazdálkodási problémája. A Duna–Tisza-közi Homokhátság egyes területein a talajvízszint süllyedése évente 30-40 cm. Az új szabályozás az egyébként is jelentős mértékben használt felszín alatti vizeink megőrzését nehezíti. „A vízhiány napjainkra számottevő mértékű a természeti környezet és a gazdálkodás szempontjából is. Ezt  olyan megoldásokkal kell kezelni, melyek a vízkészletek megújulását is szem előtt tartják. A fenntartható vízhasználatra ösztönző megoldások a belvíz, az árvíz és a csapadékvíz megtartására alapozhatók. Az öntözési célú talajvízkutak számának növelése azonban elmélyíti a problémát” – hangsúlyozta Dedák Dalma.

Alkotmányossági vétóra kérik a civilek az államfőt

Annak ellenére, hogy a törvénymódosítás már 2021. januárban hatályba lép, még senki sem tudja, hogy várhatóan hány gazdát érint majd az adminisztrációs könnyítés. Szintén nincs információ arról, hogyan biztosítható a felszín alatti vizek és a környezet védelme a törvénymódosítás miatt létrejövő új bejelentési folyamatban. Az már most látható, hogy a kutak megfelelő szakértelem nélküli létesítése jelentős környezeti kockázatot jelent. Egy hibásan épített öntözőkút potenciális szennyezőforrás, hiszen ezen keresztül a termőföldekre kijuttatott növényvédőszerek és műtrágyák elszennyezhetik a felszín alatti vízkészletet. A növekvő vízkivétel miatt tovább süllyed a talajvízszint, ami a természeti környezet és a szomszédos mezőgazdasági területek természetes, felszín alatti vízellátását sújtja.

„Aggályosnak tartjuk, hogy az új szabályozás rövid távú gazdasági érdekek miatt leépíti azt az intézményt, amely az igazságos vízmegosztást, továbbá a jövő nemzedékek érdekeinek és a természeti erőforrásoknak és értékeknek alkotmányban biztosított védelmét szolgálja. Azt szeretnénk, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a normaszöveg Alaptörvénnyel való összhangját, ezért nyílt levélben kérjük a köztársasági elnök urat, hogy éljen az alkotmányossági vétóval” – fejezte be Dedák Dalma.

A nyílt levél ide kattintva elérhető.