WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

Önkéntes felügyelet alá kerül a Dráva

2012-02-01

 

Látványos jelenettel vette kezdetét a WWF nemzetközi Folyófigyelő Programja Horvátországban, február első napjaiban. Zágráb főterén a Vizes Élőhelyek Világnapjának alkalmából szimbolikus esemény keretében hat önkéntes és megannyi egyenruhás hullámzó kék szalaggal hívta fel magára a figyelmet. A szalag Horvátország folyóit szimbolizálta, az egyenruhások pedig azokat a lelkes folyófigyelőket, akik a Mura, a Dráva és a Duna megmentéséért fáradoznak. Horvátországban először alakult ilyen hálózat a folyók védelme érdekében. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről szóló Ramsari Egyezmény aláírásának 41. évfordulóján.
"Kulcsfontosságú, hogy az élőhelyek állapotáról rendszeres, terepi információkkal rendelkezzünk. Így a folyókat veszélyeztető szabályozási projektek elleni is időben fel tudunk lépni."- hangsúlyozta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Csak így lehet észrevenni és követni a természetet károsító folyamatokat, valamint szükséges lépéseket tenni az érintett horvát és Európai Uniós hatóságoknál. "A folyófigyelő hálózat éppen a jövőbeni bioszféra rezervátum folyóparti területeinek a védelmére szolgál." - tette hozzá  az igazgató. A kezdeményezést erősíti, hogy tavaly Szerbia, Szlovénia és Ausztria is csatlakozott a horvát-magyar kezdeményezéshez.
A magyarországi Dráva szakaszon 2011-ben betiltották a kavicskitermelést. A "Drávafigyelők" azt remélik, hogy a vizsgált területeken nem kezdődnek újra ilyen kitermelések, és egyik országban sem adnak engedélyt kotrásra a jövőben. A Dráva és a Mura természetes szakaszai, valamint a Duna szerb-horvát határszakasza viszont egyelőre nincs biztonságban. Folyószabályozások, valamint homok- illetve kavicskitermelés zajlik több jelentős folyószakaszon, és továbbiak vannak tervben. A horvát és szerb vízügyi hatóságok által kezdeményezett, illetve folytatott munkálatok komoly veszélyt jelentenek folyóink élővilágára. Bizonyos intézkedések EU jogszabályokat szegnek meg, és ellentétesek a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítésekkel, ami miatt ritka fajok fennmaradása válhat kérdésessé. Egyre kisebb a kis cséreknek fészkelő helyet nyújtó kavicszátonyok kiterjedése a Dráván, és mind kevesebb a kihalás szélére sodródott tokfélék biztonságos élőhelye a Duna mellett. 
Határon átnyúló projektről lévén szó, a "Drávafigyelők" nemcsak Horvátországban figyelik majd a folyókat - a magyar és szerb partokat is szemmel tartják, és folyamatos kapcsolatban maradnak szerb természetvédelmi aktivistákkal, valamint a hazai Dráva Szövetséggel és a WWF Magyarországgal. 

Látványos jelenettel vette kezdetét a WWF nemzetközi Folyófigyelő Programja Horvátországban, február első napjaiban. Zágráb főterén a Vizes Élőhelyek Világnapjának alkalmából szimbolikus esemény keretében hat önkéntes és megannyi egyenruhás hullámzó kék szalaggal hívta fel magára a figyelmet. A szalag Horvátország folyóit szimbolizálta, az egyenruhások pedig azokat a lelkes folyófigyelőket, akik a Mura, a Dráva és a Duna megmentéséért fáradoznak. Horvátországban először alakult ilyen hálózat a folyók védelme érdekében. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről szóló Ramsari Egyezmény aláírásának 41. évfordulóján.


"Kulcsfontosságú, hogy az élőhelyek állapotáról rendszeres, terepi információkkal rendelkezzünk. Így a folyókat veszélyeztető szabályozási projektek elleni is időben fel tudunk lépni."- hangsúlyozta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Csak így lehet észrevenni és követni a természetet károsító folyamatokat, valamint szükséges lépéseket tenni az érintett horvát és Európai Uniós hatóságoknál. "A folyófigyelő hálózat éppen a jövőbeni bioszféra rezervátum folyóparti területeinek a védelmére szolgál." - tette hozzá  az igazgató. A kezdeményezést erősíti, hogy tavaly Szerbia, Szlovénia és Ausztria is csatlakozott a horvát-magyar kezdeményezéshez.


A magyarországi Dráva szakaszon 2011-ben betiltották a kavicskitermelést. A "Drávafigyelők" azt remélik, hogy a vizsgált területeken nem kezdődnek újra ilyen kitermelések, és egyik országban sem adnak engedélyt kotrásra a jövőben. A Dráva és a Mura természetes szakaszai, valamint a Duna szerb-horvát határszakasza viszont egyelőre nincs biztonságban. Folyószabályozások, valamint homok- illetve kavicskitermelés zajlik több jelentős folyószakaszon, és továbbiak vannak tervben. A horvát és szerb vízügyi hatóságok által kezdeményezett, illetve folytatott munkálatok komoly veszélyt jelentenek folyóink élővilágára. Bizonyos intézkedések EU jogszabályokat szegnek meg, és ellentétesek a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítésekkel, ami miatt ritka fajok fennmaradása válhat kérdésessé. Egyre kisebb a kis cséreknek fészkelő helyet nyújtó kavicszátonyok kiterjedése a Dráván, és mind kevesebb a kihalás szélére sodródott tokfélék biztonságos élőhelye a Duna mellett. 


Határon átnyúló projektről lévén szó, a "Drávafigyelők" nemcsak Horvátországban figyelik majd a folyókat - a magyar és szerb partokat is szemmel tartják, és folyamatos kapcsolatban maradnak szerb természetvédelmi aktivistákkal, valamint a hazai Dráva Szövetséggel és a WWF Magyarországgal.