Úton a vízmegtartó vízgyűjtő-gazdálkodás felé
Domb- és hegyvidéki településeken a klímaváltozás következtében egyre nagyobb problémákat okoznak az ismétlődő villámárvizek, sárelöntések. A kisebb-nagyobb vízfolyásokon levonuló villámárvizek elleni védekezés és a helyi vízkárok helyreállítása folyamatos feladatot ad az önkormányzatoknak és jelentős vis maior támogatások kifizetését igényli az Államkincstártól. Magyarországon több mint ezernégyszáz település érintett a villámárvizek kockázatával[1]. Emellett a hőhullámok és az aszály sem csak alföldi tájainkat sújtják, hanem dombvidékeinken is visszatérő jelenségekké váltak.
E két összefonódó probléma kezelése érdekében érdemes kitekinteni a település tágabb környezetére, és a villámárvíz keletkezési helyén, a település feletti vízgyűjtő területen is keresni megelőzési lehetőségeket. A természetre alapozó megoldások alkalmazása segítséget jelenthet a károk megelőzésében vagy legalább csökkentésében. A lefolyás lassításával, és a visszatartott víz hasznosításával sok egyéb hasznos fejlesztéshez is kapcsolódni lehet, a rekreációs lehetőségek is bővülhetnek és az élővilág számára is kedvezőbb körülmények teremthetők.
Ez sok esetben együttműködést kíván a szomszédos településekkel vagy más érintettekkel és területtulajdonosokkal, mivel a hatékony megoldási lehetőségek nem mindig a károkat szenvedő települések területén találhatók.
Erre mutatnak példát a Szilágyi- és Gombás-patakok vízgyűjtőjén, önkormányzatok együttműködésében megvalósított beavatkozások a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében. A dombvidéki mintaterületen osztozó kilenc település területén készülő kisléptékű vízmegtartó és lefolyáslassító beavatkozások segítenek elindulni a vízmegtartó vízgyűjtő-gazdálkodás felé.
Helyi közösség bevonása a Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórumon keresztül
A projekt célkitűzése az önkormányzatok klímaalkalmazkodásának fejlesztése és az integrált vízgazdálkodási megoldások bemutatása és azok elterjesztése. A beavatkozások helyszíneinek kijelölését részletes előkészítő és egyeztető munka előzte meg. Néhány helyszínen – például Püspökszilágyon, Kosdon és Galgagyörkön – a településvezetők és a LIFE LOGOS 4 WATERS projektben résztvevő szakértők azonosították a beavatkozásokat a pályázatírás során. A többi beavatkozást és megvalósítási helyszínt a vízgyűjtő településeinek vezetőin felül helyi gazdálkodók, civilek, vízügyi szakemberek alkotta Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórum választotta ki a településvezetőktől és a lakosságtól beérkezett javaslatok közül. A beavatkozások egy része magántulajdonú területet is érint, ami jelentős egyeztetési feladatot rótt a megvalósításért felelős Püspökszilágy Önkormányzatára.
A hegy és dombvidéki vízgyűjtő mintegy kétszáz négyzetkilométer területén elhelyezkedő 9 falu közigazgatási területén, a szükséges engedélyeztetést követően több mint húsz ponton valósulnak meg az alábbi kisléptékű természetközeli megoldások.
Élő és holtfa-sövények telepítése
Vácduka szélén, az új konténer iskola feletti domboldalon, újonnan kiparcellázott, de beépítetlen területen egy 120 m hosszú “Benjes-sövényt” telepítenek, élősövény kiegészítéssel. A cölöpsorok közé holtfából, ágakból rakott fonott sövény és élő cserjesor a lejtőre merőlegesen készül és célja a lefolyás lassítása, az erózió mérséklése, a talajlemosodás és sárelöntések megelőzése. A jövendő belterületi részeken az élősövény később, a telkek beépítése után is fennmarad. Hasonló holtfa- és elő sövények telepítése történik Püspökszilágyon is egy mezőgazdasági művelés alatt álló domboldalon.
Vízmosáskötés az árkos erózió ellen
Püspökhatvanban a Takács-hegy felől mélyen bevágódott vízmosásokon érkező csapadék a falu végén lévő házaknál rendszeres elöntést okoz. A probléma mérséklése érdekében 5 db energiatörő, lefolyáslassító, különböző típusú rönk- és terméskő gátat helyeznek el a vízmosások felső szakaszán, ott, ahol a szántóföldről érkező vizek mozgási energiája jelenleg megnövekszik. A vízmosáskötő gátak lelassítják a víz sebességét, ezzel késleltetik az összegyülekezést, felfogják az iszapot, hordalékot és a víz beszivárgását is segítik. Kisebb vízmosásokban sorozatos alkalmazással a gátak a vízmosás visszatöltődését, eredeti szintre visszahozását is segítik.
Püspökszilágyon a Szilágyi-patak Kiskövesi oldalágán önerdősült területen valósul meg egy bevágodó vízmosás megkötése kétsoros rönkgáttal. Alatta a mederben helyi földből és kőből készül egy gabionhálóba töltött terméskővel megerősített gát, amely egy mintegy 255 m3-es víztározó teret hoz létre, ahol az időszakos forrás és a szántókról lefolyó vizek visszatartása a cél.
Erdei víztározó
Pencen a Mátyás-völgyi-patak Barina oldalága körüli erdőben egy erdei víztározó létesül, melynek megvalósulása után a nagyobb esőzések, felhőszakadások következtében lezúduló víz tovább megmarad a tájban. A mintegy 2 m magas, földből kiépített, megerősített gát egy körülbelül 2500 m3-es időszakos tározóteret hoz létre az erdőben, amely a felszíni lefolyást visszatartva segíti, hogy az élővilág a száraz időszakban is tovább vízhez jusson (kétéltűeknek szaporodóhely, nagyvadaknak itató, növényzetnek többletvíz).
Lefolyáslassítás szivárgó rönkgátakkal
A szivárgó rönkgátak nagy esők idején a lefolyó víz és a hordalék egy részét visszatartják, ezzel az árhullámot lelassítják. Így ha a felső vízgyűjtőn sok helyen alkalmazzák őket, az árhullám csúcsát ellaposítják és csökkentik a vízkárok gyakoriságát. Ugyanakkor fontos, hogy a patak kisvízhozama és az élőlények átjutnak a rönkök alatt és között lévő nyílásokon, ezért időszakos vagy állandó, dombvidéki kisvízfolyásokon nem jelentenek átjárhatatlan ökológiai akadályt.
Váckisújfalun a belterület határában erdő művelési ágú területen, időszakos vízfolyások és száraz medrek találkozásánál épül 2 db rönkgát, hogy megelőzzék a falu átereszeinek és árkainak feltöltődését iszappal, így csak ritkábban legyen szükség fenntartó munkákra.
Hasonló vízvisszatartó, lefolyáslassító rönkgát épül hét további helyszínen: Kosdon a Rádi-patakon, amely így a Rádot fenyegető elöntést mérsékli; Kisnémediben a Némedi-patak legfelső folyásán; Galgagyörk felett egy Natura 2000 státuszú vizesélőhely alatt, mely így annak vízellátását is javíthatja; Pencen egy vízenyős kaszálót átszelő árokban két helyen és a Penci-ág egy mélyen bevágódott szakaszán; Vácdukán egy vízlevezető árokban; és Püspökszilágyon a Gombás-patak legelőkön futó, legfelső szakaszán.
Patakrehabilitáció segítése és bemutatótér
A Szilágyi-patak Püspökszilágy alatti szakaszának kiegyenesített medre egy széles, egykor vízjárta völgytalpon halad. A mederbe itt elhelyezett szivárgó rönkgát célja nem az árvízvédelem, hanem a vízháztartás és az ökológiai állapot javítása. A rönkgát segítségével a Szilágyi-patak nagyvízi vízhozama kiléphet az erdős-nádas ártérre, és az egykori kanyargós mederbe juthat. Ezzel lassul a lefolyás, javul az ártéri élőhelyek vízellátása és emelkedhet a talajvízszint is.
Ugyanitt készül egy tanösvény és kültéri bemutatótér, amely a vízmegtartás elveit és hagyományait mutatja be játékosan az idelátogató gyerekeknek és felnőtteknek.
Nézd meg videóinkat, amelyekben a korábbi LIFE-MICACC projektünkben elkészült természetes vízmegtartó megoldásokat és azok működését mutatjuk be:
Dombvidéki minta-vízgyűjtő együttműködő önkormányzatai:
- Galgagyörk
- Kisnémedi
- Kosd
- Penc
- Püspökhatvan
- Püspökszilágy
- Rád
- Vácduka
- Váckisújfalu
Tudj meg többet a LIFE LOGOS 4 WATERS projektről:
https://lifelogos4waters.bm.hu
A projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, valamint a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A dombvidéki vízgyűjtő területén megvalósuló beavatkozások forrása: 206 619 EUR.
[1]Pirkhoffer Ervin, Czigány Szabolcs, Geresdi István: Kisvízfolyások előzetes kockázatbecslési térképe. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése, 2008. december
